szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A környezetvédelmi szempontok mellett komoly gazdasági, versenyképességi és etikai kérdéseket is felvet a 2012 utáni globális klímapolitika kialakítása – állapították meg az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete által rendezett háttérbeszélgetés résztvevői.

Cecilia Björner, Svédország magyarországi nagykövete hangsúlyozta: az emberiségnek 2050-ig kell megállítania az éghajlat további melegedését, amihez a következő négy évtizedben felére kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

Ez a folyamat annál olcsóbb lesz, minél több káros anyagot sikerül visszafogni az első évtizedekben. Az Európai Unió ezért 2030-ig kész akár 30 százalékkal is csökkenteni szén-dioxid-kibocsátását, amennyiben a többi fejlett ország is összehasonlítható mértékű visszafogás mellett kötelezi el magát – fejtette ki a nagykövet.

Az unió soros elnöki tisztét betöltő Svédország ezért célul tűzte ki, hogy a 2009. december 7-12. között ülésező koppenhágai klíma csúcstalálkozón tető alá hoz egy, a 2012-ben lejáró kiotói jegyzőkönyvet felváltó megállapodást.

Faragó Tibor környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár elmondta: a világ országainak el kell fogadniuk, hogy az emberiségnek közös problémát és felelősséget jelent az éghajlatváltozás kihívása. Az államok ugyanakkor eltérő mértékben járultak hozzá a klímaváltozáshoz, így még akkor is különböző súlyú szerepet kell játszaniuk a károk elhárításában és megelőzésében, ha az versenyképességi eltéréseket eredményez – fűzte hozzá.

Kiemelte: a fejlett országoknak jelentős, legalább 25-40 százalékos szén-dioxid kibocsátás csökkentést kell vállalniuk 1990-hez képest, míg a gyorsan fejlődő országokkal szembeni legoptimistább elvárás mintegy „15-30 százalékos visszafogást eredményező intézkedések életbe léptetése”.

A magyar szakember szerint a fejlett országoknak fel kell készíteniük a szegényebb államokat a klímaváltozáshoz – például az aszályos területek kialakulásához, illetve a tengerszint várható emelkedéséhez – való alkalmazkodásra. A nemzetközi közösségnek az éghajlatváltozás ellenére is biztosítani kell a világ polgárainak egyenlőségét, illetve az energiához és az egészséges környezethez való hozzáférés azonos esélyeit – tette hozzá.

Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTvSZ) éghajlati programvezetője aláhúzta: a nemzetközi szervezetek szerint a fejlett országoknak Koppenhágában legalább 40 százalékos károsanyag-visszafogásra kellene törekedniük 2020-ig. Ehhez teljes gazdasági szerkezetváltásra, a „világ működtetésének megváltoztatására” van szükség, amelynek legfontosabb eszközei közé tartozik a fosszilis energiafüggés, illetve a fogyasztás-központúság felszámolása – mutatott rá az MTvSZ képviselője.

Az 1997-ben kidolgozott és 2005. februárban hatályba lépett kiotói jegyzőkönyvben 37 ország, valamint az Európai Unió vesz részt, amelyek 2008. és 2012. között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának átlagosan 5 százalékos csökkentését vállalták. Az összesen hét évet felölelő dokumentumot az Amerikai Egyesült Államok kivételével az összes fejlett ország aláírta.

A kiotói jegyzőkönyv kvóta-kereskedelemmel biztosít gazdasági motivációt a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, így az előzetesen megállapítottnál "zöldebb" országok értékesíthetik el nem füstölt kibocsátásuk után járó kvótájukat. A nemzetközi megállapodás fontos kitétele, hogy a kvóta-kereskedelemből származó bevételeket kizárólag "zöld fejlesztésekre" költhetik a kibocsátók.

Magyarországnak összesen 28,2 milliárd forintos bevétele származott 2008-ban a Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített, mintegy 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelelő kvóta értékesítéséből.

A következő 12 évet érintő globális klímavédelmi döntések várhatóan 2009 decemberében, Koppenhágában születnek meg.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Tech

Hat százalékkal alacsonyabb CO2-kibocsátás az EU-ban

Hat százalékkal csökkent az előző évhez képest a széndioxid-kibocsátás tavaly az Európai Unióban - közölte az oslói székhelyű Point Carbon kutatóintézet. A kibocsátott CO2-mennyiség 2,111 milliárd tonna volt.