szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Magyarország gazdasági visszaesése nem olyan tragikus, mint ahogy azt sokan képzelik. A csökkenés mértéke egyáltalán nem rendkívüli más országokhoz képest, inkább a magyar gazdaság elavult szerkezete okoz gondot. Könnyű és gyors megoldás sajnos nincs – mutatott rá Csaba László akadémikus, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdász professzora az SAP Siófokon megrendezett konferenciáján.

Csaba László szerint Magyarország gazdasága Németországhoz vagy az EU-hoz hasonló mértékű visszaesést produkál, s számos más egykori mintaországhoz, így a balti államokhoz képest (az utóbbiakban 16-23 százalék közötti a visszaesés) kifejezetten jól áll. 

A jelenlegi előrejelzéseket fenntartásokkal kell kezelni – hívta fel a figyelmet Csaba László. A prognózisok  bizonytalanná váltak, ugyanis a múltban bekövetkezett események ismétlődésén alapulnak. A  válsággal  fordulat következett be a világgazdaságban, ezért – mint  több neves közgazdász figyelmeztetett –  nincsenek támpontok, és a folyamatok előrejelzésének súlyos korlátai vannak.

Mindezek ellenére például a magyar gazdaság teljesítményéről olyan magabiztos kijelentéseket lehet hallani, hogy akár 8 vagy 12 százalék körül lesz a visszaesés az idén. Csaba László szerint egyáltalán nem biztos , hogy a visszaesés eléri ezt a mértéket. A kedvezőtlen adatokkal való  sokkolásnak és vészjóslatoknak azonban veszélyei vannak – figyelmeztetett az akadémikus –, ugyanis a jóslatok könnyen önbeteljesítők lehetnek. 

Az ijesztgetés helyett inkább abból kellene kiindulni, hogy a válság előbb-utóbb véget ér  – vélekedett Csaba László. Tavaly a világgazdaság egészében még növekedett, igaz, szerény mértékben. Az idén biztosan visszaesés lesz – 3-3,5 százalékos –, de jövőre már megint pozitív számokat várnak az elemzők. Sőt, 2011-re már a megelőző 15 évnek megfelelő ütemű gazdasági növekedésre számítanak a nemzetközi szervezetek.  Ezért immár nem a válságkezelés a feladat, hanem annak a kérdésnek a megoldása, hogyan tudunk rákapcsolódni a világgazdaság gyorsuló vonatára. Az igazi veszély ugyanis az, hogy lemaradunk – tette hozzá.

Bár a magyar gazdaság visszaesésének mértéke nem rendkívüli, okai sokkal mélyebbek, mint a világgazdaság bajai. Emiatt a világgazdasági gondok elmúlása nem hozza magával a magyar gazdaság belső problémáinak megoldását, vagyis a világgazdasági fellendülés nem fog minket is magával húzni – mutatott rá Csaba László. A magyar gazdaság saját belső szerkezeti gondjai ezt megakadályozzák. Ennek okai között a működésképtelen államot, a túlzott törvényi szabályozást, illetve a jogbiztonság hiányát, a költségvetés szerkezeti gondjait és az inflációt említette.

A költségvetés Csaba László szerint ugyanolyan bajokkal küzd, mint korábban. A fő gond, hogy nagyon megnőtt az államadósság a gazdaság teljesítményéhez képest. Az előbbi 83 százalékos szintje önmagában nem lenne gond, de mindez az esetünkben nem növekvő, hanem csökkenő teljesítményű gazdaságban jelenik meg.

Csaba László elhibázottnak tartja a kamatcsökkentést is. Véleménye szerint nem lehet kamatot vágni olyan időszakban, amikor az inflációs várakozások emelkednek. Különösen nem lehet ezt tenni egy olyan gazdaságban, amelyik nem érzékeny a kamatok változására (ilyen a magyar is).

A közgazdászprofesszor szerint a problémák megoldására nagyobb esélye van egy "legitim" kormánynak, amelyet a politikai kisebbség elismer, és amelynek van társadalmi elfogadottsága. Rövid távon az adó- és a közteherrendszer passzírozása helyett deregulálással és a jogállamiság megerősítésével lehetne nagyobb mozgásteret teremteni.  A fő baj szerinte az áttekinthetetlen, gyorsan változó, követhetetlen és logikátlan szabályozás. Emellett a korábbi vezetés felelősségének megállapítására, az elszámoltathatóságra is szükség van – szögezte le Csaba László –, a társadalom szerinte enélkül semmilyen változtatást nem fogad már el.

A professzor fontosnak tatrja az euró bevezetésének felgyorsítását, amely feszes költségvetési és monetáris politikát feltételez, valamint a közigazgatás működőképességének és a közbizalomnak a helyreállítását. Hosszú távon a környezeti fenntarthatóságra, a nyugdíjrendszer átalakítására, a területi egyenlőtlenségek kezelésére és az oktatási rendszer javítására kellene hangsúlyt fektetni.

Van megoldás, de tudomásul kell venni, hogy ezek a problémák nem a világgazdaságból jöttek, hanem a magyar gazdaság szerkezetéből adódnak. Könnyű, gyors megoldás nem lehetséges – zárta fejtegetését Csaba lászló. 

Szabó Zsuzsanna

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Londoni elemzők: Magyarországon lehet a legmarkánsabb ipari fellendülés

Kelet-Közép-Európa ipari szektorának recessziója a jelek szerint kezd túljutni mélypontján, az erőteljes szektoradatok a kilábalás küszöbönálló kezdetét jelzik, és a fellendülés Magyarországon bizonyulhat a legmarkánsabbnak a térségben, áll londoni feltörekvő piaci elemzők hétfői előrejelzésében.

hvg.hu Gazdaság

Csaba László az utálatos kamatról és a jövő önfelemésztő politikájáról

Ami az IMF-et érdekli, rendben van, viszont ami minket kellene, hogy érdekeljen, az nincs - mondta a hvg.hu-nak Csaba László akadémikus a magyar gazdaság helyzetét jellemezve. A Közép-európai Egyetem (CEU) közgazdász professzorát a kamatcsökkentés lehetőségéről, a költségvetési szigor értelméről, az euró mielőbbi bevezetésének esélyeiről, illetve a várható világgazdasági tendenciákról kérdeztük.

hvg.hu Itthon

Orbán: "a 2010-es az elmúlt 20 esztendő legveszélyesebb költségvetése"

A Gyurcsány-Bajnai kormányok úgy kezelik az országot, mintha az egy nagy BKV lenne – ez volt a vezérmotívum a Fidesz politikai évadnyitó gyűlésén Budapesten, a Millenárison. A gyűlésen országgyűlési képviselők, választókerületi elnökök, önkormányzati, helyi és megyei tisztviselők vettek részt

MTI Gazdaság

IMF: folytatódik a gazdasági válság

A gazdasági válságnak nincs még vége, ezért további lépéseket kell tenni a pénzügyi piacok szabályozása érdekében - nyilatkozta Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a Der Spiegelnek.

MTI Gazdaság

Orbánék hívhatják le az IMF-hitel következő részleteit

A kormány jelenleg arról tárgyal a Nemzetközi Valutalappal (IMF), hogy ne az eredeti határidőben kelljen lehívni a készenléti hitelkeret következő összegeit, hanem későbbi időszakban lehessen ugyanezt megtenni - erről Oszkó Péter pénzügyminiszter beszélt a Magyar Televízió Az Este című műsorában kedden.

Gazdaság

Kisebbrendűek vagyunk, mert nincs eurónk?

Magyarországon az általános frusztrációt csak fokozza, hogy még mindig a forint a fizetőeszköz, elmaradt az euró gyors bevezetése. Az ismeretek hézagos volta miatt az eurózónát egyfajta mítosz övezi, ebből fakadóan pedig az eurózónán kívüli országok kisebbrendűeknek tűnnek fel. Érdemes közelebbről megvizsgálni azokat a feltételezéseket, amelyek e mítoszt táplálják. Andor László, az EBRD Magyarországot képviselő igazgatójának cikke.

MTI/hvg.hu Gazdaság

A Stiglitz-jelentés megkérdőjelezi a GDP mindenhatóságát

Nicolas Sarkozy francia államfő hétfőn felszólította a nemzetközi szervezeteket, hogy módosítsák a társadalmi haladást és a gazdasági teljesítményt mérő rendszereiket, amelyeket jelenleg szinte kizárólag a GDP határoz meg, s nem veszi eléggé figyelembe a társadalmi jólétet.

MTI Gazdaság

Oszkó: az IMF meghosszabbította a hitelkeret lehívási határidejét

Az eredeti, 2010 márciusi határidő helyett októberig hívhatja le Magyarország az IMF-EU-Világbank készenléti hitelének fel nem használt részleteit, miután a hitelkeretet nyújtó nemzetközi szervezetek jóvá hagyták a magyar fél kérését – közölte Oszkó Péter pénzügyminiszter.

MTI Gazdaság

Stiglitz: nagyobbak a gondok, mint a Lehman csődje előtt

Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint ma nagyobbak a problémák az amerikai bankrendszerben, mint a Lehman Brothers bank tavalyi csődje előtt voltak. Szerinte a hitelválság óta nem sikerült orvosolni az alapvető problémákat. Túl nagyok a bankok - állítja a neves szakember.

MTI Gazdaság

Költségvetés 2010: mire, mennyi jut?

A 2010. évi költségvetési törvényjavaslatban az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek előirányzata 101,44 milliárd forint, a kiadásoké pedig 20 milliárddal kevesebb, 81,44 milliárd forint - olvasható a parlamentnek pénteken benyújtott 2010. évi költségvetési törvényjavaslatban.