Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Nem volt igazi összecsapás – sem tematikusan, sem időben-térben. Előbb Orbán Viktor első pénzügyminisztere, a jegybank későbbi elnöke, Járai Zsigmond beszélt a Közgazdász-vándorgyűlés mintegy félezer hallgatója előtt, majd egy órával később a Washingtonból Bécs érintésével Zalakaroson landoló kormányfő. Kettejük között szünet, s lazításképpen Futó Péter és Parragh László előadása a válságkezelés árnyoldalairól – munkaadói nézőpontból. A szokásos, kulturált elégedetlenség.
A jegybankból jöttem…
Járait hallgatva az ember eltűnődik: azért ilyen flegma, nyers és szókimondó, mert valamilyen komolyabb szerepre pályázik egy következő kormányzatban, vagy azért, mert nem. Hiszen amiket mond, az Orbán Viktor fülének sem éppen zene. Az ex-jegybankár 7 pontban foglalta össze, szerinte milyen teendők volnának Magyarországon, s ezek mindegyike megérdemli a jegyzőkönyvi rögzítést, ha másnak nem a gyanakvó utókornak.
1. A kormányzás, mint olyan. Ez ugyanis szétesett, tekintélyét és működését helyre kell állítani. A mostani sanyargató állam helyett szolgáltató államnak kell jönnie, amely esélyeket teremt, s amely mentes a korrupciótól, képes hiteles jövőképet, koncepciót felvázolni, és annak érdekében hatékonyan dolgozni.
2. A bürokrácia csökkentése. A szétszabdalt kormányzat elszabadult hivatalai maguk alkotnak jogszabályokat, megölik a gazdaságot. „A költségvetésben tíz perc alatt száz olyan intézményt találtunk, amelyeket megszüntetve százmilliárd forintot ki lehetne venni belőle.” Több ezer intézmény állami támogatását meg lehetne szüntetni, a parlamenttől a BKV-ig át kell nézni, hol lehet spórolni az állam működési költségein.
3. Az államháztartás rendbetétele. Az állami újraelosztás mértéke ma a GDP 50 százaléka, ezt 40 százalékra kell szorítani, drasztikus kiadáscsökkentéssel. Az állam működési költségeiből 600-700 milliárdot le kell venni, legfeljebb Skodával járnak a miniszterek. Csökkenteni kell a szociális kiadásokat, mert nem a munkára ösztönöznek, valamint a gazdasági kiadásokat – „nem is tudom, hol tart a metró… 700 milliárdnál?” –, illetve egy idő után a kamatkiadásokat is. A kamatokat a cseh szintre le kell vinni, ami azonban nem megy egyik napról a másikra, mert ahhoz hiteles gazdaságpolitikát kell folytatni. Olyan szigorú fiskális szabályt kell megalkotni, mint amilyen a svéd, vagyis az államháztartásnak 2 százalékos szufficittel (többlettel) kell működnie, nem elég a 3 százalékos hiányra beállni. Az oktatásból és az egészségügyből viszont nem szabad forrásokat kivonni, „a haverokat kell az intézményekből kirugdosni, nem az orvosokat”.
4. Az uniós pénzek. Ezeket a gazdasági szerkezet átalakítására kell felhasználni, nem ravatalozók építésére, főterek rendbetételére.
5. Adócsökkentés, az adózás egyszerűsítése. Járai a népnemzeti körökben nem éppen divatos Spiró György Feleségverseny című regény-vízióját idézte, jelesül az abban felvillanó kamatyadót, megjegyezvén, ebbe a tragikus irányba megyünk.
6. Monetáris politika. Másféle monetáris politikára van szükség, olyanra, amely nem a mai, rossz, fenntarthatatlan pénzügyi rendszer stabilitásán őrködik, hanem a növekedést segíti. Megfontolandó, nem kell-e betiltani a devizahitelezést.
7. Fel kell számolni a korrupciót. Az IMF-kölcsön megmentette az országot a csődtől, ezért most nincs is válságtudat az emberekben, márpedig válságtudat nélkül esély sincs a cselekvésre – hangsúlyozta Járai, Svédországgal példálózva, ahol a kilencvenes évek elején egy-két év alatt legyűrték a pénzügyi válságot. „Amíg össze nem dől az egész, nincs kibontakozás” – idézte egyik svéd pályatársa bölcs megállapítását Járai.
Amerikából jöttem…
Aki Bajnai Gordont hallgatja, eltűnődik, azért ilyen visszafogott és precíz, azért igyekszik elkerülni a nyílt odamondogatást politikai ellenfeleinek, mert nem akar velük a választáson megmérkőzni, és valóban csak a válságkezelés gyötrő hónapjaira szerződött, netán azért választotta ezt a távolságtartó, semleges és szakértői hangnemet, mert esetleg mégis…
A kormányfő friss New York-i benyomásait összegezve tartott válsághelyzet-elemző értékelést: hazánktól távol, a nemzetközi pénzvilág centrumában azt a sokkoló tanulságot szűrte le, hogy a válság még nincs mögöttünk, sőt négy új globális válságjelenség rajzolódik ki.
1. Egy következő gazdasági válság. Ennek kialakulására azért van esély, mert a világ nagy gazdaságai soha nem látott méretekben adósodtak el, rekorddeficitekkel zárják az idei és a 2010-es évet, amit finanszírozni, majd refinanszírozni kell. A kisebb, eladósodott országok finanszírozása emiatt nehezen oldható meg. A mesterségesen a gazdaságba pumpált pénz pedig inflációs veszélyt jelent.
2. Társadalmi válság. A mostani válság legnagyobb vesztesei nem a legszegényebbek, hanem azok a százmilliók, akik az olcsó kölcsönökkel kitörtek a szegénységből és az alsó középosztályba kerültek. Ők most visszahullottak a szegénységbe, csalódottak, fellépésükkel a társadalmi stabilizációt veszélyeztetik.
3. Protekcionizmus. Lásd legújabban: USA, abroncsháború. Ráadásul a protekcionista törekvéseket sokszor nacionalista paravánnal elfedve vezetik elő a kormányok.
4. A nemzetközi befolyás változása. Az USA eladósodása, függő helyzetbe kerülése finanszírozóitól geopolitikai kockázatokkal járhat. Egyébként Magyarország esetében is igaz, hogy a gazdasági teljesítmény, a hitelesség csökkenésével a regionális érdekérvényesítő képesség is mérséklődik.
A válság fő tanulsága, hogy a kiút nem lehet bezárkózás, protekcionizmus, ellenkezőleg, a világban több kooperációra, koordinációra és mélyebb integrációra van szükség – hangsúlyozta a kormányfő, aki szerint a honi válságkezelés sikerességét a JP Morgan és a Merrill Lynch legutóbbi elemzései is elismerik. „Aki azt mondja, hogy a válságot az egyensúly megbontásával (azaz a mainál nagyobb költségvetési hiány árán) kell kezelni, az szembe megy az autópályán a többiekkel, sürgősen álljon félre, mert elütik” – utalt példálódzva fő politikai riválisára. Az eddigi válságkezelés fő eredményének pedig azt tartja, hogy az adó- és járulékcsökkentéssel javult és jövőre még inkább javul a gazdaság versenyképessége, vagyis az eljövendő növekedést sikerül megalapozni.
A helyi közönségszavazás hallható eredménye. Járai: gyérebb, ám heves taps. Bajnai: hosszan tartó és udvariasabb taps. Avagy: ahány fül, annyi értelmezés. Végtére is hallásszabadság van.
Zalakaros, 2009. szeptember 25.
Farkas Zoltán
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Évtizedek után kapta vissza árterét a Duna Románia egyik félreeső sarkában. A 400 hektárnyi nádas ugyanakkor önmagában elenyésző ahhoz a hatalmas területhez képest, amit a fejlődés nevében elraboltunk a folyamtól, mégis kijelöli az utat, amerre menni kellene. Kajakozzon velünk a vízitökös csatornán, mutatjuk az eredményt!
Hogyan is működött a modem, és mi volt az akusztikus csatoló?
Földes András riportja Munkácsról.
A Tisza Párt elnöke szerint lehet, hogy a tűzijátékban Szijjártó Pétert akarták kifigurázni.
A mentősöknek további 24 sérültet kellett ellátniuk.
Egy német elemzés szerint Kijev számára veszedelmes lenne egy közös csúcstalálkozó Trumppal és Putyinnal, főleg, ha Budapesten tárgyalnának.
Egyikük tartózkodási engedélyét azután vonták vissza, hogy várandós lett.