Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A többek között Martonyi János volt külügyminiszter által alapított energetikai tanácsadó cég igazgatója, Orbán Anita úgy véli, hogy Magyarország az energiaellátás tekintetében az egyik legkiszolgáltatottabb a régióban.
Az elemzés megállapítja, hogy "mára jelentősen leamortizált infrastruktúra miatt, és az egyre növekvő energiaigények kielégítése érdekében a közeljövőben jelentős beruházásokra lesz szükség az energia szektorban". Az elemző, az MTI kérdésére válaszolva hozzátette: elsősorban a termelő berendezések elavultságára gondolt, de hiányzik a nemzetközi összeköttetés is a magyar gázhálózattal.
Az elemző véleménye szerint időszerűvé vált a magyarországi földgázkészletek kiaknázásának előmozdítása. Megfelelő szabályozás mellett gazdaságossá válhatna a kitermelés, és a hagyományos kitermelési technológiákkal is az éves hazai fogyasztás másfélszeresét lehetne biztosítani. Orbán Anita az MTI kérdésére magyarázatként hozzáfűzte: nem a nagy cégek, hanem kisebb befektetők lennének képesek kihasználni ezt a gázforrást, ha a szabályozás ezt ösztönözné.
Az elemzés emlékeztet arra, hogy Magyarország európai uniós vállalása 2020-ra 13 százalék megújuló energia a teljes energiafelhasználáson belül, és ez az egyik legalacsonyabb vállalás az unióban. Jelenleg az ország az 5,1 százalékos részaránynál tart, ami elmarad a tervezettől. Az elemzés megállapítja, hogy a magyar lehetőségek limitáltak a napenergia, a szél és a víz területén, a potenciál leginkább a geotermikus energiában, a biomasszában és a kommunális hulladékban rejlik.
Ahhoz, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió által kitűzött célszámokat, szakértői becslések szerint több mint 6 milliárd eurónyi beruházásra van szükség a megújuló energiára épülő infrastruktúra területén, de ez - az államadósság jelenlegi szintjén – nem reális. Ez megkérdőjelezi, hogy a magyar állam be tud-e egyáltalán fektetni a jövő szempontjából stratégiai fontosságú energetikai beruházásokba.
Az elemzés megállapítja, hogy "mára jelentősen leamortizált infrastruktúra miatt, és az egyre növekvő energiaigények kielégítése érdekében a közeljövőben jelentős beruházásokra lesz szükség az energia szektorban". Az elemző, az MTI kérdésére válaszolva hozzátette: elsősorban a termelő berendezések elavultságára gondolt, de hiányzik a nemzetközi összeköttetés is a magyar gázhálózattal.
Az elemző véleménye szerint időszerűvé vált a magyarországi földgázkészletek kiaknázásának előmozdítása. Megfelelő szabályozás mellett gazdaságossá válhatna a kitermelés, és a hagyományos kitermelési technológiákkal is az éves hazai fogyasztás másfélszeresét lehetne biztosítani. Orbán Anita az MTI kérdésére magyarázatként hozzáfűzte: nem a nagy cégek, hanem kisebb befektetők lennének képesek kihasználni ezt a gázforrást, ha a szabályozás ezt ösztönözné.
Az elemzés emlékeztet arra, hogy Magyarország európai uniós vállalása 2020-ra 13 százalék megújuló energia a teljes energiafelhasználáson belül, és ez az egyik legalacsonyabb vállalás az unióban. Jelenleg az ország az 5,1 százalékos részaránynál tart, ami elmarad a tervezettől. Az elemzés megállapítja, hogy a magyar lehetőségek limitáltak a napenergia, a szél és a víz területén, a potenciál leginkább a geotermikus energiában, a biomasszában és a kommunális hulladékban rejlik.
Ahhoz, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió által kitűzött célszámokat, szakértői becslések szerint több mint 6 milliárd eurónyi beruházásra van szükség a megújuló energiára épülő infrastruktúra területén, de ez - az államadósság jelenlegi szintjén – nem reális. Ez megkérdőjelezi, hogy a magyar állam be tud-e egyáltalán fektetni a jövő szempontjából stratégiai fontosságú energetikai beruházásokba.
