Prognózisok 2010-re: kincstári pesszimizmus

Vége a recessziónak, a világgazdaság ismét növekszik – állapította meg éves közgyűlésére időzített kiadványában a Nemzetközi Valutaalap, mind az idei, mind a jövő évi prognózisán javítva egy árnyalatnyit. E szerint a világgazdaság az idén 1,1 százalékkal esik vissza, jövőre viszont már 3,1 százalékos növekedést produkál. A korábban vártnál szerényebb visszaeséssel néz szembe a magyar export fő felvevőpiacának számító Németország is, amely 2010-ben növekedésbe lendül át – véli az IMF –, csakúgy, mint a kelet- és közép-európai régió legtöbb állama. Leszámítva Magyarországot, amelynek gazdasága még 2010-ben is zsugorodik – legalábbis az IMF és a magyar kormány szakértői szerint, akik tárgyalásaik során efféle pálya felvázolásában állapodtak meg. Igaz, a gazdaságkutatók többsége már nem osztja ezt a magyar kincstári pesszimizmust (lásd táblázatunkat).

HVG

Bármelyik prognózist nézzük is, abban egyetértés mutatkozik, hogy jövőre csillapodik az infláció, ismét bővülni fog a külkereskedelem, növekednek a beruházások, a bérek pedig számottevően többet érnek, mint az idén. A kormányzat számításai szerint a reálkeresetek átlagosan több mint 3 százalékkal nőnek, amiben a mérséklődő infláción kívül az adóváltoztatások is szerepet játszanak. Utóbbiak következtében a bruttó bérek viszonylag szerény, 2,4 százalékos emelkedését feltételezve is 7,3 százalékkal javulnak a nettó keresetek. Ám mielőtt még bárki választási kormányzati fogásra gyanakodna, e nyereséget más tételek – például a hiteltörlesztések, a vagyonadó vagy éppen a bizonytalanságok miatti megtakarítások – vastagon ellensúlyozzák, így a lakossági fogyasztás a legtöbb elemzés szerint még 2010-ben is csökkenni fog. Nem sikerül megállítani a munkanélküliség növekedését sem.

„Egyes országok, mint például Lengyelország, Magyarország és Románia, már hiteles középtávú célokat kezdenek felállítani” – írta a héten kiadott elemzésében Marek Belka, az IMF európai részlegének igazgatója, hozzátéve, hogy ezzel felgyorsíthatják a kilábalást. Az elemzők vakon bíznak abban, hogy a magyar kormány tartani fogja az IMF-fel és az Európai Unióval kötött hitelmegállapodásban vállalt deficitet, nem megy szembe a nemzetközi szervezetek ajánlásaival. E tekintetben csupán a Pénzügykutató Zrt. lát okot némi aggodalomra: hétfőn bemutatott prognózisában úgy véli, az idei hiánycél a társadalombiztosítási kassza terven felüli deficitje miatt nehezen tartható. A jövő évre vállalt hiánymutató teljesítését azonban, dacára a választásoknak, nem vonja kétségbe. „Az új kabinet nem hoz érdemi törést a Bajnai-kormány által vitt gazdaságpolitikában” – jósolja az elemzés, megjegyezvén, hogy szimbolikus döntésekre sor kerülhet ugyan, viszont a költségvetési konszolidáció „az elődők erőteljes hibáztatásának árnyékában” folytatódni fog.

A hibáztatásra pedig igazán könnyű okot vagy ürügyet találni. Akár az is megteszi, hogy a múlt héten a Központi Statisztikai Hivatal felülbírálta saját korábbi számítását: e szerint 2008-ban az államháztartás uniós metodika szerint számított, úgynevezett maastrichti hiánya 1002 milliárd forint volt, a hazai össztermék (GDP) 3,8 százaléka, szemben az áprilisban közölt 895 milliárddal és 3,4 százalékkal. A különbség – amely néhány EU-támogatású beruházás átértékeléséből adódik – azért kínos, mert a tavalyi 3,4 százalékos deficit a kormányzat egyik sikermutatója volt. Módosította a KSH a tavalyi GDP-adatot is, ezt már lefelé: a folyó áras hazai össztermék 26 543 milliárd forint, szemben a korábban becsült 26 620 milliárddal. Ha jövőre a termelés tovább csökken, azt már ebből kell leszámítani.

HVG

A hiánymutatók efféle, a válság brutalitásához viszonyítva csekélyke eltérésének csak azokban az országokban van megkülönböztetett jelentősége, amelyek a nemzetközi szervezetektől kapott kölcsönök fejében ígéretet tettek a deficit és az államadósság lefaragására. A 2010-es költségvetés tervezetében a magyar kormány 3,8 százalékos GDP-arányos hiánynyal kalkulál, hajszálnyival kevesebbel, mint az idén. A törvényjavaslattal szemben már mind a két erre hivatott intézmény, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is megfogalmazta aggályait, amelyeket Kovács Árpád és Kopits György elnök kedden az Országgyűlésben is ismertetett. A Számvevőszék ismét felrótta a hatástanulmányok – mondhatni megszokott – hiányát, illetve a tervezett adóbevételek egész soráról állapította meg, hogy „az előirányzat tervezetének megalapozottságát nem tudta megítélni”. A Költségvetési Tanács a törvényjavaslatban felvázolt makrogazdasági pálya és a költségvetési folyamatok között fedezett fel ellentmondásokat, az egyenleget veszélyeztető tételek közül pedig kiemelte az állami vállalatok veszteségét és az önkormányzati szektor eladósodását. Az egyensúly felett őrködni hivatott új intézmény szintén kifogásolta azoknak az adatoknak és annak a módszertannak a hiányát, amelyekre a törvényjavaslat épül.

Nem bocsátkozott ilyen mély elemzésbe a Fidesz. Orbán Viktor pártelnök máris bejelentette, hogy a párt igyekszik meggátolni a tervezet elfogadását, ha pedig jövőre megnyeri a választásokat, új költségvetést készít. Mivel a 2010-es hiánycél – Varga Mihály múlt heti nyilatkozata szerint – nincs kőbe vésve, elképzelhető, hogy azon az új kormány lazítani fog, de csak átmenetileg, hogy legyen forrás a beruházás- és foglalkoztatásösztönző gazdaságpolitikára. Az expénzügyminiszter bízik benne, hogy egy ilyen programot a választások után a nemzetközi szervezetekkel éppúgy el lehet fogadtatni, mint a Bajnai-féle takarékossági verziót. Utóbbival a kormány annyit már elért, hogy a Standard & Poor's a múlt héten egy árnyalatnyit javított Magyarország besorolásán, amivel a hitelminősítő éppen az államháztartás hiányának megugrását megakadályozó „kitartó konszolidációs erőfeszítéseket” honorálta.

FARKAS ZOLTÁN