Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A jelenleginél lényegesen nagyobb beleszólást kaphat az állam a bankok ügyeibe. A Népszabadság szerint egy most készülő és valószínűleg még ebben a ciklusban a parlament elé kerülő törvényjavaslat bizonyos esetekben korlátozná a menedzsment-, illetve a tulajdonosi jogokat a pénzintézeteknél, sőt az állam közvetlenül is átvehetné az irányítást.
A lap keddi számában megjelent írás szerint ilyen beavatkozásra akkor kerülhetne sor, ha a felügyeleti szervek (pénzügyi felügyelet, jegybank, Pénzügyminisztérium) rendszerszintű kockázatot észlelnek, például a rossz hitelek felszaporodását, vagy nem megfelelő tőkehelyzetet. A törvénytervezet meghatározza, hogy mikor és milyen mértékben léphet közbe az állam, intézkedési lehetőségei az egyes termékeknél történő beavatkozástól az átszervezésen át a végső, csődközeli helyzetben akár a részleges vagy a teljes államosításig terjedhetnének. A törvény megalkotását a Népszabadság információja szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szorgalmazza.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!