Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
A londoni gazdasági napilap értesülése szerint az IMF-szakértők a nyugdíjreform, az adópolitika, az adóbehajtás és a költségvetés feletti ellenőrzés kérdésköreiben adnak tanácsokat a görög kormánynak. A valutaalap küldöttségének azonban nem lesz szerepe a görög költségvetési konszolidációs program kidolgozásában vagy elbírálásában.
A Financial Times szerint „a helyzetet ismerő személyek” hangsúlyozzák: az IMF-küldöttség napirendjén nem olyan jellegű információgyűjtés szerepel, amely egy esetleges pénzügyi kisegítő program előkészítését szolgálná. A delegáció kiküldése hozzásegítheti a valutaalapot a görög közfinanszírozási rendszer alapvető problémáinak jobb megértéséhez – idézte forrásait a lap.
A Financial Times szerint azonban még az IMF korlátozott jellegű bekapcsolódása is igen érzékeny ügy, tekintettel azokra a piaci találgatásokra, hogy Görögország végül rászorulhat a Nemzetközi Valutaalap és az EU közös pénzügyi segítségére.
A londoni elemzői közösségben a hazai össztermékhez (GDP) mérve 12,5 százalék feletti idei államháztartási hiányt, a következő néhány évben pedig 140 százalék felé közelítő államadósság-rátát jósolnak Görögországnak.
Nemrégiben két nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings és a Standard & Poor's egyaránt a közepes befektetői „BBB” kategóriába sorolta át a görög adósságot az elsőrendű „A” sávból.
Az S&P – amely arra hivatkozott, hogy a görög kormány deficitcsökkentő tervei valószínűleg elégtelenek az államadósság tartós mérsékléséhez – az új, „BBB plusz” görög osztályzatot is negatív kihatású figyelőlistán hagyta, ami erőteljes utalás a közeli újabb leminősítés lehetőségére.
Görögország az első – és eddig az egyetlen – olyan euróövezeti tagállam, amelyet több hitelminősítő is visszasorolt a közepes „BBB” osztályzati sávba.
A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég, a CMA DataVision nemrégiben közölt összehasonlító elemzése szerint – amely a szuverén adósságtörlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása alapján listázta az egyes gazdaságokat – Görögország a világ tíz legkockázatosabb állami adósának egyike, olyan országokkal osztozva a felső tízes mezőnyben, mint Venezuela vagy Ukrajna.
A CMA DataVision kedd délutáni kimutatása szerint jelentősen emelkedett Görögország CDS-árazása az aznapi londoni kereskedésben, jelezve, hogy még tovább romlott a görög szuverén törlesztéskockázat piaci megítélése.
A cég ismertetése szerint a görög CDS-ügyletek ára meredek, 24,61 bázispontos növekedéssel 280,07 bázispont - minden 10 millió euró adósság után több mint 280 ezer euró - volt kedden, jóval magasabb az euróövezeten kívüli legtöbb kelet-közép-európai EU-tagállaménál is.
Magyarország CDS-tranzakcióinak árazása kisebb emelkedéssel 218,7 bázispont volt a keddi londoni kereskedésben a 212,2 bázispontos előző záró után, de Romániáé sem haladta meg sokkal a 240 bázispontot.
A JP Morgan bankcsoport londoni részlegének szintén nemrég kiadott összehasonlító elemzésében az állt: a magyarországi költségvetési konszolidáció lehet a legjobb követendő példa Görögország számára. Magyarország ugyanis valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját hajtotta végre – ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során –, és „nagyjából ez az a szigorítási mérték”, amelyre Görögországnak is szüksége lenne – írták a JP Morgan londoni elemzői.
