Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A reálbérek csökkenését főként a közszféra béreinek, bónuszainak megvonása okozta, a versenyszférában regisztrált kis bérnövekedés pedig látszólagos – állítják elemzők.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt adatai szerint a reálkeresetek – a fogyasztói árak 4,1 százalékos növekedése mellett – 2009. január-novemberben 2,4 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első tizenegy hónapjában 0,5 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett, a költségvetési szférában – döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt – 8,7 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elemzője elmondta: a reálbérek csökkenését főként a közszféra béreinek, bónuszainak megvonása okozta. A versenyszférában ugyan kissé, 0,3 százalékkal nőttek a reálbérek, a bónusz nélküli bérek pedig 5,1 százalékkal emelkedtek, ez ugyanakkor csak virtuális növekedés. Ennek oka, hogy a versenyszférában az alacsony jövedelműeket érintették az elbocsátások a legnagyobb mértékben, ez pedig módosította a statisztikai súlyokat – mondta az elemző. A közszférában a bónuszok és prémiumok megszüntetése mellett az is lefelé húzta a béreket, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők bérei alacsonyabbak az átlagnál.
Barta György, a CIB Bank elemzője szerint a frissen közölt adatok a munkaerőpiac lazulására utalnak, ez pedig kedvezőtlenül hat a magánfogyasztásra. Pozitívum ugyanakkor, hogy a havi nettó bérek növekedési üteme az előző hónapokhoz hasonlóan gyorsabb volt a bruttó kereset növekedésénél, elsősorban az adóváltozások hatásaként.
Szerinte nincs béroldali inflációs nyomás, így a Magyar Nemzeti Bank tovább tudja csökkenteni a jegybanki alapkamatot, és januárban 25 bázisponttal, 6 százalékra mérséklődhet a kamat. A közszférában a bruttó keresetek 8,5 százalékos csökkenése a 13. havi illetmény kifizetésének elmaradása miatt volt. Barta György úgy véli, hogy 2009-ben éves összehasonlításban legalább 2-3 százalékos reálbér csökkenés várható, 2010-ben pedig – részben a gyenge bázis miatt – javulhatnak a keresetei adatok, ám csak nagyon csekély mértékben.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.