Rádiózás frekvencia nélkül

Egy darabig újfajta rádiókészülékek osztogatását is fontolóra vette a Sláger Rádió, miután novemberben elvesztette addig használt frekvenciáit. Számára nagyon is gyakorlati kérdéssé vált, hogyan lehet rádióműsort eljuttatni a hallgatókhoz a médiahatóság által osztott frekvenciaengedély híján. Az egyik megoldás a Magyarországon még kísérleti stádiumban lévő digitális földi műsorszórás lehetne. Az Antenna Hungária a DAB+ norma szerint tucatnyi rádióműsort sugároz, egyelőre Budapest körzetében, és ebben a programcsokorban (hivatalos nevén: multiplexben) akadna hely további rádióknak.

A Sláger és az Antenna Hungária tárgyaltak is, ám az árban nem tudtak megegyezni. Még nyomósabb akadály volt, hogy a DAB+ szabványú vételre alkalmas rádiókészülékekből az egész országban csak pár száz darab működik. Első pillantásra kézenfekvő lett volna, ha egy nagyobb piaci szereplő azzal ad lökést a digitális rádiózás elterjedésének, hogy valamilyen formában vevőkészülékeket juttat el a potenciális hallgatókhoz – némiképp ahhoz hasonlóan, ahogyan a műholdas és kábeltévés társaságok ingyen vagy kedvezményesen adnak dekódert az előfizetés mellé. Nyilvánvaló azonban a különbség is: a földi sugárzás egyelőre – és feltehetőleg még sokáig – előfizetés nélkül működik, így a készülékosztogatás aligha térülne meg a rádiónak. Kárpáti Rudolf, az Antenna Hungária műsorterjesztési igazgatója úgy kalkulál, ha csak tízezer hallgató kapna digitális rádiót, és a készülék nem kerülne többe 10 ezer forintnál (ma ilyen olcsó készülék Magyarországon nem kapható), a befektetés már akkor is 100 millió forintot igényelne. A terv hamvába holt.

Jogsértő rádiótender

Jogsértő, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) alaki érvénytelenség miatt nem zárta ki az Advenio Zrt.-t a tavaly őszi kereskedelmirádió-pályázatból, hanem továbbengedte, és nyertesnek nyilvánította a korábban a Danubius által használt frekvencián – mondta ki a Fővárosi Bíróság keddi, nem jogerős ítéletében. A Fidesz-közeli Infocenter csoporthoz tartozó Advenio nem nyilatkozott ugyanis a pályázatában arról, hogy megszünteti a Lánchíd rádióval fennálló tulajdonosi összeférhetetlenségét, holott ez a kiírás szerint kötelező volt. A fideszes és szocialista delegáltak szavazattöbbségével mégis zöld utat kapott és nyert az Advenio, ami miatt lemondott Majtényi László ORTT-elnök. A bíróság ítélete valójában csak deklaratív, hiszen kimondja, hogy az ORTT nem kötelezhető a szerződés felbontására. Időközben egyébként a Lánchíd közvetett részesedését a határként megszabott 25 százalék alá csökkentették az Advenióban, a Fővárosi Bíróság pedig tavaly decemberben csődeljárás alá vonta a Danubius Rádió Zrt.-t. A Sláger frekvenciájával kapcsolatos perben január 19-én várható határozat.

Nem véletlen, hogy – az ugyancsak vontatottan induló digitális földi televíziózástól eltérően – a rádiózás digitális átállításának még határideje sincs. A törvény bölcs előrelátással nemcsak azt szabja a megszokott URH-adások leállítása feltételéül, hogy a DAB+ sugárzása fedje le a lakosság túlnyomó többségét, hanem azt is, hogy legyen is hozzá való vevőkészülékük. Az Antenna Hungária persze szeretné növelni a DAB+ népszerűségét. Kárpáti Rudolf a HVG-nek azzal érvelt mellette, hogy a digitális sugárzás jóval olcsóbb, mint az URH-s változat: ha majd országos lesz a lefedettség, akkor sem kérnének érte többet egy-egy rádiótól, mint a mostani díj 15 százalékát, legföljebb évi 80 millió forintot.

A médiahatóságot azonban ma még nem hagyhatja ki a számításából az a rádió sem, amely a DAB+ rendszerű sugárzást választja. Nyilvántartási kötelezettség ilyen esetben is van – közölte a HVG-vel az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) szóvivője, Berényi Diána, aki rögvest jelzett egy kiskaput is: elég, ha a rádió Európában „bárhol nyilvántartásba van véve műsorszolgáltatóként, például a román médiahatóságnál”. A Magyarországon lényegében ismeretlen modellhez, a földi sugárzás nélküli, csak kábeles és műholdas rádiózáshoz hasonlóan az ORTT a DAB+ normájú sugárzásért sem kérhetne műsor-szolgáltatási díjat külföldön nyilvántartott szolgáltatótól. Másban keresendő tehát a DAB+ rendszerű rádiózás fő akadálya: az elfogadható árú vevőkészülék és az előfizetéses rádiózás hiányában. A világ legfejlettebb rádiós piacán, az Egyesült Államokban a műholdas rádiók az URH-rádiózás alternatívájaként már előfizetéses alapon működnek, de Magyarországon ez az üzleti modell nehezen képzelhető el.

Frekvencia nélküli rádió akár a kábelhálózatokra is csatlakozhatna, de ez ritkaság. Mint a UPC Magyarország Kft. szóvivője, Szűcs László a HVG-nek felidézte, a 2000-es évek elején átmeneti időre – az internet mellett – ide menekült a frekvenciáját elveszítő Tilos Rádió is. Helyzetét megkönnyítette, hogy a műsor történetesen a kábeltársaság közvetlen szomszédságában készült, így a jel továbbítása egyszerűen és olcsón megoldható volt. A UPC mind kábelen, mind előfizetéses műholdas szolgáltatásában – a tévéké mellett – rádiók műsorát is továbbítja (főképp földi frekvencián működő hazai és külföldi adókét), de Szűcs szerint olyan kevesen hallgatnak így műsort, hogy a számuk nem is mérhető.

Bochkor Gábor a Sláger Rádió stúdiójában. Bumeránghatás © Túry Gergely

A UPC és a kábelcégek szempontjából a rádióműsorok továbbítása gazdaságilag is jelentéktelen: a tévék többségétől eltérően egyik rádió sem kér pénzt a műsor terjesztéséért, ugyanakkor ők sem törődnek a rádiókhoz kapcsolódó csekély költségekkel. Ennél drágább, de a mostani földi sugárzásnál olcsóbb megoldás lenne műholdra fellőni a műsort, csakhogy arra erős reklámkampány híján a hallgatók aligha hangolnának rá. Inkább csak elvi kérdés, hogy az ORTT döntéseiből az olvasható ki: ha frekvenciaengedély nélküli rádió kábelen vagy műholdon jelentkezne, a médiahatóság díjat vasalna be tőle, bár a bonyolult képletek alapján kiszámolt tévés díjaknak csak a töredékét.

Az internet az egyetlen olyan út, amely napjainkban a frekvencia nélküli rádiók számára a gyakorlatban is járható. Ezt választotta a Sláger is tavaly november közepén. Igaz, miután kiestek az országos sugárzás révén megszerezhető reklámok, a műsor nyomban megváltozott: elmaradtak a hírek, kevesebb a beszélő ember, bár néhány műsorvezetős élő műsor így is megmaradt. Ez egyébként is afféle takaréklángon működő, átmeneti megoldás, amíg reményei szerint a Sláger valamilyen úton-módon ismét frekvenciához jut. Bár korábban egy-egy reggelen egymillió hallgatójuk is volt – idézte fel a HVG-nek Heal Edina, a Sláger volt vezérigazgatója –, az interneten legföljebb 160 ezer embert érnek el. A kiszolgáló gépek, a szerverek teljesítményéből csupán ennyire futja, legalábbis Heal szerint a nagyobb kapacitás már túl sokba kerülne.

Több mint 11 ezer rádió fogható az egész világból az interneten – saccolja a HVG-nek Tímári Sándor villamosmérnök, az Infopatika Kft. ügyvezetője. Igaz, itt már összemosódnak a kategóriák: a földi sugárzásúak internetes továbbítása mellett sok az olyan zeneszolgáltatás vagy hangos blog is, amely távol áll a megszokott, műsorrend szerint sugárzó rádióktól. Szakértők szerint az interneten, számítógép mellett ülve kevesen hallgatnak rádiót: legfeljebb munkahelyeken vagy külföldön, ahová a földi sugárzás nem jut el. Igaz, az okostelefonok és hasonló kütyük révén ma már az internetes rádió is hordozható. De arra Tímári szerint pár évet még várni kell, hogy tényleg olyan legyen, mint egy zsebrádió, elvégre ma még a mobilinternet díjai viszonylag magasak, és a telefonok akkumulátorai sem bírják a hosszas internetezést.

Az internetes rádiózás egyik legújabb szereplője a közszolgálati Magyar Rádió, amely tavaly december közepén indította útjára MR7 nevű, népzenei és operettrádióját. A hivatalos indoklás szerint „a digitális átállás még várat magára, ezért szánta rá magát a közrádió, hogy elindítja online ezt az adóját”.

BEDŐ IVÁN