Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Fizetésképtelenné válhat a Magyar Közút (MK) Nonprofit Zrt.; a társaság a tervezett összeg több mint kétszeresét költötte az állami közutak tisztítására, üzemeltetésére, karbantartására januárban - írja a Népszabadság szerdai számában. Az MK szerint szó sincs arról, hogy csődközeli állapotban lennének.
Saját forrásaiból 2,5 hónapig, tavalyról áthúzódó követelései érvényesítésével legfeljebb május végéig őrizheti meg működőképességét az MK Zrt. – erről tájékoztatta néhány napja elfogadott határozatában a társaság igazgatósága a közlekedési tárca vezetőit. A dokumentumból kiderül az is: a pénzügyi zavarok oka, hogy a cég nem kötötte meg a működése finanszírozását lehetővé tevő szerződést a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal (KKK). Így miközben feladatait ellátja, nem jut hozzá az ezekre elkülönített forrásokhoz és számlát sem nyújthat be az Útpénztárnak – írja a lap.
Az igazgatóság kezdeményezésére az MK felügyelőbizottsága szerdán rendkívüli ülésen tekinti át a társaság helyzetét, és veszi számba annak következményeit. Így egy esetleges csőd lehetőségét is. A megbeszélésen feltehetőleg megvitatják azt is: a cég érvényes vállalkozói szerződés nélkül több mint 7,7 milliárd forintot költött az állami közutak tisztítására, üzemeltetésére és karbantartására januárban. Mintegy 4,9 milliárd forinttal többet a betervezettnél.
Csődközeli helyzet semmilyen formában nem áll fenn a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél (MK), annak ellenére, hogy a hosszú és kemény tél valóban nehéz finanszírozási helyzetbe hozta a társaságot - közölte a társaság az MTI-vel szerdán. A nonprofit vállalat közleménye szerint saját forrásaiból 2,5 hónapig, tavalyról áthúzódó követelései érvényesítésével pedig legfeljebb május végéig őrizheti meg működőképességét a cég. A lap szerint a cég a tervezett több mint kétszeresét költötte az állami közutak tisztítására, üzemeltetésére és karbantartására januárban, és még nem kötötte meg a működése finanszírozását lehetővé tevő szerződést a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal.
A Magyar Közút közleményében kiemelte: a társaság megbízhatóan, határidőre teljesíti kifizetéseit, és a hónap elején megkezdte a tárgyalásokat a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériummal, valamint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal a kialakult helyzet megoldásáról.
A társaság emlékeztetett: megbízási szerződéseit az elmúlt években sem januárban fogadták el, így ez nincs összefüggésben az újságcikkben szerdán megjelent állításokkal. A cég az Országos Közutak Kezelői Szabályzatban szereplő alapfeladatait az év eddigi részében is teljesítette.
A közlemény szerint a cég finanszírozása a tavalyi maradványpénzek felhasználásával még több hónapig biztosított, ami bőségesen elegendő idő a tárgyalások lefolytatására, a megbízási szerződés aláírására, valamint a források átvételére. A társaság gyakorlatában megszokott, hogy a megbízási szerződés nem az év elején születik meg: ennek egyik oka éppen az, hogy karbantartási és üzemeltetési kiadásai nagymértékben a téli hónapok időjárásától függenek, hiszen ezen múlik nemcsak a télen elvégzendő munka mennyisége, hanem a tavaszi kátyúzás költsége is.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egyre több a vendégmunkás, miközben a hazai munkaerő-tartalék – a kormány ígéretével szemben – nem apad. A tartaléksereg aligha aktivizálható, nagyszámú új munkahely pedig nem keletkezik.
Disznóságok lehetnek az uniós költségvetés tervezetében, ha egyszer az ukránok bent lesznek az EU-ban, nem lehet majd őket kitenni onnan – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
Többek között Dés László, Presser Gábor, Spiró György is felszólalt a terroristákat éltető északír raptrió koncertje ellen.
El lehet-e ítélni valakit egy fiatal lány haláláért, ha az illető a tett időpontjában egy másik kontinensen ült a számítógépe előtt?