A pénzügyminiszter szerint a hitelekből finanszírozott növekedés elkerülhetetlenül válsághoz vezet, számos kormányzat azonban a kilábalási lehetőséget az adósságteher növekedésével járó, a hosszabb távú kilátásokat viszont nem javító ösztönző csomagokban látta meg.
"Magyarország bölcsebben járt el" − írta Oszkó Péter, és részletesen ismertette a magyar pénzügyi és gazdaságpolitika új irányát, amely a 2009 tavaszán megalakult kormányhoz köthető, és amely a megszorító intézkedésekkel jelentősen lefaragta a költségvetési deficitet. A választott terápia eredményességét jelzi, hogy nincs már szükség a Nemzetközi Valutaalap (IMF) támogatására, és az elemzők szerint jövőre 4 százalékkal bővülhet a gazdaság, 2014-től pedig bevezethető az euró.
Oszkó cikkében rámutatott: „Magyarország viszonylagos sikerének egyik oka az, hogy a fiskális politikát alakító tisztségviselők jó előre leszögezték, hogy nem vesznek részt a 2010-es országgyűlési választáson. Így a hosszú távú pénzügyi egyensúly és a gazdasági növekedés érdeke felülírhatta a rövid távú politikai megfontolásokat".
"Amíg egy kormány gazdaságpolitikáját kizárólag egy adott év gazdasági növekedési rátája és költségvetési deficitszámai alapján ítélik meg, addig ettől a politikától nem várható más, mint hogy látszatnövekedést szolgáljon" − írta Oszkó Péter.
