Mára megsokszorozódott azoknak a csatornáknak a száma, amelyeken keresztül Magyarország elősegítheti a kínai cégek piacra jutását az Európai Unión belül – mondta a Magyar Külügyi Intézet csütörtöki rendezvényén Gao Jian, Kína budapesti nagykövete. Hozzátette azt is, hogy a válság negatív hatásai ellenére Magyarország tavaly növelni tudta Kínába irányuló exportját, hozzávetőleg 10 százalékkal, ami csak néhány országnak sikerült az elmúlt évben.

A Kínába irányuló magyar export értéke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly meghaladta a 245 milliárd forintot, amellyel szemben több mint ezermilliárd forintnyi kínai import állt – azaz az egyenleg magyar szempontból továbbra is negatív, de a passzívum csökkenőben van. „A kínai import csökkent, a hazai export pedig növekedett 2009-ben, a hazai kivitelen belül pedig 80 százalék fölötti volt az elektronikai és gépipari alkatrészek aránya” – mondta a hvg.hu-nak Huszty András, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott.

Hazánkon át az EU-ba

Idén tovább nőhet a Magyarországot „uniós ugródeszkaként” használó kínai kereskedő cégek száma: Huszty András szerint várhatóan áprilisban költözhetnek be az első vállalkozások a budapesti AsiaCenter komplexumban működő China Brand Trade Center (CBTC) nagykereskedelmi központba. A CBTC a magyar és más uniós piacokat megcélzó kínai vállalatok számára irodát, bemutatótermet biztosít, illetve kereskedelmi szolgáltatásaik beindításához is segítséget nyújt. A Strabag ingatlanfejlesztő tulajdonában lévő CBTC egyfajta regionális csomópontként „mindent egy helyen” kínál a kelet-európai régió, illetve az EU piacai iránt érdeklődő kínai cégeknek.

Az ITD Hungary adatai szerint egyébként hozzávetőleg ötezer kínai cég van jelen Magyarországon, ebből tucatnyi jelentős, nemzetközi vállalat. Az ázsiai ország a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történt 2001-es csatlakozása után hirdette meg a Go Global elnevezésű politikáját, amelyben a kínai vállalatok sokrétű állami támogatást kapnak nemzetközi terjeszkedésükhöz. A cél az európai piacok ellátása, Magyarországra pedig az ITD Hungary szerint a kínai vállalkozások ideális elosztó, gyártó és logisztikai központként tekintenek. „A kelet-közép-európai régióban Magyarország a kínai vállalatok legfontosabb partnere” – mondta Wolf Csaba, az ITD Hungary pekingi külgazdasági szakdiplomatája. Az ország „hídfőállás-szerepe egyre erősebb” – tette hozzá.

Újabb befektetőket várnak

Kínai csavar a BorsodChemnél

Horváth Szabolcs

Az elmúlt években a kínai vállalatok közvetlen tőkebefektetőként is megjelentek Magyarországon, a hvg.hu által megkérdezett szakemberek becslése szerint a befektetések összértéke eddig 700 és 900 millió dollár között lehet.

Az elmúlt hetekben két jelentős kínai beruházás is a figyelem középpontjába került: a telekommunikációs berendezéseket gyártó Huawei március közepén jelentette be, hogy a sikeres tesztüzem után idén nyitja meg összeszerelő és logisztikai központját Pécsen és Komáromban, amely a tervek szerint 2011-ben 1,5 milliárd dollár értékű terméket és szolgáltatást állít majd elő. A Wanhua csoport február végén állapodott meg arról, hogy összesen 140 millió eurónyi forrást nyújt a hazai vegyipar egyik zászlóshajójának számító BorsodChemnek. A kazincbarcikai cég tőkeszerkezetének átstrukturálását követően a kínaiak várhatóan megvehetik a teljes vállalatot.

A hazai szakemberek további, jelentős értékű kínai befektetésekre számítanak. Bár a tervekről további részleteket nem árult el, Wolf Csaba elmondta, hogy az élelmiszeriparban, az autóiparban és a megújuló energia ágazatában is folynak megbeszélések esetleges új kínai beruházásokkal kapcsolatban.

Politikai kilátások

Go Global

AP

Az utóbbi években erőteljes magyar diplomáciai és gazdasági „offenzíva” indult a kínai kapcsolatok erősítésére, amelynek a magas szintű állami delegációk látogatásain kívül többek között része volt az ITD Hungary shenzheni High-Tech Központjának létrehozása 2005-ben, illetve az új magyar főkonzulátus februári megnyitása a nyugat-kínai Csungkingban.

Ezen a héten az MSZP vezető politikusai jártak Pekingben, ahol a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetőivel a pártközi együttműködés lehetőségeiről tárgyaltak, és Lendvai Ildikó pártelnök szerint egy keret-megállapodást is aláírtak. A Fidesz elnöke, Orbán Viktor, aki februári évértékelő beszédében is kiemelte az ázsiai piacok – ezen belül pedig Kína – fontosságát, tavaly decemberben járt Pekingben, ahol több minisztérium képviselőivel is tárgyalt a gazdasági kapcsolatok további fejlesztéséről.

Az áprilisi magyarországi választások eredménye, illetve egy új kormány megalakulása önmagában várhatóan nem befolyásolja majd a magyar-kínai kapcsolatok alakulását – mondták egybehangzóan a kereskedelemfejlesztéssel és befektetés-ösztönzéssel foglalkozó hazai szakemberek. „A választások nem befolyásolhatják Magyarország és Kína fél évszázados, hagyományosan jó kapcsolatát. Minden felelős Kínával foglalkozó gazdasági szakember, politikus, kutató tisztában van vele, hogy Kína 'nem felejt', és az egyes kérdésekben elfoglalt álláspont széljárás szerinti változtatása csak komolytalanná tehet bárkit (legyen az egyén, vagy akár egy egész ország) Kína szemében” – írta a hvg.hu-hoz eljuttatott összefoglalójában Monori Gábor, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének munkatársa.

Az intézmény az ITD Hungary-vel közös szervezésben március elején tartotta meg első ízben az Együttműködéseink a Távol-Keleten című multiszektorális Kína-fórumot, amelynek célja az ázsiai országgal gazdasági kapcsolatban álló, illetve a kétoldalú kapcsolatokban érdekelt hazai szereplők együttműködésének elősegítése volt.