szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Gazdasága szédületes sebességű növekedése miatt Kína már nem csak polgárainak számát tekintve világelső. Például éppen most körözte le Németországot és állt az exportőrök ranglistájának élére. A világ pedig belenyugvóan nézi e folyamatot, legfeljebb a protekcionista gazdaságpolitika miatt van egy kis zúgolódás.

Az egy főre jutó kínai GDP 1980-ban 300 dollár körül volt, ami harminc év alatt a 22-szeresére nőtt. Tekintetbe véve, hogy a bruttó nemzeti termék nagy részét az ország 300 millió lakosú parti övezetében és nagyvárosaiban állítják elő, a fejlődés sebessége még szédületesebb. A gyenge vásárlóerő ellenére is hatalmas belső piac, a kimeríthetetlennek tűnő olcsóbérű munkaerő hadak, az utóbbi időben felhalmozott 2000 milliárd dollárt is meghaladó tőketartalék, valamint az extenzív fejlesztéseknek nagyon kedvező centralizált politikai berendezkedés azt vetítik előre, hogy Kína (s erről egyre több prognózis jelenik meg) ha a jelenlegi fejlődési ütemet képes lesz fenntartani, belátható időn belül a világ legnagyobb gazdasága lehet.

Hogy Kínát mi hajtja a csúcsra jutásban, amikor évtizedeken át a pártállamot ez egyáltalán nem érdekelte? A válaszért egészen 1978-ig kell visszatekinteni, amikor Teng Hsziao-ping lett a kínai állam vezetője. Teng szerint „az igazság felismerésének egyetlen ismérve a gyakorlat”, vagy, ahogy szállóigévé vált mondatában szerepel: „Nem fontos, hogy milyen színű a macska, ha elkapja az egeret”. Ettől kezdve a világ legnépesebb országa egyre pragmatikusabb politikát folytatott, ami beletorkollott az „egy ország – két rendszer” koncepcióba, amely a kommunista párt irányítása mellett elképzelhetőnek tartotta a kapitalizmus korlátozott evezetését. Az eredmény ismert: esély az igazi nagyhatalmi státusz elérésére. A kínai vezetők pedig bolondok lennének, ha ezt nem próbálnák valóra váltani. Mivel kiderült, hogy mostanság a katonainál lényegesen hatékonyabb eszköz a gazdasági erő bevetése, hát kitűzték a célt, hogy Kína legyen a világ gyára. Varrodákkal kezdték, s ma már a high tech iparnál tartanak.

©
[[ Oldaltörés (2. oldal: Mit mondott Ven Csia-pao?) ]]
Kínai gyári munkásnő. Állítólag érte növekednek
©

Az év elején Ven Csia-pao a jelenlegi kínai miniszterelnök, az Országos Népi Gyűlés (a kínai parlament) idei ülésszakának megnyitóján az ország gazdaság állapotát és kilátásait elemezte. Igen figyelemre méltó beszéde arról szólt, hogy a fejlődési feltételek jobbak ugyan, mint 2009-ben voltak, de a helyzet még mindig bonyolult.

A kormány azonban 3 százalék alatt akarja tartani a fogyasztói inflációt, miközben 9 millió új munkahelyet teremt. Ráadásul a szociális kiadásokat is 8,8 százalékkal emelik, különösen az etnikai kisebbségek életszínvonalának növelését tartják szem előtt. A kormányfő kijelentette, hogy a gazdasági fejlődés alapvető célja az emberek jólétének növelése, s emiatt a hazai fogyasztás növelésére irányuló intézkedéseket ígért.

De arról is beszélt, hogy a csúcstechnológiájú ipar létrehozása révén csökkentik az exporttól való függőségüket. Sőt az anyaország folytatni fogja a kereskedelmi-gazdasági együttműködés fokozását Tajvannal. Ven Csia-pao szerint Peking „alapjában véve stabil” árfolyamon fogja tartani a jüant, s egy szóval sem említette, hogy Kína változtatna árfolyam-politikáján. Pedig éppen ez okozza a legnagyobb feszültségeket Kína és kereskedelmi partnerei (így az Egyesült Államok) között, akik azon úgy gondolják, hogy a kínai fizetőeszköz alulértékelt, és duzzasztja az ország kereskedelmi többletét.

Tavaly a kínai export, 1,202 billió dollárt ért el, s ezzel a világ elsőszámú exportőre lett, megelőzve a sokáig verhetetlen Németországot, amely csak 1,1 billió dolláros exportra volt képes. A kínai teljesítmény így is 16 százalékkal kisebb a válság hatásai miatt, mint 2008-ban volt. Az importjuk tavaly 1,006 billió dollár volt, ami csak 11,2 százalékkal maradt el az előző évitől. A kínai kereskedelmi többlet 2009-ben igen nagyot esett, az előző évi 66 százalékára, de így is meghaladta a 196 milliárd dollárt.

Kína számára az export nem egyszerűen gazdasági kérdés (HVG, 2010. január 14.). Belső kereslete – a nagyvárosok lakosságának gazdagodása ellenére – még messze van a fejlett ipari országokétól, és a kivitel létfontosságú ahhoz, hogy a gazdasági növekedés legalább 8 százalék legyen. Márpedig ez az az ütem, amely mellett a gazdaság képes felszívni a vidéket otthagyó migráns munkásokat és az oktatásból kilépőket, s nem fenyegeti a társadalmi békét a munkanélküliség réme.

A legfontosabb exportösztönző a mesterségesen alacsonyan tartott valutaárfolyam. A főleg amerikai, kisebb mértékben európai nyomásnak engedve Kína 2005 közepén eloldotta a jüant a dollártól, és hagyta erősödni az amerikai fizetőeszközhöz képest. Ekkor a kínai valuta árfolyama a dollárral szemben nagyjából 20 százalékot emelkedett, de a közelgő válság jeleire reagálva 2008 nyarán Peking csöndben visszaállította a köteléket. A jüan azóta a dollárral együtt mozog – jobbára gyengül –, és ez a folyamat sokáig bírta Washington és Peking törékeny egyetértését, mert mindkét ország érdekeinek megfelelt (HVG, 2009. október 31.). A két valuta újbóli összekapcsolását leginkább az EU szenvedte meg, mert az erős euró mindkét viszonylatban hátrányt jelentett számára.

[[ Oldaltörés (3. oldal: Mindenből az élre) ]]
Peking szmogba burkolva. Csúcs növekedés, csúcs ipari termelés, csúcs környezetszennyezés
©

Ha közelebb vesszük szemügyre a kínai gazdaságot, akkor azt látjuk, hogy szinte minden szektora pezseg. Egy nemrégiben kelt jelentés szerint az országban nagy repülőtér-fejlesztésekbe fognak, mert a hatalmasan megnőtt mobilitásnak csak a légiflotta kibővítésével és a kiszolgáló létesítmények bővítésével tudnak megfelelni.

A kínai fogyasztók tavaly 166 billió jüan (24,3 billió dollár) értékben vásároltak bankkártyával, több mint 30 százalékkal túllépve az előző évi határt. A pénzintézetek pedig – a Kínai Népi Bank szerint – pedig 270 millió új kártyát bocsátottak ki. Az országba tavaly több mint 41 százalékkal több vasércet vittek be főleg Ausztrália, Brazília és India bányáiból.  Kína vasérc importja ezzel elérte a 630 millió tonnát.

A közeledési tárca minisztere pedig azt jelentette be, hogy három éven belül Kínában több kilométer autópálya lesz, mint az Egyesült Államokban. Tavaly év végén Kínában 65 ezer kilométer autópálya volt, ezzel az ország – az Egyesült Államok után, ahol 80 ezer kilométer az autópályák teljes hossza – a világon a második helyen áll. A nemzetközi pénzügyi válság ellenére 2009-ben Kínában az állóeszköz beruházások értéke a közlekedés fejlesztésében elérte az 1,13 billió jüant (165,4 milliárd dollár).

Kína a világ legnagyobb arany termelője is lett. Éves kibocsátása meghaladja a 300 tonnát, míg felhasználása 400 tonnán felül van. Kína hivatalos aranytartaléka tavaly elérte az 1 054 tonnát, ami az ötödik legnagyobb a világon. Ugyanakkor további legalább 3000 tonna arany magántulajdonban van.
Hosszasan lehetne még sorolni, hogy Kína még mi mindenben lett első. A „világ gyára” projekt jól halad. Teng macskája egyre gyakorlottabban kapkodja el az egereket.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Gazdaság

Aranytenger Kínában, új pénzügyi törekvések

Kína óvatos lépéseket tesz abba az irányba, hogy devizatartalékának a jelenleginél nagyobb részét fektesse aranyba és bővíti a nemzeti valutájában történő kereskedést – közölte Ji Kang a kínai jegybank helyettes vezetője keddi tájékoztatóján.

MTI Gazdaság

Hatodik hónapja nő a külföldi tőke beáramlása Kínába

Januárban már a hatodik egymást követő hónapban nőtt Kínában a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) állománya: összesen 8,1 milliárd dollár új tőke érkezett az országba, 7,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál – közölte hétfőn a pekingi kereskedelmi minisztérium.

hvg.hu Gazdaság

Moszkva tagadja, hogy közös amerikai kötvényügyletet ajánlott Kínának

Vlagyimir Putyin szóvivője hétfőn cáfolta a Henry Paulson volt amerikai pénzügyminiszter hétfőn megjelent könyvében szereplő állítást, miszerint Moszkva 2008-ban felajánlotta volna Kínának, hogy együtt adják el a tulajdonukban lévő, a Fannie Mae és a Freddie Mac amerikai jelzáloghitel-ügynökségek által kiadott kötvényeket, hogy ezzel késztessék az amerikai kormányt a két cég megtámogatására.

hvg.hu Gazdaság

Kína: 26 ezer tonna arany még a mélyben

Rekordot döntött a kínai aranytermelés 2009-ben, amikor is több mint 11 százalékos növekedéssel megközelítette a 314 tonnát - tájékoztatott a kínai arany szövetség.

Benzines, dízel-, hibrid- vagy elektromos autót? Előnyök, hátrányok

Benzines, dízel-, hibrid- vagy elektromos autót? Előnyök, hátrányok

Kifordított abortuszplakátokkal üzennek az LMBTQ-gyerekeiket el nem fogadó szülőknek

Kifordított abortuszplakátokkal üzennek az LMBTQ-gyerekeiket el nem fogadó szülőknek

Nem oltanak orosz vakcinával Ausztriában, amíg nincs meg az uniós engedély

Nem oltanak orosz vakcinával Ausztriában, amíg nincs meg az uniós engedély