szerző:
hvg.hu

Nem a Daimler-ügy az első nemzetközi korrupciós botrány, amelyben felmerül a gyanú, hogy magyar kormánytisztviselők vagy politikai pártok kenőpénzeket fogadtak el. Az is előfordult, hogy magyar cégvezetők keveredtek külföldön vesztegetés gyanújába. A felidézett ügyekből kiderül: a vállalatvezetők belebukhatnak ugyan, és a cégek gyakran vaskos büntetéseket kénytelenek fizetni, ám az sohasem derül ki, hogy kinek a zsebében landoltak a csúszópénzek.

A Strabag és a pártkasszák

©

Az ausztriai választási küzdelmek során pattant ki a Strabag építőipari cég pártfinanszírozási ügye. A gyanú szerint a Strabag társtulajdonosa, Hans Peter Haselsteiner egy bécsi társaságon, az Eurocontacton keresztül illegális pénzadományokat juttatott a a magyar parlament baloldali pártjainak, illetve a Fidelitasnak és Lezsák Sándor politikai érdekeltségeinek. Az osztrák sajtó szerint a kenőpénzek részben azt a célt szolgálták, hogy kartelltevékenységéért kisebb büntetéseket rójanak ki a cégre, másrészt pedig hogy így szerezzen vaskos autópálya-építési megbízásokat és egyéb nagyberuházásokat. Tény, hogy a Strabag az érintett időszakban, 2003 és 2007 között több mint 300 milliárd forint közpénzt nyert el a magyar államtól.

A bécsi államügyészség – az osztrák Format című lap értesülése szerint – 2008 októberében nyomozást indított Haselsteiner és a Strabag lobbicége, az Eurocontact lemondani kényszerült egykori vezetője ellen. Az ügyben 2006-ban a magyar ügyészség is vizsgálódott, ám a nyomozást akkor beszüntették. A korrupciós ügyekért felelős budapesti főügyészség (Központi Nyomozó Főügyészség) két év múlva ugyan újra elővette az ügyet és jogsegély-megkereséssel fordult az osztrák hatóságokhoz, ám nem jutott addig az eljárás, hogy bárkit meggyanúsítsanak.

Magyar Telekom: balkáni ügyletek

Straub Elek elnök-vezérigazgató és más felsővezetők székébe kerültek a Magyar Telekom 2000 és 2006 közötti montenegrói és macedóniai kétes ügyletei. A cég auditora, az amerikai PricewaterhouseCoopers magyar irodája szúrta ki a montenegrói leányvállalat, a Telekom Montenegro gyanús szerződéseit, amelyek révén a cég összesen mintegy 2 milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett ki különféle montenegrói és off-shore paradicsomokban bejegyzett tanácsadó cégeknek, köztük – a HVG információi szerint – egy olyan ügyvédi irodának, amelynek egyik partnere Milo Gyukanovics montenegrói kormányfő testvére.

©

A budapesti és a montenegrói vezetők hiába semmisítettek meg számos bizonyítékot, a Magyar Telekom által az esetek kivizsgálásával megbízott amerikai White & Case ügyvédi irodának mégis sikerült felfedeznie a másik balkáni szálat is: a macedón leányvállalat 24 millió eurót fizett ki a több mint 20, kétesnek minősülő tanácsadói, lobbitevékenységre vonatkozó és más jellegű szerződés alapján. A White & Case jelentésében lényegében igazoltnak látta, hogy a pénzek korrupciós célokat szolgáltak, de azt nem tudták kideríteni, hogy konkrétan kik kapták a pénzeket, kormánytisztviselők vagy politikai pártok is. A montenegrói ügyészség  ugyanakkor 2007-ben azt állapította meg, hogy a szerződések megkötése és a kifizetések törvényesek voltak.

Kérdés, hogy az érintett vezetők elmozdításán túl lesz-e konkrét felelősségre vonás? A HVG forrásai szerint az Magyar Telekom 59,21 százalékos tulajdonoa, a német Deutsche Telekom (DT) tudtával olajozta meg a balkáni üzletmenetet, más források szerint viszont nem támogadták a balkáni akvizícókat. Mindenesetre a New York-i értéktőzsdén is jegyzett DT-nek a balkáni vagy a magyar hatóságoknál korrupciós ügyekben jóval szigorúbb amerikai igazságügy-minisztérium, valamint az értékpapír-felügyelet vizsgálata miatt is aggódnia kell, amelyek még nem zárultak le. Itthon pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda jelenleg is vizsgálja, törvényesek voltak-e a kifizetések, szóba jöhet-e hűtlen kezelés.

[[ Oldaltörés (Milliók egy minicégnek) ]]

MÁV Cargo: sikerdíjas privatizáció

Csúszópénz árnya vetült a MÁV Cargo privatizációjára is. Az osztrák államvasutak, az ÖBB teherszállító cége, a Rail Cargo Austria (RCA) 2008 elején nyerte el tenderen a magyar céget, amelyért 102,5 milliárd forintot fizetett. Az osztrák vevő 7,1 millió eurós sikerdíjat fizetett ki egy a lobbiszakmában ismeretlen minicégnek, a Geuronet Bt.-nek.  Ausztriában rögtön az üzlet megkötése után felmerült, hogy az RCA az értékénél jóval többet fizetett a magyar cégért és elavult vagonokat kapott. A vaskos sikerdíjat már az üzlet megkötésekor firtatta az osztrák sajtó, s az ellenzéki képviselők időnként azóta is felteszik a kérdést a közlekedési miniszternek: hogyan választották ki a kis magyar céget és tulajdonképpen milyen szolgáltatásokért is fizették ki az eurómilliókat.

Az osztrák hatóságok nem indítottak vizsgálatot az ügyben. Itthon a Legfőbb Ügyészség az idén április 25-éig meghosszabbította a befolyással való üzérkedés gyanúja miatt folyó nyomozást, de eddig még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként. Az ugyancsak 2008-ban kitört rozsdavas-botrány miatt viszont a volt állami cég két korábbi vezetője ellen folyik a nyomozás: a rendőrség gyanúja szerint több mint egymilliárd forintos kárt okoztak azzal, hogy 2002-2003-ban kétezer tehervagont hulladákáron adtak el. 

A Gripen-ügy

Továbbra is teljes a homály a Gripen-beszerzések körüli korrupciós gyanú körül. A magyar kormány 2001 szeptemberében döntött a svéd Gripen vadászgépek beszerzéséről, noha a honvédelmi tárca korábban az amerikai F-16-osokra voksolt. A botrány 2007 nyarán robbant ki, amikor egy svéd tévécsatorna a cseh Gripen-beszerzésekről készített riportjában azt állította, hogy egy osztrák gróf, Alfons Mensdorff-Pouilly közreműködésével kenőpénzekkel „beszélték rá” a cseheket a svéd Saab és a British Aerospace (BAe) közös harci repülőgépére. A TV2 svéd televízió – brit nyomozati anyagokra hivatkozva – azt is nyilvánosságra hozta, hogy az anyai ágon magyar származású fegyverlobbista 12 millió euró kenőpénzt javasolt öt magyar állampolgárnak. A tekintélyes The New York Times 2007 novemberében a CIA-ra hivatkozva pedig azt írta, hogy magyarországi pártok dollármilliókat kaptak a szerződések elnyeréséért.

A több országra kiterjedt vesztegetési botrányban több államban folyó nyomozások azonban sorra megrekedtek: Svédországban tavaly bizonyítékok hiányára hivatkozva lezárták az aktát. Magyarországon is indult ugyan ügyészségi vizsgálat a Gripen-ügyben, ám nem találtak bűncselekményre utaló jeleket. Csehországban az idén márciusban már a harmadik nyomozás indult az ügyben, miután két eljárást már  megszünettetek bizonyítékok hiányában, ám a főügyész szerint elhamarkodottan és vélhetően törvényellenesen járt el a cseh rendőrség.  A cseh katonai hírszerzés egykori feje állítólag konkrét információkkal szolgált a korrupció ügyében, a brit-osztrák nyomozás pedig legalább 20 cseh politikust – köztük külügyminisztereket – hozott összefügésbe a vesztegessel.

A legkitartóbban a brit korrupcióellenes hivatal (SFO) nyomozott, de ennek is megegyezés lett a vége az idén februárban: a BAe 280 millió fontos „bánatpénzt”  (körülbelül 87 milliárd forintot) fizet az SFO-nak és az amerikai igazságügyminisztériumnak, elismerve egyes szabálytalanságokat, de magát a korrupciót nem, így nem esik el a jövőben sem az állami hadiipari megrendelésektől. Ezzel a nem sokkal korábban Londonban letartóztatott Mensdorff-Pouillyt is kivásárolták a bajból, akit nyomban haza is engedtek. Bár Ausztriában még eljárás folyik ellene, a bécsi hatóságok eddig sem nagyon törték magukat az ország hadiipari beszerzéseit szintén érintő vesztegetési ügy felgöngyölítésében.

Védtelen magyar bejelentők

Számos más korrupciós botrányhoz hasonlóan a Daimler német autógyár vesztegtési ügyeire is a cég egykori alkalmazottja hívta fel az amerikai hatóságok figyelmét. A törvénnyel és intézményesen védett közérdekű bejelentők (angol nevükön: whistleblowerek) nagyon sok ügyre fény derülhetne Magyarországon is – mondta a hvg.hu-nak Földes Ádám a Transparency International (TI) magyarországi irodájának jogi tanácsadója. A PricewaterohouseCoopers kutatása például 2007-ben 77 magyarországi piacvezető vállalatot megkérdezve azt találta, hogy a legtöbb korrupciós esetet a belső ellenőrzés után a közérdekű bejelentéseken keresztül észleltek, míg a külső auditálások vagy a hatósági ellenőrzések eredményessége messze elmaradt ettől.

 

A tavaly év végén elfogadott korrupcióellenes törvénycsomag hiába rendelkezik a közérdekű bejelentők védelméről és anyagi támogatásáról, nem jön létre az a hivatal, amely mindezért felelne, és másra sem bízták ezeket a feladatokat – magyarázza Földes Ádám. Az államfő megvétózta a csomag három elemének egyikét, a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalról szóló szabályozást, s az idei utolsó ülésnapig nem sikerült átdolgozni a kifogásolt paragrafusokat. Az érintettek ugyan fordulhatnak a rendőrséghez vagy az ügyészséghez, de az emberek nem nagyon bíznak abban, hogy ezek a szervezetek bizalmasan kezelik a személyes adataikat. Ami a szakértő szerint nem meglepő, például néhány hete indult nyomozás amiatt, mert egy kihallgatás után félórával már illetéktelenek kezébe került egy elfaxolt ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyv. A tapasztalatok szerint az érintettek inkább bíznak meg az újságírókban, ezért landol annyi korrupciós ügy a sajtónál – mondja Földes Ádám. Így várhatóan az antikorrupciós törvénycsomag – legalábbis jelenlegi formájában – nem sokat lendít a magyar hatóságok korrupcióellenes aktivitásán, amely a TI szerint amúgy is erősen kifogásolható. A szervezet tavalyi jelentése szerint Magyarország szinte semmit sem tesz az OECD-országok 1999-ben aláírt korrupcióellenes egyezményének megvalósítása érdekében. Igaz, ezzel nem vagyunk egyedül: a vizsgált 36 országból 21 kapott „inaktív” minősítést.

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

A 100 milliárdos korrupció jó programmal 3-4 év alatt felére csökkenthető

Megfelelő program segítségével 3-4 év alatt a jelenlegi felére lehetne csökkenteni a korrupciót Magyarországon – mondta Fodor István, a köztársasági elnök által létrehozott Bölcsek Tanácsának tagja kedden, a Magyar Közgazdasági Társaság és a Corvinus School of Management által a korrupció elleni védekezésről rendezett konferencián Budapesten.

Több száz új busz érkezik a Volánbuszhoz

Több száz új busz érkezik a Volánbuszhoz

Willi Orbán sérülés miatt nem játszhat a sorsdöntő Eb-selejtezőn

Willi Orbán sérülés miatt nem játszhat a sorsdöntő Eb-selejtezőn

Nagy Zsolt: "Taccsra tesznek, ha ellenvéleményed van"

Nagy Zsolt: "Taccsra tesznek, ha ellenvéleményed van"

Meghalt két idős ember Velencében az árvíz miatt

Meghalt két idős ember Velencében az árvíz miatt

Kirúgták a honvédségtől a férfit, aki felismerhetetlenné verte barátnőjét

Kirúgták a honvédségtől a férfit, aki felismerhetetlenné verte barátnőjét

400 mumifikált szent íbiszt vizsgáltak meg kutatók és kiderült honnan jöttek

400 mumifikált szent íbiszt vizsgáltak meg kutatók és kiderült honnan jöttek