Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fogyasztói árak márciusban 0,7 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,9 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. A maginfláció az idén márciusban 0,2 százalék, 12 havi összehasonlításban 4,7 százalék volt.
Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. makroelemzője szerint nem tartható az idei inflációs cél, az infláció az év eleje óta meglepetést okoz hónapról-hónapra. Kiemelte, hogy a januári emelkedés és a februári csökkenés után újra emelkedett az infláció márciusban. Ezzel a "pattogással" újabb meglepetést okozott a mutató, s ebből látszik, hogy nem tartható az idei cél – hangsúlyozta az elemző.
A vártnál nagyobb mértékű emelkedést az elemző szerint az idényáras élelmiszerek drágulása és a szezonális ruházkodási cikkek átlag feletti áremelkedése okozta. Ez utóbbi azért érdekes – folytatta az elemző –, mert a válság miatt a ruházati cikkek fogyasztása jelentősen visszaesett. Az üzemanyag drágulása 0,2 százalékponttal emelte a havi inflációs adatot, de ez a hatás várható volt.
Suppan Gergely szerint csak a jövő évtől várható az infláció csökkenése, amit több tényező is alátámaszt. Az idén júliustól az áfaemelés és a jövedéki adó inflációt gerjesztő hatása kiesik, s a forintgyengülés inflációt gerjesztő hatásával sem kell már számolni az idén. Hozzátette: jövő januártól már a második körös jövedéki adóemelés hatása is megszűnik.
Árokszállási Zoltán, az Erste Befektetési Zrt. makroelemzője szerint ugyan kissé magasabb lett az éves infláció az általuk várt 5,8 százaléknál, mégsem látszik lényeges inflációs nyomás a magyar gazdaságban. A szakértő szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikájára nem lesz hatással az infláció, de a nemzetközi befektetői hangulat függvényében folytatódhat a jegybanki alapkamat csökkentése.
Az MNB és a kormány prognózisánál magasabb, 4,4 százalékos éves átlagos inflációt vár 2010-re Árokszállási Gergely, decemberre pedig éves alapon 3,6 százalékos drágulással számol. A jegybank előrejelzése szerint az átlagos infláció 2010-ben 3,9 százalék, a kormány prognózisa szerint pedig 4,1 százalék lesz. Ugyan az olaj- és gázárral kapcsolatos kockázatok elég magasak, nem valószínű, hogy az év égészét tekintve alulmúlja a fogyasztói árak emelkedése az inflációs célt – vélekedett a szakértő.
