szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Nem tartható az idei inflációs cél, az áremelkedés az év eleje óta hónapról hónapra meglepetést okoz – mondták az MTI által megkérdezett elemzők a kedden publikált inflációs adatokról.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fogyasztói árak márciusban 0,7 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,9 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet. A maginfláció az idén márciusban 0,2 százalék, 12 havi összehasonlításban 4,7 százalék volt.

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. makroelemzője szerint nem tartható az idei inflációs cél, az infláció az év eleje óta meglepetést okoz hónapról-hónapra. Kiemelte, hogy a januári emelkedés és a februári csökkenés után újra emelkedett az infláció márciusban. Ezzel a "pattogással" újabb meglepetést okozott a mutató, s ebből látszik, hogy nem tartható az idei cél – hangsúlyozta az elemző.

A vártnál nagyobb mértékű emelkedést az elemző szerint az idényáras élelmiszerek drágulása és a szezonális ruházkodási cikkek átlag feletti áremelkedése okozta. Ez utóbbi azért érdekes – folytatta az elemző –, mert a válság miatt a ruházati cikkek fogyasztása jelentősen visszaesett. Az üzemanyag drágulása 0,2 százalékponttal emelte a havi inflációs adatot, de ez a hatás várható volt.

Suppan Gergely szerint csak a jövő évtől várható az infláció csökkenése, amit több tényező is alátámaszt. Az idén júliustól az áfaemelés és a jövedéki adó inflációt gerjesztő hatása kiesik, s a forintgyengülés inflációt gerjesztő hatásával sem kell már számolni az idén. Hozzátette: jövő januártól már a második körös jövedéki adóemelés hatása is megszűnik.

Árokszállási Zoltán, az Erste Befektetési Zrt. makroelemzője szerint ugyan kissé magasabb lett az éves infláció az általuk várt 5,8 százaléknál, mégsem látszik lényeges inflációs nyomás a magyar gazdaságban. A szakértő szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikájára nem lesz hatással az infláció, de a nemzetközi befektetői hangulat függvényében folytatódhat a jegybanki alapkamat csökkentése.

Az MNB és a kormány prognózisánál magasabb, 4,4 százalékos éves átlagos inflációt vár 2010-re Árokszállási Gergely, decemberre pedig éves alapon 3,6 százalékos drágulással számol. A jegybank előrejelzése szerint az átlagos infláció 2010-ben 3,9 százalék, a kormány prognózisa szerint pedig 4,1 százalék lesz. Ugyan az olaj- és gázárral kapcsolatos kockázatok elég magasak, nem valószínű, hogy az év égészét tekintve alulmúlja a fogyasztói árak emelkedése az inflációs célt – vélekedett a szakértő.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

KSH: most más hajtja az inflációt, más dolgokat pakoltak a fogyasztói kosárba

Nagy válogatást tartottak az infláció számításához igénybe vett fogyasztói kosár tételeiben, mivel a válság átrendezte a vásárlási szerkezetet, csökkent például a tartós fogyasztási cikkek, így a gépkocsik súlya – írja keddi számában a Népszabadság. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden évben felülvizsgálja az inflációszámítás alapját képző fogyasztói kosarat.

MTI Gazdaság

Hogyan romlik a pénzünk: mit mond az MNB az inflációs jelentésben?

A fogyasztói árak növekedési üteme legkorábban 2011 első negyedévében csökkenhet a 3 százalékos inflációs cél alá. Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán kiadott legfrissebb Inflációs Jelentése szerint, akkor 2,5 százalék lehet. A GDP pedig az idei harmadik negyedévben nőhet először éves összehasonlításban, 1 százalékkal.

MTI Gazdaság

Javított GDP prognózisán, de emelte inflációs előrejelzését az MNB

Javított idei GDP prognózisán a jegybank: a novemberben várt 0,6 százalékról 0,2 százalékra csökkentette az idei gazdasági visszaesés várható mértékét, míg a 2011-es növekedési kilátást változatlanul 3,4 százalékon tartotta – áll a Magyar Nemzeti Bank hétfőn kiadott új inflációs jelentésében.