Béremelési korlátok és dilemmák

Betűre híven követte az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ajánlását a Magyar Posta Zrt. A szakszervezetekkel kötött megállapodás szerint 2010-ben havi bruttó 160 ezer forint kereset alatt megemelik a béreket, mindenkinek pontosan annyival, amenynyi ahhoz kell, hogy a nettó fizetés megőrizze értékét. Ezt a célt más jövedelmi kategóriákban az adórendszer idei változásai szinte automatikusan garantálják. Hasonló tartalmú „bérszerződést” írt alá a MÁV Zrt. is hatból öt szakszervezettel, ahogy más állami vállalatoknál is ezt az irányt szabta meg a tulajdonos.

Lényegében ezt tartalmazza az OÉT sorvezetője is 2010-re a munkaadói oldal számára, azaz ha cégük helyzete megengedi, próbálják megőrizni a nettó keresetek reálértékét. Ehhez az idén csak bruttó 170 ezer forintos fizetés alatt van szükség – átlagosan 3 százalékos – béremelésre. Fölötte a személyi jövedelemadó kulcsainak csökkenése és a sávhatárok megváltozása következtében egészen havi bruttó félmillió forintos keresetig automatikusan a várt 3,9 százalékos inflációt meghaladó mértékben nőnek a nettó bérek. Legjobban a havi bruttó 200 és 340 ezer forint között keresők járnak, ők 10-12 százalékkal, vagyis 13-18 ezer forinttal többet vihetnek haza, anélkül hogy munkaadójuk akár egy forinttal is megemelné a fizetésüket.

HVG

A versenyszféra számára az OÉT-ajánlás legfeljebb igazodási pont, a tanácsadó cégek, gazdasági kamarák felmérései szerint a vállalkozások 2010-ben bruttó 2,5–5 százalék közötti béremelést tervezgetnek – már amelyek ezt megengedhetik maguknak. A DGS Global Research több mint 600 cég bevonásával készült novemberi felmérése alapján a megkérdezettek 37 százaléka lát lehetőséget – átlagosan 5,2 százalékos – béremelésre, 57 százalék a bérek befagyasztását, 6 százalék pedig átlagosan 13 százalékos csökkentést fontolgatott (lásd Kutatók és keresők című összeállításunkat). A helyzet nehezen áttekinthető, ami az elemzői prognózisokból is kiviláglik. A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint a bruttó keresetek a nemzetgazdaság egészében a munkaerő-piaci túlkínálat miatt várhatóan csak 1 százalékkal nőnek, a nettó keresetek azonban a személyi jövedelemadóra vonatkozó új szabályok következtében 7,5 százalékkal emelkednek, ami a reálkereset 3,5-4 százalékos növekedését eredményezi. Másképp kalkulál az Ecostat, amely a bruttó keresetek körülbelül 2,6 százalékos, a nettó keresetek 7 százalékos bővülését, így a reálkereset mintegy 3 százalékos javulását prognosztizálja – szemben a Kopint-Tárkival, amely az utóbbi szerény, 1,5 százalékos korrekcióját feltételezi.

A felmérések szerint a munkaadók többségét nem érdekli az adóváltozások hatása a nettó keresetekre. „Mindig bruttó bérkeretben gondolkodunk, az, hogy abból a munkavállalók mennyit adóznak, a dolgozók és az állam magánügye” – magyarázza Kulcsár Tibor, az ügyviteli szoftvereket fejlesztő és forgalmazó Kulcs-Soft Számítástechnikai Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A tavaly október óta a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett cég az előzetes adatok alapján 2009-ben 803 millió forint bevételt ért el, 30 százalékkal többet, mint a megelőző évben, adózatlan eredménye eléri a 100 milliót. Ebben közrejátszott, hogy a válság következtében több riválisa eltűnt a piacról, és a takarékosságra kényszerült vevők a drágább ügyviteli szoftverek helyett a Kulcs-Soft olcsóbb, dobozos megoldásait választották. A negyven főt foglalkoztató cégnél a keresetek az idén is az egyéni teljesítményeknek megfelelően nőhetnek, a jók akár 30 százalékos pluszhoz is hozzájuthatnak, ám akad, akinek a fizetése a tavalyi szinten marad – summázza alapelveit Kulcsár, aki nem hisz a minden munkavállaló bérét automatikusan és egyformán emelő politika hatékonyságában.

„Az aktuális adójogszabályok soha nem játszanak szerepet a béremelés-kalkulációban, a mérték meghatározásakor a két fő szempont az infláció és a termelékenység növelése” – erősíti meg Ficzere Ferenc, a Magyarországon 12 vállalkozással jelen lévő, összesen 7 ezer főt foglalkoztató Bosch-csoport regionális kommunikációs igazgatója is. Az átlagos bérszínvonal korántsem elhanyagolható tényező a cégcsoport stratégiájában, kulcsszerepet játszott abban is, hogy a Bosch bezárja walesi autóalkatrész-gyártó üzemét, és a termelés egy részét az év végéig az alacsonyabb bérszínvonalú hatvani és miskolci gyárba helyezi át.

Nem veszik figyelembe az adóváltozásokat a Budapest Banknál sem, ahol az idén átlagosan három százalékkal emelik a fizetéseket, de nem sávosan, hanem a teljesítmények alapján differenciálva. A béremelés július elsejétől hatályos, csakúgy, mint tavaly, holott a válság előtt a kereseteket általában január elsejétől korrigálták. „A bank továbbra is kénytelen visszafogni a béreket. Bár a prognózisok szerint a gazdasági visszaesés az év közepére megáll, még kérdéses, mikor lesz ebből fellendülés” – mondta a HVG-nek Rolek Ferenc, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Vele szemben Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója már annak is örül, hogy tavaly a megrendelések drasztikus visszaesése ellenére meg tudták tartani a létszámot. „Ha a bevált szakembergárdát szélnek eresztjük, nagyon nehéz a céget újra felépíteni” – indokolta Tolnay a HVG-nek. Ennek az volt az ára, hogy tavaly elmaradtak a béremelések, és a vezetői prémiumokat sem fizették ki. Az idei fizetések sorsa azon múlik, hogyan alakulnak a megrendelések március végéig. A CBA-nál viszont már most tudják, hogy a bolthálózat tagjai a kiskereskedelmi forgalom csökkenése miatt nem engedhetik meg a keresetek növelését.

Fordulatot várnak az idei évtől a navigációs szoftvereiről világszerte ismert Nav N Go Kft. munkatársai, akiknek a keresete tavaly márciusban 15 százalékkal csökkent. „Az aranylázas évek, amikor rengetegen kezdtek el navigációs szoftverekkel foglalkozni, 2008-ra elmúltak. Folyik a piac konszolidációja, szűkült a kereslet, amire még a válság is rátett egy lapáttal, így a cég árbevétele 2009-re mintegy 10 százalékkal csökkent” – világítja meg a fűnyíróelvű bércsökkentés hátterét Vahl Tamás ügyvezető igazgató. Sok más, szintén kvalifikált munkaerőt foglalkoztató, tudásigényes vállalkozáshoz hasonlóan a Nav N Gónál is minden egyéb költség eltörpül a bértömeg mellett. A dolgozóknak a cégvezetés igyekezett elmagyarázni, hogy a fizetéscsökkenés kisebb rossz, mint az elbocsátás.

„Azt kértük kollégáinktól, most egy kicsit ők is invesztáljanak a cégbe” – mondta Vahl. Az ügyvezető úgy véli, a zömükben maradó munkatársak lojalitása megtérül, mivel a Nav N Go tavaly a nemzetközi versenyben nemcsak talpon maradt, hanem az évet nyereséggel zárta. A cég most a bérek felülvizsgálatával van elfoglalva, ami a teljes belső fizetési struktúrát érinti. Ebből adódóan 2010-ben – a cégvezetőt idézve – „jelentősebb mértékben” kiigazítják azon munkavállalók bérét, akiknek a javadalmazása elmarad a teljesítményüktől, és bevezetnek egy bónuszprogramot is.

MÁRK EDINA