A CIB közel 35 ezer ingatlanhiteles ügyfele közül négyezernél átalakították a kölcsönt, további négyezernél viszont az adósok hozzáállása miatt ez nem sikerült - jelezte Lamboy Judit. Hozzátette azt is, hogy tavaly megkétszereződött a 90 napon túl nem fizető lakossági ingatlanhitelesek száma, akik így természetesen a minimálbérnél nagyobb összeggel tartoznak, tehát  a bank kénytelen volt céltartalékot képezni ezen hitelek után. A megképzett céltartalék összege megközelítette a 13 milliárd forintot.

Január elején az országban 90.200 volt a 90 napon túl nem fizető lakossági ingatlanhitelesek száma, akik a minimálbérnél nagyobb összeggel adósok a kereskedelmi bankoknak, pénzügyi vállalkozásoknak és a takarékszövetkezeteknek - válaszolta az MTI kérdésére Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője.

A CIB által javasolt megoldást vázolva Lamboy Judit elmondta: a legrosszabb helyzetben lévő ingatlanhiteleseknek segítséget kell nyújtani, ami bérlakás konstrukció kialakításával oldható meg. A szakember szerint elképzelhető olyan megoldás is, hogy egy állami alapba kerülnek ezek az ingatlanok, azaz a pénzintézetektől megvásárolja egy állami alap, s az állam, vagy az állami vagyonkezelő bérbe adja az ingatlanokat a korábbi tulajdonosoknak, hogy azok ne kerüljenek az utcára.

A befagyott ingatlanok összértékét nehéz becsülni, ha a 90.200-ra rúgó állomány (amely mára valószínűleg tovább emelkedett) összetétele jelentősen nem tér el a CIB négyezres állományától, akkor az 250-300 milliárd forint közé eshet.