Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A legrosszabb helyzetben lévő és fizetni nem tudó ingatlanhiteleseken a kormány bérlakás-konstrukcióval segíthetne, ami elképzelhető az ingatlanok állami alapba helyezésével – közölte Lamboy Judit, a CIB Bank lakossági üzletágának vezetője.
A CIB közel 35 ezer ingatlanhiteles ügyfele közül négyezernél átalakították a kölcsönt, további négyezernél viszont az adósok hozzáállása miatt ez nem sikerült - jelezte Lamboy Judit. Hozzátette azt is, hogy tavaly megkétszereződött a 90 napon túl nem fizető lakossági ingatlanhitelesek száma, akik így természetesen a minimálbérnél nagyobb összeggel tartoznak, tehát a bank kénytelen volt céltartalékot képezni ezen hitelek után. A megképzett céltartalék összege megközelítette a 13 milliárd forintot.
Január elején az országban 90.200 volt a 90 napon túl nem fizető lakossági ingatlanhitelesek száma, akik a minimálbérnél nagyobb összeggel adósok a kereskedelmi bankoknak, pénzügyi vállalkozásoknak és a takarékszövetkezeteknek - válaszolta az MTI kérdésére Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője.
A CIB által javasolt megoldást vázolva Lamboy Judit elmondta: a legrosszabb helyzetben lévő ingatlanhiteleseknek segítséget kell nyújtani, ami bérlakás konstrukció kialakításával oldható meg. A szakember szerint elképzelhető olyan megoldás is, hogy egy állami alapba kerülnek ezek az ingatlanok, azaz a pénzintézetektől megvásárolja egy állami alap, s az állam, vagy az állami vagyonkezelő bérbe adja az ingatlanokat a korábbi tulajdonosoknak, hogy azok ne kerüljenek az utcára.
A befagyott ingatlanok összértékét nehéz becsülni, ha a 90.200-ra rúgó állomány (amely mára valószínűleg tovább emelkedett) összetétele jelentősen nem tér el a CIB négyezres állományától, akkor az 250-300 milliárd forint közé eshet.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.