Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Az idei balatoni szezonban a tavalyihoz hasonló belföldi érdeklődésre, és ha a valutaárfolyam a beutazó turizmus szempontjából kedvező marad, akkor valamivel több külföldi vendégre lehet számítani − jelentette ki Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke.
Tavaly a válság hatására 7-8 százalékos visszaesést mutató balatoni vendégforgalom idén már nem csökken tovább. Az első negyedév turistaforgalmának alakulása, és az idei szezonra történő előfoglalások száma is ezt a várakozást támasztja alá, miközben a szállodák egyedi tapasztalatai egészen eltérő képet mutatnak a fekvéstől, a szolgáltatásaik minőségétől és áraiktól függően.
Az elmúlt években nőtt az érdeklődés a magánszálláshelyek iránt, amelyek lépést tartanak a növekvő minőségi igényekkel, és a térség szállodái szolgáltatásainak fejlődésével. El lehet felejteni a balatoni "Cimmerferik" kicsúfolását, amelyek ma már a 72 ezres kereskedelemi férőhely közel duplájával, 130 ezres regisztrált férőhellyel rendelkeznek − mondta Rosta Sándor.
Rosta Sándor szerint az érdeklődés idén sem fog csökkenni az egyre komolyabb piaci részt jelentő magánszálláshelyek iránt, miközben továbbra sem megoldott ezek vendégforgalom pontos regisztrálása. A feketegazdaság kifehérítése a Balatonnál kedvezően módosítaná a balatoni statisztikákat, megmutatva az üdülőrégió tényleges súlyát − vélekedett a szakember. Hozzátette, a legszerényebb becslések szerint is a magánszálláshelyek forgalmának 25-30 százaléka vár kifehérítésre.
Rosta Sándor arról is beszámolt, hogy az üdülőrégióban tavaly a legnagyobb vendéglétszámot Siófokon, majd Hévízen regisztrálták. Ez a sorrend azonban megváltozik, ha a vendégéjszaka-számot nézzük, mivel Hévízen hosszabb volt a vendégek tartózkodási ideje. A legnagyobb vendégforgalmat bonyolító települések között van még Balatonfüred, Balatonszemes, Keszthely és Zalakaros is. Míg a vendéglétszám az élenjáró települések többségében csökkent, akadtak olyanok − egyebek közt Zalakaros, Balatonszemes, Zánka − ahol a válság ellenére is nőtt a turistaforgalom.
Tavaly − partszakaszonként eltérően − a Balatonhoz érkező vendégek 67-76 százalékát tették ki a hazai turisták. A legtöbb külföldi turista Németországból és Ausztriából érkezett, de sok volt a lengyel és az orosz vendég is. A tapasztalatok szerint egyre többen érkeznek az üdülőrégióba a szomszédos országokból. Különösen figyelemre méltó, hogy a Szlovákiából Balatonra utazók száma tavaly 40 százalékkal emelkedett.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
A zilált múltú vállalatot rendre megtalálják környezetvédők, politikusok és piacfelügyeletek.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.