szerző:
ecoline.hu

Az elmúlt hetekben, hónapokban egyértelműen a pénzügyi rendszer reformja a legfontosabb kérdés Brüsszelben, az Európai Unió összes döntéshozó szerve erre fordítja kapacitásai jelentős részét. Az Európai Bizottság által megálmodott, s az EP Gazdasági és Monetáris Bizottsága által jelentősen átdolgozott, új felügyeleti rendszer így nézne ki.

©

A többi gazdasági nagyhatalomtól lemaradva, kissé döcögősen, azaz olyan „uniósan”, de az EU-ban is készül pénzügyi rendszer reformja. Miután – ahogy Győri Enikő, a Fidesz Európa Parlamenti (EP) képviselője, a Gazdasági és Monetáris Bizottság tagja fogalmazott – az unió elvesztegetett egy évet a válság kirobbanását követően, tavaly ősszel felgyorsultak az események, és most már – EU-s mércével mérve - gőzerővel zajlik az ötletelés, és az egyeztetés a legfontosabb döntéshozó szervek között.

A két fő témában – a felügyeleti reform, és a hedge fundok megregulázása területén – már komoly előrelépések történtek, az új szabályok életbelépésének ideje azonban egyelőre kérdéses, miután a szigorúbb szabályozást követelő Európai Parlament, valamint a kissé „lágyszívűbb” Európai Tanács és Európai Bizottság (EB) közötti egyeztetés nem ígérkezik egyszerű folyamatnak.

Az előzmények

Az Európai Bizottság még tavaly szeptemberben tette közzé az európai pénzügyi felügyeleti rendszer reformjára vonatkozó első javaslatait. Az EB által megálmodott új rendszer két pilléren nyugszik. A tervek szerint a makroszintű kockázatok korábbinál hatékonyabb előrejelzésének érdekében életre hívnák az úgynevezett Európai Rendszerkockázati Testületet (ESRB), amelynek feladata az lenne, hogy időben figyelmeztesse az Európai Tanácsot a közelgő vészhelyzetekre. A bizottság korábbi indoklása szerint erre azért van szükség, mert a 2008 őszén kirobbanó krízis egyik fő oka egy ilyen szervezet hiánya volt.

A tervezett másik pillére az egyes pénzintézetek ellenőrzésére létrehozott úgynevezett Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere lenne, amely három európai hatóságot hívna életre a pénzügyi szektor három kiemelt területének felügyeletére.

Az EP Gazdasági és Monetáris Bizottsága ezt az elképzelést pontosította, és módosította számos helyen, úgy, hogy az új szervezetek a korábban tervezettnél jóval nagyobb hatalmat kapjanak. Az Európai Parlament véleménye szerint az uniós felügyeletnek sokkal erősebbnek kell lennie, mint ahogy azt az EB és az Európai Tanács megálmodta, mivel csak így kerülhetőek el a 2007-2008-as krízishez hasonló válságok súlyos következményei. Az EP emellett a teljes felügyeleti rendszert Frankfurtba helyezné ezzel szavatolva a szoros együttműködést az egyes hatóságok között.Bankok, értékpapírpiacok és biztosítók felügyelete

[[ Oldaltörés (2.oldal) ]]
©

 

A pénzintézetek ellenőrzésére egy „kvázi-ernyő szervezetet” hozna létre az unió, amely a már az EB által is megnevezett három hatóságból állna. A tervek szerint külön hatóságot hívnának életre a bankok (European Banking Authority – EBA), az értékpapírpiacok (European Securities and Markets Authority – ESMA) és a biztosítók, illetve a nyugdíjpénztárak (European Insurance and Occupational Pensions Authority - EIOPA) számára.

Bár az alapelképzelés maradt, a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentősen bővítette javaslatában az egyes hatóságok hatáskörét. Az EP tervei szerint a három fent említett intézmény tapasztalatai alapján jogszabály kezdeményezésekkel is fordulhatna az Európai Bizottsághoz, s mindegyiknek rendszeres stressztesztekkel kellene ellenőriznie az európai pénzügyi rendszer stabilitását. Emellett a hatóságoknak – és ez elsősorban az ESMA-t érintené – lehetősége lenne ideiglenesen betiltani a kereskedést bizonyos pénzügyi termékekkel, amennyiben azokat túl kockázatosnak ítéli meg. Az EBA ezen túl folyamatosan figyelemmel kísérné a háztartásoknak és vállalatoknak nyújtott hitelek költségeit, és a kölcsönökhöz való hozzáférhetőséget.

A szakbizottság rendelkezett két banki alap létrehozásáról is, amelynek pénzügyi hátterét a hitelintézetek befizetései biztosítanák. A kezdeményezés hátterében az áll, hogy a 2007-2008-ashoz hasonló helyzetben legyen forrás a bajba kerülő bankok megsegítésére, vagy szanálásra, és ezeket ne az adófizetők pénzéből kelljen finanszírozni.

Fontos feladat a krízishelyzet előrejelzése

A három „szektorspecifikus” ellenőrzőszervhez hasonlóan, az Európai Rendszerkockázati Testület hatáskörét is jelentősen kibővítené a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a gyorsabb reagálás érdekében. Fontos változás, hogy az új elképzelés szerint az ESRB nem csak az Európai Tanácsnak, hanem az Európai Parlamentnek, és az újonnan felállított három szektorspecifikus hatóságnak is folyamatosan tenne jelentést a makroszintű kockázatokról.

Emellett a szervezetnek nem csak a krízis előrejelzése, hanem kialakulása esetén annak követése is feladata lenne. Az adott kockázati szintről pedig mindenki számára érthető módon kell tájékoztatást adni, ezért az EP egy színkód-rendszer kialakítását javasolja, amelyben az egyes színek különböző kockázati szinteket jelölnének.

Nincs kibúvó

A Bizottság kezdeményezésében szerepelt egy úgynevezett védelmi cikkely, amely az egyes tagállamok számára biztosítana kibúvót az új felügyeleti szervek egyébként kötelező érvényű rendelkezései alól. Az országok vezetése akkor kérhetné az egyes intézkedések felfüggesztését, szüneteltetését, ha úgy ítélik meg, hogy azoknak komoly, negatív költségvetési hatása lenne. Az EP szakbizottsága igencsak megszigorítaná a védelmi cikkelyt, s az egyes tagállamoktól részletes tájékoztatást kérne arról, hogy hogyan is okoz az adott intézkedés költségvetési problémákat, emellett pedig felvetették azt is, hogy három év elteltével a klauzulát felül kell vizsgálni.

Jandó Zoltán, Ecoline / Brüsszel

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

Jelentés: az unió gazdasága gyenge lábakon kezd kimászni a gödörből

Lassan lábadozik az Európa Unió gazdasága: az idén a GDP az EU-ban és az euróövezetben is várhatóan 0,7 százalékkal nő, az infláció pedig 1,4 százalék lesz az egész unió, 1,1 százalék az euróövezet esetében – jósolja az a csütörtökön Brüsszelben közzétett jelentés, amely az EU hét legnagyobb nemzetgazdaságának kilátásait tekinti át.

MTI Gazdaság

Szaúdi jegybankár komoly intelmei az Európai fiskusnak

Az európai szuverén adósságszolgálati válság „ébresztőt fújt” a megfontolt, körültekintő fiskális politikának és az egyes tagállamokat sújtó költségvetési megszorítások miatt visszavetheti az euróövezet gazdasági növekedését is – mondta a szaúdi jegybank, a SAMA (Saudi Arabian Monetary Authority) kormányzója, Muhammad Al Jasser egy rijádi konferencián.

Tilos a szavazólapot lefotózni – na mit fényképezett le Berki Krisztián?

Tilos a szavazólapot lefotózni – na mit fényképezett le Berki Krisztián?

Bécs polgármestere gratulált Karácsony Gergelynek

Bécs polgármestere gratulált Karácsony Gergelynek

Patkányok randalíroznak a tokiói utcákon (videó)

Patkányok randalíroznak a tokiói utcákon (videó)

Merkel a szíriai török beavatkozás azonnali leállítását sürgeti Erdogantól

Merkel a szíriai török beavatkozás azonnali leállítását sürgeti Erdogantól

Felpörgette a mémgyárat a választási eredmény, özönlenek a képek

Felpörgette a mémgyárat a választási eredmény, özönlenek a képek

A Viszkist megbüntették, aztán ivott egy whiskyt

A Viszkist megbüntették, aztán ivott egy whiskyt