szerző:
hvg.hu

A magyarországi vállalatok ötöde idén már érzi az exportpiac fellendülését, ennek ellenére 60 százalékuk nem tervez beruházást 2010-ben – derül ki a Coface Hungary legfrissebb felméréséből. A cég szakértői szerint a magyar vállalatoknak nem szabad csak az EU-ban gondolkodniuk, olyan piacok felé kell nyitniuk, amelyek sokkal dinamikusabban növekednek Európánál.

A Coface Hungary felmérése szerint a megkérdezett több száz magyarországi (exporttevékenységet is folytató) cég mintegy 40 százalékának 10 százalék feletti mértékben csökkent 2009-ben az export árbevétele. A megkérdezett cégvezetők további 10 százaléka szerint 5-10 százalékkal csökkent az exportbevételük – vagyis a cégek közel fele 5 százalék feletti visszaesésről számolt be.

A cégek 21 százaléka úgy nyilatkozott, hogy 2010-ben már érzi az exportpiac fellendülését. Bagyura András, a társaság kereskedelmi vezetője szerint ezt megerősítik a makroszámok is. A magyar makrogazdasági adatokból kiderül, hogy az újra beinduló GDP-növekedés az exportnövekedésnek köszönhető. A belső fogyasztás Magyarországon várhatóan továbbra is stagnálni fog – véli Bagyura, de Európában és a világ több országában, úgy tűnik, beindult egy erőteljesebb gazdasági növekedés, aminek ellátására a magyar export is termelhet pluszt.

Az exportpiac „mozgolódása” ellenére a megkérdezett vállalatvezetők 36 százaléka csak 2011-re várja az exportpiac fellendülését, míg 14 százalékuk ennél optimistább: 2010 második felét jelölte meg.
 
Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója elmondta: a megkérdezettek nagy aránya a nemzetközi cégeket (14 százalék) és a multinacionális vállalatokat (17 százalék) jelölte meg az exporttevékenysége célcsoportjaként, ami jól mutatja, hogy a magyar export főként beszállítói exportot jelent. A belföldi fogyasztás évek óta stagnál Magyarországon, de a multi leány- és anyavállalatok között egy erőteljes exporttevékenység folyt, ami jelentősen visszaesett a válságban.

Az, hogy a cégeknek mindössze 16 százaléka exportál csak kkv-knak, Dercze szerint a magyar vállalati struktúra felépítéséből következik. „A magyar vállalati struktúrában a multik leányvállalatai és a kisvállalati szegmens között gyakorlatilag alig-alig létezik komoly középvállalat. Innentől kezdve nem azért csekély a vevőoldal a középvállalati szegmensben, mert nem találják meg az exportőrök, hanem mert azok, akik exportálhatnának számukra, a kkv szektor, hiányzik a magyar vállalati struktúrából.”
A mikrovállalkozások alig-alig exportálnak, egyrészről alapvetően egy hozzájuk fizikailag közel eső piac kiszolgálására jönnek létre, másrészről ahhoz, hogy exporttevékenységet folytathassanak, olyan know-how-ra lenne szükségük, amelyet cégméretükből kifolyólag nem tudnak megfizetni.
 
A versenyképesség legnagyobb korlátjának az exportőrök 15 százaléka a forráshiányt tartja – derül ki a felmérésből. Dercze szerint kétlépcsős problémáról beszélhetünk. „Egyrészről a magyar cégek jelentős része tőkehiányos, eleve kevés tőkével jön létre, és mint ilyen kicsi cég, nem kap akkora finanszírozást, amekkorát kér a bankoktól – ha kap egyáltalán.”

A megfelelő exportnövekedés elérése érdekében a megkérdezett cégvezetők negyede szerint az exportpiacok felvevőképességének kellene növekednie. A Coface Hungary szakértői egyetértenek ezzel, ugyanakkor Dercze felhívja a figyelmet, hogy az exportnövekedés érdekében a magyar vállalatoknak nem szabad csak az EU-ban gondolkodniuk, olyan piacok felé kell nyitniuk, amelyek sokkal dinamikusabban növekednek Európánál.

„Ki kell lépni teljesen a hagyományos EU-központú exportstruktúrából. A Balkán és Oroszország felé kell nyitni, ezek viselhető kockázatot is jelentenek viszonylagos közelségük miatt, ha távolabb tekintünk, akkor pedig Kína, Korea, a délkelet-ázsiai térség és Dél-Amerika jelenthet potenciális felvevőpiacot a magyar exportnak.” Mivel azonban ezek kevésbé ismert piacok a magyar cégek számára, itt még hangsúlyosabban szerepet kap a céginformációs szolgáltatás és a követeléskezelés is – tette hozzá Dercze.
 
A vállalatok másik nagy csoportja, 23 százaléka ugyanakkor a stabil forintárfolyamot tartja az exportnövekedés alapvető feltételének. „Bár hagyományosan azt szokták mondani, hogy az exportőrök szeretik a gyenge forintot, ez a válasz inkább azt mutatja, hogy elsősorban stabilitást szeretnének a cégek, vagyis hogy – egy nem túl erős forintárfolyam mellett – ne legyenek nagy árfolyamkilengések. Ha az elmúlt évet megnézzük, 50 forint különbség volt az euró/forint árfolyam legalacsonyabb és legmagasabb szintje között” – magyarázta Dercze.

A harmadik legnagyobb arány, a megkérdezettek 10 százaléka úgy gondolja, hogy stabil, jó minőségű termékekkel lehet megfelelő exportnövekedést elérni. A Coface Hungary szakértői pozitívnak tartják, hogy sok cég ebben látja a növekedés lehetőségét, hiszen a hatékony exportstratégia egyik legalapvetőbb feltétele a megfelelő minőségű és mennyiségű termékkel való megjelenés a piacon. Bagyura úgy véli, nem ártana, ha a vállalatok 10 százalékánál többen is a termékek minőségére helyeznék a hangsúlyt.

„Nem csak az exportban, de a magyarországi piacon is erős verseny van, jól felkészült, professzionális, a csomagolásban, marketingben eladhatóbbá, vonzóvá tett termékekkel kell a magyar termelőknek és gyártóknak versenyezniük. Innentől kezdve pedig komoly energiákat kell fektetni az innovációba.”
 
A cégek bevallása szerint 26 százalékuk nem tájékozódik szállítás előtt exportpartnereiről. Dercze szerint ez nem olyan rossz arány, mert feltehetően e cégek közül sokan a beszállítói körhöz tartoznak, így nincs szükségük előzetes tájokozódásra. Ugyanakkor más esetek is előfordulhatnak, így az adatok alapján az a tény, hogy sokan még mindig nem tájékozódnak partnereikről, aggodalomra adhat okot.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Gazdaság

Coface: némileg csökkent a kockázatos cégek aránya

A régiós átlagnál még mindig magasabb a kockázatos cégek aránya Magyarországon, de a Coface Hungary legfrissebb adatai némi javulást mutatnak: a tavaly novemberi 52,44 százalékos arány az idén februárban 49,51 százalékra csökkent.

hvg.hu Gazdaság

Coface: még nem érte el csúcsát a csődhullám

Jelentősen, 2009 első kilenc hónapjában 36 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos magyar cégeljárások száma a Coface Hungary szerint, ám a csúcsot még nem érte el, azt 2009 végére, esetleg 2010 elejére várja a társaság.

hvg.hu Gazdaság

Coface: még fájdalmas idők jönnek Európában

Három ország kapta vissza a válságot megelőző minősítését, de a Coface arra figyelmeztet, hogy az euróövezetben lassabb fellendülés várható. Magyarországon viszont olyan ágazatokban is a kockázatok növekedésére kell számítani, amelyek globális és regionális trendjei egyébként javulást ígérnének.

MTI Gazdaság

A Coface rontott Magyarország besorolásán

Rontott Magyarország besorolásán is - több országgal együtt - a hitelminősítéssel és hitelbiztosítással foglalkozó Coface, az ország kockázati besorolását A3-ról A4-re változtatta - közölte a Coface Hungary.

Nem tréfa, trófea: meghajtottuk a 300 lóerős Renault Megane-t

Nem tréfa, trófea: meghajtottuk a 300 lóerős Renault Megane-t

Rogán Antal leleplezését ígéri Borkai után az "ördög ügyvédje"

Rogán Antal leleplezését ígéri Borkai után az "ördög ügyvédje"

Kósa: "Semmi extra" nem történt pénteken a lemondott Borkai-sajtótájékoztatónál

Kósa: "Semmi extra" nem történt pénteken a lemondott Borkai-sajtótájékoztatónál

Mégsem a 8 éve keresett családgyilkost kapták el Skóciában

Mégsem a 8 éve keresett családgyilkost kapták el Skóciában

Keddtől zavaros lesz a víz hat fővárosi kerületben

Keddtől zavaros lesz a víz hat fővárosi kerületben

Tarlós soha, Demszky csak kétszer szerzett több szavazatot, mint Karácsony most

Tarlós soha, Demszky csak kétszer szerzett több szavazatot, mint Karácsony most