Ajándéklink létrehozása

Starbucks: brandépítés magyar módra?

1988 elején a Starbucks név csak nagyon kevés embernek mondott valamit. Hat évvel később az emberek sorban álltak a különféle kávékért szerte Amerikában. Itthon rajongók ezrei várták a pillanatot, hogy végre ihassanak egy Mocha Frappuccinót a kultikus kávézóban. A héten megnyílt az első magyar Starbucks – egy kis közösségi oldali balhéval kísérve.

  • hvg.hu

A japán kulturális hagyományok nem engedik meg az utcán evést vagy ivást. Mégis sok vendég büszkén vitte ki az utcára Tokióban a Starbucks poharát, ügyelve rá, hogy jól látszódjon az embléma. A Starbucks márka egy réteg számára ugyanolyan mágikus hatású Japánban, mint New Yorkban és Seattle-ben – és mostantól Budapesten is.

Szokatlan, hogy egy márka ilyen sebességgel törjön be a köztudatba. Howard Schultz, a Starbucks szülőatyjának és elnökének Sztárkávéház - a Starbucks története című könyve szerint a Starbucks elsőszámú titka, hogy elsősorban alkalmazottakba fektetett be, a munkatársak lettek a kávé és a márka nagykövetei.

Magyarországra ért a Starbucks. Sorbanállás az első napon
Magyarországra ért a Starbucks. Sorbanállás az első napon
MTI

A vezetés persze sokat tanult a nagy márkákról - a Starbucks igazgatótanács tagja például Jamie Shennan, aki a Procter & Gamble, az Anheuser-Busch, a Pepsi és a General Foods számára készített marketingstratégiákat. A legtöbb cég a Procter & Gamble modelljét követi: tömeges piacokat céloznak meg tömeges terjesztéssel és tömeges reklámmal. A Starbucks ehhez képest 1987 utáni tíz évben kevesebb mint tízmillió dollárt költött reklámra. 

Nem használhatnak parfümöt az eladók

A Starbucks a könyv szerint vevőről vevőre, vendégről vendégre építette fel a márkát. Jól szem előtt lévő és igen nagy forgalmú helyeken építették ki a saját egységeiket - és persze a vonzó terméket nem helyettesítheti semmi. A Starbucks esetében a termék sokkal több, mint a kávé. Vendégeiket három dolog vonzza be a szerző szerint: a kávé, az emberek és az üzletek élménye.
 
A Starbucks éveken át többet költött az emberek betanítására, mint termékeinek reklámjára. Az ott dolgozóknak speciális követelményeknek kell megfelelniük: nem használhatnak például parfümöt, hogy az ne zavarja a kávé illatát. Éppen ezért nem árulnak főtt ételeket vagy felszeletelt süteményt sem.

"Kultikus" kávézó. Vevőről vevőre építkeznek. Itthon felszeletelt sütemény is van.
"Kultikus" kávézó. Vevőről vevőre építkeznek. Itthon felszeletelt sütemény is van.
MTI

Az üzleteiket betöltő hangok ugyancsak a márka imázsát erősítik. Még nemrégiben is a hangszeres dzsessz és klasszikus zene volt a cég szignálja, ám az utóbbi időben Timothy Jones ezt operával, blueszal, reggae-vel, sőt broadwayi musicallel is vegyíti. A kávé romantikáját beleépítik minden egyes üzlet vizuális megjelenésébe, és az áruk elrendezése is a márkát tükrözi.

Szájhagyomány és egyéb praktikák
 
A cég vezetői tudják, nem elég megnyitni üzleteket és várni a vendégek jövetelét. Már jó előre izgalmas várakozást kell teremteniük minden városban, ahová be akarnak lépni. 1994-95-ben, amikor gyors ütemben növelték a piacok számát, már többszálú taktikát alakítottak ki. Első lépésként a város egy forgalmas pontján nyitottak kávézót – ilyen a Dupont Circle Washingtonban, vagy az Astor Place a New York Greenwich Village-ben.

Ezzel egy időben tervezőik olyan grafikákat készítettek, amelyek az adott város személyiségét emelték ki: Paul Revere-t és a „Babváros” nevet Bostonban, őszibarack formájú csészét Atlantában, vagy a kávézó Szabadság-szobrot New Yorkban. Minden nyitás előtt összeállították azoknak a névsorát, akik a Starbucks helyi „nagykövetei” lehetnek, illetve kóstolást tartottak helyi újságíróknak, étteremrovat-vezetőknek, séfeknek és a jó hírű éttermek tulajdonosainak.

A helyi közösségi események szervezése és a helyi szponzorálás a cég marketingmunkájának fontos része. A havi értesítőtől kezdve a szájhagyomány-stratégián át az innovatív grafikáig mindent bevetnek, és persze a márka megújításáról sem feledkeznek meg.

Rideg magyar valóság

Ez van legalábbis a nagykönyvben megírva. Ehhez képest a magyar valóság mást mutat. Itthon is rajongók ezrei várták a pillanatot, hogy végre megnyisson a kultikus kávézó, de a márkaépítés folyamatára csúf árnyékot vetett az alulról szerveződő Facebook rajongócsoport törlése.

A Facebookos rajongók kimaradtak. Sértődős magyar start
A Facebookos rajongók kimaradtak. Sértődős magyar start
MTI

A tiltakozó Facebook-csoport bejegyzése szerint ahelyett, hogy meghívták volna a 3500 főből álló Starbucks rajongókat az üzlet megnyitójára, töröltették a csoportot – háborog az „Üzenet a Starbucks Magyarország rendkívül béna vezetőinek” bejegyzés szerzője. Starbucks élmény magyar módra - Botrány nyitás előtt című blogbejegyzést is beidézik, ahol a blogger arra is felhívja a figyelmet, hogy „máshol milliókat ölnek abba, hogy egy ilyen rajongói csapat kialakuljon, mi kis magyar birkák meg megcsináljuk magunktól, erre valaki istennyilaként lecsap és szélnek ereszti a rajongói tábort.” Hasonló véleményen van a Webisztán bloggere is, és a Twitteren sem kímélik a kávézót.

Közben a „Starbucks-csapat” egy hivatalosnak látszó Facebook-oldallal próbálja menteni a menthetőt. Azért hivatalosnak látszó, mert a sajtó- és pr-feladatokkal megbízott cég szerint a Starbucks kávézókat itthon, Lengyelországban és Csehországban üzemeltető cég, az American Restaurants Kft (AmRest) munkatársa szerkeszti a Facebook-oldalt. Az AmRest viszont nem nyilatkozik a Facebookkal kapcsolatban, mondván, a pr-ügynökség a felelős a kommunikációért, és minden sajtómegkeresést az ügynökséghez irányítanak.

Megkérdeztük a kommunikációs ügynökség ügyfélkapcsolati igazgatóját, valóban ők töröltették-e a rajongói oldalt. A válasz kategorikus nem volt. Úgy fogalmaztak, egy magánszemély hozta létre a csoportot – ahogy a többi rajongói csoportot is – és másfél nappal az után, hogy a Starbucksot képviselő AmRest csapatának egyik tagja felvette az illetővel a kapcsolatot, a létrehozó törölte a csoportot.

Hozzászólások