Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A nemzetközi devizapiac forgalma 20 százalékkal nőtt az utóbbi három évben, és elérte a napi 4 ezer milliárd dollárt, ami nagyjából akkor összeg, mint Németország egy évi hazai összterméke (GDP) – mutatta ki szerdán megjelent elemzésében a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS).
A BIS felmérése szerint a devizapiaci forgalom annak hatására bővül, hogy egyre nő a fedezeti alapok (hedge fund), biztosítótársaságok, központi bankok és egyéb, nem klasszikus banki tevékenységet folytató pénzintézetek ereje, és a piacot vonzóbbá teszi a technológiai fejlődés, az elektronikus kereskedelmi rendszerek kiépülése.
A BIS háromévente végez átfogó devizapiaci elemzést. Idei vizsgálatának eredménye szerint a piac kicsúszott a klasszikus bankok ellenőrzése alól, meghatározó pozícióba a fedezeti alapok és a többi, nem banki tevékenységet végző pénzügyi szolgáltató került, a kereskedelem központja pedig továbbra is London, de tör előre Ázsia, és nő egyebek között Törökország és Brazília befolyása.
A piac lassabban bővül, mint a legutóbbi elemzés tárgyidőszakában, a 2007-tel zárult 3 évben, amikor az elektronikus kereskedelem beindulása és a fedezeti alapok megjelenése révén 70 százalékkal nőtt a forgalom.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Itt a 7-es számú digitális polgár. Vétel.