Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Négy, zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be kedd reggel Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az általa jegyzett, a 98 százalékos különadóval összefüggésben benyújtott három javaslathoz. Több ponton módosítaná a különadó szabályait is: például beemelné a javaslatba, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető. Emellett - értesült a hvg.hu - kikerült a javaslatból a március 1-jei fizetési határidő, ami igencsak összecseng az Adózóna korábbi figyelmeztetésével: a törvény december 30-án lép hatályba, eljárásjogi szempontból ezért csak a 2011-es alkalmazása van rendezve, ezért a törvény visszamenőleges hatálya végrehajthatatlan.
"Ténykérdés, hogy a 2011. március 1-i befizetési határidő senkire nézve sem kötelező, mivel a (külön)adó-törvénnyel fizetési kötelezettséget nem lehet előírni, reagált a november 7-én, a 98 százalékos különadóval kapcsolatban megszavazott módosított indítványokra az Adózóna szakértője. Angyal József, azzal érvelt, hogy a fizetési kötelezettség előírásainak szabályait az Adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.
A különadót továbbra is 2011-ben kellene megfizetni, de a 2010. évi személyi jövedelemadó (szja) bevallásával kötné össze a jogszabály. A visszamenőleges hatály mellett kikerült a törvényből a hatvan napra számított rész, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogalkotó figyelembe vette az Adózóna korábbi érvelését, miszerint csak akkor vonatkozik a kétmillió és nem a négymillió forint feletti végkielégítésekre a törvény, ha kihúzzák belőle a 60 napra számított részt.
Lázár János kivenné a különadó alapjából azokat az összegeket is, amelyeket a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban mondtak ki. A legújabb módosítás értelmében a jubileumi jutalom a vezetők esetében igen, a munkavállalóknál viszont nem számítana bele a különadó alapjába, hasonlóan a szabadságmegváltáshoz. Kimondaná azt is a frakcióvezető, hogy a felmentési idő azon hónapjai, amelyekre járó munkabér különadóalapnak minősül, a nyugdíj megállapításakor nem minősülnek szolgálati időnek.
A politikus a különadón kívül az alkotmány és az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosítását úgy változtatná meg, hogy egy új passzussal azt is kimondaná: az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag a korábban már felsorolt alapjogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot.
Az alkotmányügyi bizottság kedd reggeli ülésén támogatta Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványait az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény megváltoztatásához és a különadóról szóló törvényhez.
Az Országgyűlés kedd délelőtt szavaz az indítványokról.
