szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Mivel az állami nyugdíjrendszer sem képes biztos hozamokat garantálni, ezért fontos, hogy a kockázatokat megosztva a felosztó-kirovó mellett egy tőkefedezeti pillérre is támaszkodjon a nyugdíjrendszer - figyelmeztetett a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.

Juhász Istvánné, a szervezet főtitkára közleményében jelzi: nem véletlen, hogy Európa legtöbb országában vegyes rendszerek működnek, hiszen a két pillér kockázatai nagymértékben eltérnek egymástól. A magyar kormány által választott drasztikus megoldás azonban a jövő nyugdíjainak kifizetéséért viselt kockázatot 100 százalékban a magyar államra terheli, és egyelőre egyáltalán nem garantált, hogy az átfogó reformokra váró tb-rendszer képes lesz-e ennek a feladatnak megfelelni.

A közlemény idézi a TÁRKI 2010-es tanulmányát, amely szerint az állami nyugdíjrendszer 1992 óta folyamatosan hiánnyal küszködik, amit a járulékvagyon gyors csökkenése csak tovább fokozott.

Az elemzés szerint mivel a rendszerből hiányoznak az automatikus alkalmazkodás algoritmusai, az állami tb-rendszer hiányát az elmúlt 20 évben csak válságok árán, külső kényszerek hatására, drasztikus lépésekben lehetett korrigálni. Ilyen korrekció volt az 1997-es nyugdíjtörvény, amely a biztosítottak nettó nyugdíjvagyonának több mint felét eltüntette, és ilyen volt a Bajnai-kormány 2009-es csomagja, amelyben visszavonták a 13. havi ellátást, felemelték a korhatárt és leszorították a már megállapított járadékok éves indexét.

A tanulmány megállapítja, hogy a felosztó-kirovó pillér sem tudja kikerülni a válságok hatásait. A kilencvenes évek eleji foglalkoztatási válság jóval nagyobb veszteséget okozott a felosztó-kirovó rendszerben, mint a 2008-as tőkepiaci válság a magánpénztárakban.

A TÁRKI tanulmányában idézi a 2010. évi költségvetést, amely szerint a nyugdíjalap hiányára 694 milliárd forint az előirányzat. Ebből jelenleg 360 milliárdot "lefed" a magán-nyugdíjpénztári tagok 14 hónapra eltérített 8 százalékos járuléka, a maradék több mint 334 milliárd forint hiány viszont pontosan jelzi, hogy a befizetések még így sem elegendőek a jelenlegi nyugdíjak kifizetésére.

Ez pedig a TÁRKI szerint önmagától nem szűnik meg, sőt a demográfiai helyzet romlása e hiány tartós növekedését jelzi előre. A magán- nyugdíjpénztári vagyon - 3047 milliárd forint - teljes államosítása és annak a nyugdíjrendszer hiányának ellentételezéseként való felhasználása változatlan érteken számolva a romló demográfiai helyzet nélkül is legfeljebb 9 éven keresztül lenne képes a nyugdíjkasszából hiányzó évi 334 milliárd forintot pótolni.

A tb hiánya azonban a tanulmány szerint várhatóan növekedni fog, mivel a legnépesebb korosztályok, az úgynevezett Ratkó-gyerekek rövidesen nyugdíjba vonulnak, miközben az járulékfizető népesség nem nő érdemben.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!