Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
A Népszabadság keddi számában azt írja, egy, a Bokros-csomag kapcsán 1995-ben hozott alkotmánybírósági határozat szerint "a rendszer részei a járulékfizető munkáltatók", és ez a járulék is tulajdonvédelem alá esik. Mint ismeretes, a munkaadói járulékot adóvá alakítaná magánnyugdíj-pénztári törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
A lap keddi számában a gyermektámogatások megnyirbálása kapcsán hozott AB-határozatot idézi: "a rendszer részei a járulékfizető munkáltatók (megbízók, stb.) is. A finanszírozás technikai felépítése szerint a járulék egy részét a munkáltató fizeti be - de a kifizetett személyi jövedelem után. ...Ezért a biztosítási elemmel járó összes garancia arra tekintett nélkül megilleti a kedvezményezettet, hogy ki fizeti a járulékot az ő javára."
A lap hozzáteszi: a testület később kimondta: "mindazon társadalombiztosítási szolgáltatások esetében, ahol a biztosítási elem szerepet játszik, a szolgáltatások csökkentésének vagy megszüntetésének alkotmányossága a tulajdonvédelem ismerévei szerint bírálandó el."
A Népszabadság utal arra, hogy a nyugdíj megállapításában ugyan nincs szerepe a munkaadói járuléknak, az AB korábbi állásfoglalása azonban a tulajdonvédelem szempontjából lényegében egy kalap alá vette a járulékokat.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?