szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Míg Magyarországon a lakosság háromnegyede legfeljebb 100 eurót (mintegy 28 ezer forintot) tervez ajándékokra elkölteni az idei karácsonyi szezonban, addig a megkérdezett európai országok többségében magasabb összeget szánnak erre a célra – állapítja meg a GfK Csoport és a Wall Street Journal Europe 2010 őszi, reprezentatív felmérése.

A GfK piackutató vállalat szerdai közleménye szerint a magyarok közel fele ugyanakkora összeget tervez elkölteni az idén, mint a válság által még nem sújtott 2007-es évben.

Az emberek általában szeretnek mindent egy helyen elintézni, leggyakrabban bevásárlóközpontokban, áruházakban, valamint szuper- és hipermarketekben szerzik be az ajándékokat, elsősorban ruházatot és kiegészítőt, hiszen minden második európai – köztük a magyarok is – ezekkel ajándékozza meg legszívesebben szeretteit - áll a közleményben.

A GfK Csoport és a Wall Street Journal Europe 2010 szeptemberében 16 országban – köztük Magyarországon – végzett felmérést arról, hogy a 15 év feletti lakosság mennyit tervez idén karácsonyi ajándékokra költeni, milyen ajándékokat vásárol, és hol szerzi be azokat. A felmérésben részt vett Belgium, Brazília, Bulgária, Csehország, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, India, Kolumbia, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és az Egyesül Államok.

Közép-Kelet-Európában éppúgy, mint Magyarországon az emberek háromnegyede legfeljebb 100 eurót (mintegy 28 ezer forintot) tervez ajándékokra költeni az idei karácsonyi szezonban. Ellenben a felmérésben résztvevő európai országok többségében nagyobb összeget szánnak ajándékokra: 47 százalékuk kevesebb, mint 100 eurót, negyedük 100 és 250 euró közötti összeget, 28 százalékuk pedig 250 eurónál is többet tervez költeni.

A válság által még nem sújtott 2007-es szezonhoz képest a magyarok nagyobb mértékben fogják vissza karácsonyi vásárlásaikat, mint általában az európaiak. Magyarországon a megkérdezettek közel fele várhatóan kevesebbet fog majd költeni, mint 3 évvel ezelőtt, míg Európa egészében 38 százalék ez az arány. Egy szűk kör pedig többet tervez költeni, az európaiak 14,5, míg a magyarok 7 százaléka.

A kontinens nyugati felén inkább hajlandóak az emberek online csatornát választani. Európa egészében az 5 százalékot, egyes országokban pedig a 10 százalékot is eléri az online vásárlók aránya. Magyarországon mindössze 2 százalék él ezzel a lehetőséggel. Figyelemre méltó viszont, hogy a magyarok 9 százaléka szívesen vásárol utcai kereskedőktől, illetve a különböző karácsonyi vásárokban – áll a közleményben.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

GfK: kevesebben járnak hetente plázába

Csökkent a hetente egyszer, vagy többször plázába járók aránya, nőtt viszont azoké, akik csak havonta látogatnak bevásárlóközpontokat – derül ki a GfK Hungária legfrissebb, júliusában készült kutatásából. A GfK a változást a gazdasági válság hatásával indokolja.

hvg.hu Gazdaság

GfK-Raiffeisen: nincs pénzünk megtakarítani, de bízunk a bankokban

Alacsony, és továbbra is stagnál a hazai lakosság megtakarítási képessége, ugyanakkor növekedett a pénzintézetek iránti bizalom és a megtakarítók körében erős a banki lojalitás – derült ki a Raiffeisen-GfK Megtakarítási Index kutatás III. negyedévi eredményeiből.

MTI Gazdaság

Legatyásodva: még kevesebb ruhát veszünk a GfK szerint

Ruházkodásra 135 milliárd forintot költöttek az emberek Magyarországon idén az első félévben, 6 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb felméréséből.

MTI Gazdaság

GfK: nem jött meg a magyarok vásárlási kedve

Továbbra is stabilan alacsony a lakosság vásárlási hajlandósága. Ezt mutatja az is, hogy a komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) emelkedése lelassult: a második negyedévhez képest mindössze 2,8 ponttal 175,7 pontra emelkedett, míg az első negyedévhez képest a második három hónapban még hét ponttal nőtt − derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet és a Corvinus Egyetem közös felmérésének legfrissebb eredményeiből.