Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Nyugdíjügyben az Európai Bizottságnak (EB) csak véleménye lehet, a nyugdíjmodell kiválasztása a nemzeti hatóságok joga - mondta Andor László munkaügyi biztos a Napi Gazdaságban pénteken megjelent interjúban. Andor szerint az uniós szabályok sérülése esetén az EB közbelépne, de ez most nem tűnik indokoltnak.
A nyugdíjrendszer a bizalomra épül, ezért fontos keresni a konszenzust - jelentette ki a biztos. Hozzátette: a bizalomvesztésnek sokféle szövődménye lehet: megdrágíthatja az ország külső finanszírozását, emelkedhet a kamatszint, instabilabbá válhat a valuta, elmaradhatnak a beruházások.
A nyugdíjreformból fakadó, részben egyszeri bevételekkel a költségvetési deficit látványosan csökkenthető, de nem biztos, hogy az EB ezt "méltányolható", fenntartható deficitcsökkentésnek tekinti.
Csapra verik az évekig érlelt bort
Ha az állam a nyugdíjcélra félrerakott megtakarításokat folyó kiadásokra költi, annak pillanatnyilag majdnem mindenki örülhet, mint amikor egy vidám társaság csapra ver egy hordó évekig érlelt bort. Csak aztán jön a kijózanodás, és évekkel később kiderül, hogy szükség lehet a nyugdíjrendszer szigorítására - vezeti le a folyamatot a munkaügyi biztos.
Andor László következtetése: jobb a nyugdíj-megtakarítások megcsapolását elkerülni, de legalábbis a folyó kiadásokra költéstől tartózkodni, és inkább a strukturális reformokra összpontosítani.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?