Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A közös európai pénz december 13-án délelőtt 10 órakor 278,1 forintot ért. A dollárt ez idő tájt 210,5 forinton, a frankot 214,4 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon.
Mit mond a szakember?
A forint és a magyar állampapírok piacán az elmúlt hét során stabilizálódást tapasztalhattunk annak ellenére, hogy a hétfőn a Moody’s 2 egységgel Baa3-ra csökkentette az ország hosszú távú devizaadósságának besorolását, mindössze egy egységgel a befektetésre nem ajánlott kategória fölé – kezdi hétfő reggeli áttekintését Sörös Csaba, a Takarékbank elemzője. „A piaci reakciókból úgy tűnik, a befektetők már az S&P korábbi hasonló lépésekor elkönyvelték Magyarországot a bóvli kategória szélén állónak, és amennyiben a kormány nem tesz le az asztalra egy fenntartható költségvetési pályát biztosító strukturális reformokat tartalmazó kiadáscsökkentő programot – ezt 2011 februárjára ígérik –, akkor lehet számítani komolyabb eladási hullámra a magyar eszközökben.”
„Talán a hitelminősítő intézetek is türelemmel lesznek a kormánnyal szemben és kivárják az előbbi időpontot, az újabb vágás előtt (ami egy reális, megvalósítható program esetén remélhetőleg elkerülhető lesz). Az is előfordulhat viszont, hogy azok az intézményi befektetők, akik számára a bóvli kategória – például belső kockázatkezelési szabályzat miatt – tényleges kötvényeladást szükségeltetne, már jórészt korábban megszabadultak a hazai papírjaiktól és ezért nem láttunk heves piaci reakciókat.”
Természetesen a forint stabilizálódásához a nemzetközi hangulat is hozzájárult, a főbb részvényindexekben is oldalirányú mozgást láthattunk. Így az EUR/HUF árfolyam nagyrészt a 276-279-es sávban ingadozott. A parlament hétfőn szavaz a nyugdíjrendszer átalakításáról, a „szabad” választásról, valójában a kormány által ösztönzött állami pillérbe való visszalépésről. Valószínűleg a magyar fejleményeket látva Lengyelország esetében az EU engedékenyebbnek bizonyul a nyugdíjreform költségeinek elszámolhatóságát illetően. Még konkrétumokról nem döntöttek – talán a hétvégi EU csúcson –, de a GDP 60%-a alatti államadóssággal rendelkező államok valamilyen formában várhatóan elszámolhatják majd a reform induló költségeit. Igaz, Magyarország ebbe a kategóriába továbbra sem esne bele, tehát számunkra indifferens ez a döntés – jegyzi meg a Takarékbank szakembere.
