Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Többet költenek, de egyre ritkábban fizetnek készpénzzel a fiatalok karácsonykor – derült ki a legfiatalabb 14-25 éves banki ügyfelek körében végzett felmérésből. Közöttük az átlagos költés közel 23 ezer forintot lesz az idén, amit a legtöbben négy emberre szánnak.
Miközben öt évvel ezelőtt a bankkártya-használat elleni leggyakoribb érv az volt, hogy a plasztik kevésbé biztonságos, mint a készpénz, ma a kártyahasználat melletti három legfőbb érv egyike éppen a biztonság – derül ki a TakarékPont hálózat és a Xallis Consulting piackutató friss karácsonyi kutatásából, amelyben a legfiatalabb banki ügyfeleket kérdezték meg. A felmérés egyebek mellett ismét alátámasztotta azt az egy ideje már jól látható tendenciát, hogy a fiatalok egyre inkább szeretnek kártyával, és más innovatív eszközökkel fizetni. Meglepő eredmény ugyanakkor, hogy a 14-25 évesek az idén többet költenek el ajándékra karácsonykor, mint tavaly.
A megkérdezettek csaknem fele állította a december első hetében készített kutatás során, hogy több pénzt szán a következő hetekben ajándékokra, mint tavaly, 40 százalékuk ugyanannyit, míg mindössze 16 százalékuk jelezte, hogy kevesebbet. Azok közül, akik többet költenek, legtöbben 5-10 ezer forinttal növelik kiadásaikat a tavalyihoz képest, de sokan legalább kétezer forinttal fizetnek majd ki többet karácsony előtt. A felmérés szerint a fiatalok igencsak bőkezűek az ajándékvásárlást illetően, átlagosan csaknem 23 ezer forintot költenek el. Legtöbben négy emberre szánják ezt az összeget, de sokan adnak legalább 2-3 embernek valamit. Az adatok alapján jól látható, hogy a piac a több, ám kisebb értékű ajándék felé tendál az idei évben.
Arról, hogy jellemzően milyen fizetési eszközzel egyenlítik ki számláikat a vásárlók, kiderült: a válaszadók harmada használ bankkártyát a fizetésre, és bár még mindig többen vannak, akik döntően inkább készpénzzel szeretnek fizetni, ez az arány a TakarékPont hálózat tapasztalatai szerint fokozatosan csökken.
„Miközben a kártyás fizetések száma folyamatosan nő, az egyes tranzakciók során elköltött összegek nagysága némileg csökken, ezt támasztja alá legfrissebb kutatásunk is” – mondta Brezina Szabolcs, a TakarékPont hálózatot működtető TakarékBank ügyvezető igazgatója. A TakarékPont hálózat idén novemberben vezette be az érintésnélküli fizetést lehetővé tevő PayPass karórát, amely egy benne foglalt chipkártyával helyettesíti a bankkártya használatát az 5 000 forint alatti vásárlások esetén.
A kutatásban válaszadó fiatalok csaknem 70 százaléka emelte ki a három legfőbb előny egyikeként a készpénz helyettesítését, míg nagyjából 50-50 százalékban jelölték meg a biztonságot és a kényelmet. Ötödük szerint, ha kártya van nála, mindig annyit költhet, amennyit szeretne, és legalább ennyi megkérdezett gondolja úgy, hogy a plasztikkártya-használat egyfajta presztízst, eleganciát ad a vásárlásnak.
A készpénzmentes fizetési szokások elterjedését igazoló válaszok születtek a TakarékPont közelmúltban bevezetett PayPass karórájával kapcsolatban is. A felmérésben résztvevő fiatalok 40 százaléka ugyanis úgy nyilatkozott, hogy szívesen használná a karórát a bankkártya helyett is, majdnem ugyanennyien mondták, hogy szintén szívesen fizetnének órával, a bankkártyájuk megtartása mellett is, a többieknek pedig már vagy van PayPass órája, vagy elenyésző számban fogalmaztak úgy, hogy nem is szeretnének. A felmérés eredményei egybecsengenek az uniós piacon tapasztalt tendenciákkal is.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dől el, hogy a fővárosi képviselők kiigazítják-e a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, vagyis lesz-e érvényes büdzséje a fővárosnak vagy sem. Utóbbi esetben durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellene készülni. Kövesse a közgyűlés eseményeit a HVG élő közvetítésével.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.