Áremelési moratórium

„Ha Orbán Viktor újratárgyalja Vlagyimir Putyinnal a magyar gázimport feltételeit, és sikerül alacsonyabb árat kilobbiznia, akkor talán kordában lehet tartani a lakossági gázárakat is” – élcelődött a HVG-nek egy energiapiaci szakértő a kormány múlt héten bejelentett közüzemidíj-emelési moratóriumán. Ha e merész fellépésre nem is vállalkozik a magyar miniszterelnök, nem kevesebbre készül, mint hogy megváltoztassa a lakossági energiaárak kiszámításának eddigi módszerét. Amíg pedig erről nem egyezik meg a szolgáltatókkal, befagyasztja az energiaárakat a jelenlegi szinten. „Ideiglenes árstopot rendelünk el, mert attól tartottunk, hogy a szolgáltatók, szándékunkat megsejtve, júliusban nemkívánatos mértékű áremelést jelentenek be” – indokolta hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén Rogán Antal. A fideszes képviselő, bizottsági elnökként, rögvest be is nyújtotta azt a törvénymódosító javaslatot, amely a nemzeti fejlesztési minisztert ruházza fel a lakossági gáz és áram tarifája megállapításának jogával.

Bócsi Krisztián

 Néhány hete még valóban 15-20 százalékos júliusi gázáremelést jeleztek előre az egyetemes – korábban közüzeminek nevezett – szolgáltatók, amit egyrészt az importár emelkedésével, másrészt a dollár erősödésével indokoltak. A villamosenergia-szolgáltatók ezzel egy időben 2–10 százalék közötti árcsökkentést valószínűsítettek. A kormány június 6-ai ülésén úgy döntött, moratóriumot vezet be, amely mindaddig él, amíg nem sikerül megállapodni a „valós költségeket tükröző” egyetemes szolgáltatói árakban. A HVG információi szerint a múlt héten már meg is kezdődtek a tárgyalások az energiacégekkel, a parlamentnek pedig június 14-én egyetlen nap alatt sikerült lezavarnia az energiaárak meghatározását a kormányzat hatáskörébe rendelő törvényjavaslat általános és részletes vitáját, sőt a végszavazását is.

A példátlan sietségre azért volt szükség, mert a régi rend szerint a júliustól aktuális áremelés mértékéről a szolgáltatók által benyújtott javaslat alapján még ezen a héten határoznia kellett volna a Magyar Energiahivatalnak. Ez az időszűke magyarázza azt is, hogy a törvényjavaslat nem az illetékes tárca, hanem Rogán önálló képviselői indítványaként született meg. A gyorsításhoz – mivel a házszabálytól való eltéréshez négyötödös egyetértés kell – némi ellenzéki támogatásra is szükség volt. Lázár János Fidesz-frakcióvezető maga hívta fel jobbikos kollégáját, Vona Gábort, hogy meggyőzze őt a javaslat fontosságáról (képviselőtársa szerint Mesterházy Attila MSZP-s frakcióvezető zokon is vette, hogy ő nem részesült ebben a kegyben). Rogánnak jól jött, hogy az Eurostat éppen a napokban tette közzé azt a felmérését, amelyből kiderül: vásárlóerő-paritáson számolva az EU-ban a magyar lakosság látványosan sokat fizet az energiáért (lásd grafikonjainkat).

 A nagy kapkodásban a távhőtermelés céljára vásárolt gáz árának korlátozását Rogánék majdnem kifelejtették a tervezetből. Ezt a lehetőséget végül egy villámgyors módosító indítvánnyal hétfőn teremtették meg, kimondva, hogy a távhőtermelők még egy évig, 2011. július 1-jéig hatósági áron vásárolhatnak maguknak földgázt. Bár az ellenzéki képviselők a gazdasági bizottság délelőtti ülésén még rossz néven vették, hogy olyan indítványról kell dönteniük, amelyet csak az ülés elején ismerhettek meg, végül maguk is kedvet kaptak a jogalkotáshoz, és a délutáni parlamenti vitáig négy módosító indítványt nyújtottak be – hiába. A teljes törvényjavaslatot végül az Országgyűlés 303 igen szavazattal fogadta el, csupán 20 MSZP-s képviselő tartózkodott.

Legfeljebb apró kozmetikázásra van lehetőség a gázárakban – kötik az ebet a karóhoz az energiaszolgáltatók. Szerintük az egyes költségelemekből csak egy-két forint csíphető le, a kormány nem tud jelentős mértékben beavatkozni az árakba. Vélhetően könnyebb dolguk lesz a képviselőknek az áramárakkal, azok ugyanis júliustól csökkennek – a moratórium ezt nem tiltja. A csökkenés egyik oka, hogy tavaly a fogyasztók a megengedettnél magasabb árrést fizettek az áramszolgáltatóknak – mivel az árrés mértéke nem becsülhető meg hajszálpontosan, ezzel utóbbiak nem követtek el jogsértést –, ezt kompenzálják most kilowattóránként 6 fillérrel.

Ami a gázárakat illeti, nem először fordulna elő, hogy a kormány – azért, hogy ne kelljen a világpiaci árakat követve az egekbe emelni a lakossági tarifákat – gyakorlatilag eladósodik a gáznagykereskedő E.Onnal szemben. A taktikázó, későbbi importárcsökkenésre spekuláló kormányzat egészen tavalyig rendre elsumákolta az indokolt áremeléseket. Emiatt a fogyasztók jövő júniusig törlesztik az E.Onnak – köbméterenként 3,14 forinttal – azt az összesen 66 milliárd forintot, amely az elhalasztott vagy tompított áremelések miatt halmozódott fel. Sajátos megoldásként a Jobbik ezt az „árfelhajtó tényezőt” egyszerűen eltörölte volna, ám nem talált pártfogókat huszáros indítványához.

Somogy Nóra

 Ideiglenes árcsökkentő megoldásként a kormány és a szolgáltatók közötti tárgyalásokon felmerült, hogy az energiacégek először a tárolókban lévő, még a tavalyi alacsonyabb áron vásárolt gázt használják fel. Az E.On kereskedelmi tárolóiban az alacsonyabb fogyasztás miatt 2 milliárd köbméternyi gáz maradt, a Mol 1,2 milliárd köbméteres szőregi stratégiai tározója pedig tele van. Szakértők szerint a teljes nyári gázfogyasztás nem haladja meg a félmilliárd köbmétert, így a tartalék akár az év végéig is kitarthat. Ám ez valójában csak könyvelési manőver lenne, hiszen a szerződések értelmében hamarosan el kell kezdeni az orosz importgáz betárolását.

Más kérdés, hogy a magyarországi gázkereskedők egyre több, az orosz importnál olcsóbb gázt hoznak be Ausztria felől a baumgarteni HAG-vezetéken. Emiatt pedig lehet némi – ha nem is évekre szóló – tartaléka az árakban a nagykereskedő E.Onnak, amely elég tapasztalt ahhoz, hogy felkészüljön a kormány népszerűségi intézkedésére. Az orosz–magyar árformula alapján a földgáz ára most ezer köbméterenként 350 dollár, miközben a HAG-vezetéken 250 dollárért vásárolhatják meg a kereskedők – köztük a kapacitás negyedét évekre lekötő E.On – a recesszió miatt a nyugati energiacégek nyakán maradt gázt. A HAG napi 12 millió köbméteres kapacitásának fennmaradó háromnegyedéért éles küzdelem folyik.

A HAG-kapacitás elosztását az FGSZ Földgázszállító Zrt. végzi, és szakmai körökben azt rebesgetik, hogy anyacége, a Mol mind nagyobb szeletet kíván kihasítani a gázkereskedelemből. Ezzel összefüggésben tehetett visszautasíthatatlan állásajánlatot Matos Zoltán energiahivatali elnöknek a kormányzatnál jó pontot szerezni kívánó olajcég; a hírek szerint Matos éppen a Mol Energiakereskedő Zrt. vezetői posztját foglalhatja el. Ezzel a Mol megkönnyítette Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter dolgát, aki „a korábbiaktól eltérő megközelítést” elvárva mindenáron meg akart szabadulni a tavaly augusztusban hat évre kinevezett Matostól. Az Energiahivatal élére pedig piaci hírek szerint jó eséllyel pályázhat Horváth Péter, a Mol üzletfejlesztésért felelős vezetője.

G. TÓTH ILDA