Orbán elszólása is segíthetett kiskaput találni a Pride-rendezéshez, de Karácsonyék nagy jogcsatákra készülhetnek
Egy jogi kiskaput kihasználva bízhat a főváros abban, hogy rendőrségi engedély nélkül is megrendezhetik szabályosan a Pride-ot.
Már csak kormánydöntésre vár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztése, amely hatályon kívül helyezné az Álomsziget elnevezésű megaprojektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánító 2009-es rendeletet – tudta meg a HVG. A titulus meggyorsítja a hatósági eljárásokat, az engedélyek kiadását. Az Álomsziget ezen előnyöktől való megfosztásának ötlete a földeladásokat vizsgáló miniszterelnöki megbízott, Budai Gyula fejéből pattant ki azt követően, hogy a fideszes politikus büntetőfeljelentést is tett az óbudai Hajógyári-sziget 32 hektáros területének értékesítésével kapcsolatban. A hét éve húzódó, 1,5 milliárd eurós összköltségvetésű beruházás ügyében már az előző kormány idején, 2006-ban is tettek feljelentést ellenzéki politikusok, ám kérelmüket az ügyészség elutasította. A projekttel a Hajógyári-sziget területének több mint egyötödét beépítenék, a kaszinóváros mellett szállodákat, jachtkikötőt és konferencia-központot is létesítenének.
Horváth Szabolcs
„A feljelentéssel egy időben azt is kértem, szüntessék meg a hajógyári-szigeti földeladással kapcsolatos dokumentumok tíz évre elrendelt titkosítását” – indokolta a mostani bűnügyi vizsgálat eredményességéhez fűzött reményeit a HVG-nek Budai. Így talán nála is leesik a tantusz, hogy bár a területet csak 2003-ban, a szocialista többségű kormány idején adták magánkézbe, az ügylet előkészítése már az első Orbán-kormány működése alatt elkezdődött, akkor, amikor az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t Faragó Csaba irányította. A terület kezelésére létrehozott Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. 66,7 százalékos üzletrészéért 4,6 milliárd forintot adott – egyedüli pályázóként – az izraeli Plaza Centers-csoport és az MKB Bank. „Figyelmen kívül hagyták a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályt, amikor a telket a műemlék Hadrianus-palotával együtt értékesítették, holott ezt kizárja a törvény” – fogalmazta meg fő kifogását Budai, aki azt gyanítja, hogy hűtlen kezelés és hivatali visszaélés is történhetett.
Egy ideig valóban úgy tűnt, hogy minden érintett a beruházó kezére játszik. 2006-ban a kerületi és a fővárosi közgyűlés egyaránt megszavazta a sűrűbb beépítést lehetővé tevő szabályozási tervet, majd a módosított szerencsejáték-törvény alapján – amely egy régióban csak egyetlen kaszinót engedélyezett – a Pénzügyminisztérium 2007 decemberében kiírt koncessziós pályázatán a Plaza Centers nyerte el a kaszinóüzemeltetés jogát. Ezután jött a kiemeltté nyilvánítás, aminek segítségével jócskán lerövidülhetett volna az ügyintézés ideje. De nem így történt. A projekt csúszik, mégpedig az izraeli beruházó szerint részben éppen a nehézkes, bürokratikus ügyintézés miatt.
„A mai napig nem tudtunk építési engedélyt szerezni, pedig elvi engedélyt már kaptunk, csak állandóan viták vannak köztünk és a hatóság között. Legutóbb például arról, lehet-e üvegből az egyik épület teteje” – jellemezte az akadályokat a HVG-nek Sammy Smucha, a Plaza Centers és az MKB Bank közös projektcége, az Álomsziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója. Smucha szerint a régészeti ásatások elhúzódása miatt is jelentős a késedelem a tervhez képest, ezért a társaság a koncesszió meghosszabbítását kérte. Erre azért volt szükség, mert a kaszinóengedély értelmében 2012-ig meg kellene nyitnia a komplexumot, márpedig ezt a határidőt ma már Smucha is irreálisnak látja.
„A miniszterelnöki megbízott kijelentése hatalmas károkat okozott a projektnek” – mondták Budai lépése után Smucháék, akik nem értik, miért most foglalkoztatja a kormányt a régészeti terület. Tény, hogy a magyar állam 2008-ban 1,1 milliárd forintért visszavásárolta a beruházótól a római kori Hadrianus-palotát elfedő 7,5 hektáros telekrészt – a fejlesztendő terület negyedét –, amelyet a megállapodás szerint az állam határozatlan időre azonnal bérbe is adott neki. Ezzel formálisan eleget tettek az állami kézben tartást előíró törvényi kötelezettségnek. Szakértők szerint felvethető a gyanú, hogy a beruházó így aránytalanul olcsón, a 10 milliárd forintra becsült eredeti ár helyett csupán 3,5 milliárd forintért jutott hozzá az értékes telekhez.
Az új kormány össztűz alá vette az Álomsziget-beruházást. A HVG információi szerint a feljelentéssel és a kiemelt státustól való megfosztással egy időben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálni kezdte a 2005 és 2009 között kiírt koncessziós kaszinópályázatokat és a nyertesekkel kötött szerződéseket, nemcsak az Álomszigetet, hanem a Bezenye térségében tervezett Eurovegas és a sukorói King's City játékkaszinó-projekteket is. Utóbbi körül Budai még rámenősebben kutakodott, és szeptember közepére elérte, helyezzék hatályon kívül a beruházást kiemeltté nyilvánító 2009-es kormányrendeletet. Ezzel részben eleget tett az LMP javaslatának is, amely szerint a kiemelt beruházások kiváltságait meg kellene szüntetni. A sukorói telekértékesítés pedig a kiemelt státusból egyenesen a bűnügyibe sorolódott át: a Központi Nyomozó Főügyészség tavaly április óta vizsgálódik, és idén augusztus végén őrizetbe vették a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst, aki a telekcseréről szóló szerződést aláírta.
Más, a nyilvánosság előtt kevésbé ismert kiemelt beruházások körül nem is kutakodunk – válaszolta a kormánybiztos a HVG-nek. A vizsgálódást – és főleg az ítéletalkotást – mindenesetre megkönnyíti, hogy a Gyurcsány-kormány meglehetősen homályosan intézte a kiemeltté nyilvánítási procedúrát. Az ezt szabályozó 2006-os törvény csak a jogszabályi kritériumokat szabta meg: e szerint az uniós vagy költségvetési forrásból, illetve egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósuló projektek, valamint a minimum 2 milliárd forint összköltségű vagy legalább 50 új munkahelyet teremtő beruházások tartoznak a hatálya alá. Összesen 19 esetben nyilvánítottak kormányrendeletben kiemeltté beruházásokat (lásd táblázatunkat). A gyorsítás azonban még ebben a néhány esetben sem feltétlenül következett be. A 2008 őszén kiemelt státust kapott sávolyi motorkerékpár-versenypálya például azért nem épült meg, mert – miután civilek felhívták a figyelmet a túlságosan kockázatos állami szerepvállalásra – elesett a Magyar Fejlesztési Banktól remélt 15 milliárd forintos hiteltől, így az építkezés idén év elején félbemaradt. A Pécs Európa kulturális fővárosa program a közbeszerzési eljárások elhúzódása miatt késik, a Budavári Palota részben uniós forrásból tervezett fejlesztése pedig önrész hiányában már az előkészítő fázisban elvérzett.
Eredetileg uniós forrás bevetésével, ugyancsak kiemelt beruházásként tervezte felhúzni a kormány a még Gyurcsány Ferenc idején megálmodott Nemzeti Kiválóságok Kollégiumát is. A kiemelkedő képességű hallgatók pechjére azonban a feladatra 2006-ban létrehozott Nemzeti Kiválóságokért Közalapítvány végül ppp-konstrukcióra váltott, és a kiírt közbeszerzési eljáráson az egyedüli érvényes ajánlatot a Wing – korábban Wallis – Ingatlanfejlesztő Zrt. érdekeltségébe tartozó cég tette. Az Orbán-kormány számára a baloldali csengésű név elegendő volt ahhoz, hogy a projektet július 27-én, egyetlen nappal a tervezett eredményhirdetés előtt lefújja – anélkül, hogy a beruházás egész könyvespolcot elfoglaló aktáit alaposan megvizsgálták volna.
G. TÓTH ILDA
