Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Már csak kormánydöntésre vár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter előterjesztése, amely hatályon kívül helyezné az Álomsziget elnevezésű megaprojektet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánító 2009-es rendeletet – tudta meg a HVG. A titulus meggyorsítja a hatósági eljárásokat, az engedélyek kiadását. Az Álomsziget ezen előnyöktől való megfosztásának ötlete a földeladásokat vizsgáló miniszterelnöki megbízott, Budai Gyula fejéből pattant ki azt követően, hogy a fideszes politikus büntetőfeljelentést is tett az óbudai Hajógyári-sziget 32 hektáros területének értékesítésével kapcsolatban. A hét éve húzódó, 1,5 milliárd eurós összköltségvetésű beruházás ügyében már az előző kormány idején, 2006-ban is tettek feljelentést ellenzéki politikusok, ám kérelmüket az ügyészség elutasította. A projekttel a Hajógyári-sziget területének több mint egyötödét beépítenék, a kaszinóváros mellett szállodákat, jachtkikötőt és konferencia-központot is létesítenének.
Horváth Szabolcs
„A feljelentéssel egy időben azt is kértem, szüntessék meg a hajógyári-szigeti földeladással kapcsolatos dokumentumok tíz évre elrendelt titkosítását” – indokolta a mostani bűnügyi vizsgálat eredményességéhez fűzött reményeit a HVG-nek Budai. Így talán nála is leesik a tantusz, hogy bár a területet csak 2003-ban, a szocialista többségű kormány idején adták magánkézbe, az ügylet előkészítése már az első Orbán-kormány működése alatt elkezdődött, akkor, amikor az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-t Faragó Csaba irányította. A terület kezelésére létrehozott Hajógyári Sziget Vagyonkezelő Kft. 66,7 százalékos üzletrészéért 4,6 milliárd forintot adott – egyedüli pályázóként – az izraeli Plaza Centers-csoport és az MKB Bank. „Figyelmen kívül hagyták a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályt, amikor a telket a műemlék Hadrianus-palotával együtt értékesítették, holott ezt kizárja a törvény” – fogalmazta meg fő kifogását Budai, aki azt gyanítja, hogy hűtlen kezelés és hivatali visszaélés is történhetett.
Egy ideig valóban úgy tűnt, hogy minden érintett a beruházó kezére játszik. 2006-ban a kerületi és a fővárosi közgyűlés egyaránt megszavazta a sűrűbb beépítést lehetővé tevő szabályozási tervet, majd a módosított szerencsejáték-törvény alapján – amely egy régióban csak egyetlen kaszinót engedélyezett – a Pénzügyminisztérium 2007 decemberében kiírt koncessziós pályázatán a Plaza Centers nyerte el a kaszinóüzemeltetés jogát. Ezután jött a kiemeltté nyilvánítás, aminek segítségével jócskán lerövidülhetett volna az ügyintézés ideje. De nem így történt. A projekt csúszik, mégpedig az izraeli beruházó szerint részben éppen a nehézkes, bürokratikus ügyintézés miatt.
„A mai napig nem tudtunk építési engedélyt szerezni, pedig elvi engedélyt már kaptunk, csak állandóan viták vannak köztünk és a hatóság között. Legutóbb például arról, lehet-e üvegből az egyik épület teteje” – jellemezte az akadályokat a HVG-nek Sammy Smucha, a Plaza Centers és az MKB Bank közös projektcége, az Álomsziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. ügyvezető igazgatója. Smucha szerint a régészeti ásatások elhúzódása miatt is jelentős a késedelem a tervhez képest, ezért a társaság a koncesszió meghosszabbítását kérte. Erre azért volt szükség, mert a kaszinóengedély értelmében 2012-ig meg kellene nyitnia a komplexumot, márpedig ezt a határidőt ma már Smucha is irreálisnak látja.
„A miniszterelnöki megbízott kijelentése hatalmas károkat okozott a projektnek” – mondták Budai lépése után Smucháék, akik nem értik, miért most foglalkoztatja a kormányt a régészeti terület. Tény, hogy a magyar állam 2008-ban 1,1 milliárd forintért visszavásárolta a beruházótól a római kori Hadrianus-palotát elfedő 7,5 hektáros telekrészt – a fejlesztendő terület negyedét –, amelyet a megállapodás szerint az állam határozatlan időre azonnal bérbe is adott neki. Ezzel formálisan eleget tettek az állami kézben tartást előíró törvényi kötelezettségnek. Szakértők szerint felvethető a gyanú, hogy a beruházó így aránytalanul olcsón, a 10 milliárd forintra becsült eredeti ár helyett csupán 3,5 milliárd forintért jutott hozzá az értékes telekhez.
Az új kormány össztűz alá vette az Álomsziget-beruházást. A HVG információi szerint a feljelentéssel és a kiemelt státustól való megfosztással egy időben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálni kezdte a 2005 és 2009 között kiírt koncessziós kaszinópályázatokat és a nyertesekkel kötött szerződéseket, nemcsak az Álomszigetet, hanem a Bezenye térségében tervezett Eurovegas és a sukorói King's City játékkaszinó-projekteket is. Utóbbi körül Budai még rámenősebben kutakodott, és szeptember közepére elérte, helyezzék hatályon kívül a beruházást kiemeltté nyilvánító 2009-es kormányrendeletet. Ezzel részben eleget tett az LMP javaslatának is, amely szerint a kiemelt beruházások kiváltságait meg kellene szüntetni. A sukorói telekértékesítés pedig a kiemelt státusból egyenesen a bűnügyibe sorolódott át: a Központi Nyomozó Főügyészség tavaly április óta vizsgálódik, és idén augusztus végén őrizetbe vették a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst, aki a telekcseréről szóló szerződést aláírta.
Más, a nyilvánosság előtt kevésbé ismert kiemelt beruházások körül nem is kutakodunk – válaszolta a kormánybiztos a HVG-nek. A vizsgálódást – és főleg az ítéletalkotást – mindenesetre megkönnyíti, hogy a Gyurcsány-kormány meglehetősen homályosan intézte a kiemeltté nyilvánítási procedúrát. Az ezt szabályozó 2006-os törvény csak a jogszabályi kritériumokat szabta meg: e szerint az uniós vagy költségvetési forrásból, illetve egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósuló projektek, valamint a minimum 2 milliárd forint összköltségű vagy legalább 50 új munkahelyet teremtő beruházások tartoznak a hatálya alá. Összesen 19 esetben nyilvánítottak kormányrendeletben kiemeltté beruházásokat (lásd táblázatunkat). A gyorsítás azonban még ebben a néhány esetben sem feltétlenül következett be. A 2008 őszén kiemelt státust kapott sávolyi motorkerékpár-versenypálya például azért nem épült meg, mert – miután civilek felhívták a figyelmet a túlságosan kockázatos állami szerepvállalásra – elesett a Magyar Fejlesztési Banktól remélt 15 milliárd forintos hiteltől, így az építkezés idén év elején félbemaradt. A Pécs Európa kulturális fővárosa program a közbeszerzési eljárások elhúzódása miatt késik, a Budavári Palota részben uniós forrásból tervezett fejlesztése pedig önrész hiányában már az előkészítő fázisban elvérzett.
Eredetileg uniós forrás bevetésével, ugyancsak kiemelt beruházásként tervezte felhúzni a kormány a még Gyurcsány Ferenc idején megálmodott Nemzeti Kiválóságok Kollégiumát is. A kiemelkedő képességű hallgatók pechjére azonban a feladatra 2006-ban létrehozott Nemzeti Kiválóságokért Közalapítvány végül ppp-konstrukcióra váltott, és a kiírt közbeszerzési eljáráson az egyedüli érvényes ajánlatot a Wing – korábban Wallis – Ingatlanfejlesztő Zrt. érdekeltségébe tartozó cég tette. Az Orbán-kormány számára a baloldali csengésű név elegendő volt ahhoz, hogy a projektet július 27-én, egyetlen nappal a tervezett eredményhirdetés előtt lefújja – anélkül, hogy a beruházás egész könyvespolcot elfoglaló aktáit alaposan megvizsgálták volna.
G. TÓTH ILDA
