EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A beszámoló - amely a lap online kiadásában vasárnap este jelent meg - azt emeli a címbe, hogy Rainer Brüderle gazdasági miniszter "megrója Magyarországot" (Brüderle nimmt sich Ungarn zur Brust).
A liberális német újság szerint "Magyarország az euró válságának közepette veszi át az Európai Unió elnökségét, több német óriáscég pedig bizalmatlansággal figyeli a váltást - egy különadó miatt úgy érzik, hogy hátrányos megkülönböztetésben van részük. Brüderle gazdasági miniszter osztja ezt a nézetet" - áll az írás bevezetőjében.
A tárcavezető bírálja a magyar kormányt a külföldi konszerneket sújtó különadó miatt. "Az elsősorban külföldi vállalatokat érintő adók alapvetően problematikusak az európai belső piac számára" - mondta Brüderle a lapnak. A német kormány ki is fejtette aggályait a magyar kormánynak. Az ügy Brüderle és magyar kollegája, Fellegi Tamás januári tárgyalásán is a témák között szerepel majd. "Egyébiránt pedig figyelemmel kísérjük, hogy az Európai Bizottság miként ítéli meg a tényállást" - tette hozzá a német gazdasági miniszter a Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint.
A brüsszeli bizottság jelenleg kiértékeli a vállalatok panaszait, a testület azt vizsgálja, hogy jogosak-e a felvetések. "A lehető legnagyobb figyelemmel vizsgáljuk a panaszokat" - mondta egy bizottsági szóvivő a lapnak. Amennyiben pedig bebizonyosodik, hogy Budapest vétett az európai szabályok ellen, "formális eljárás" indul, amely szerződésszegési eljárást vonhat maga után - tette hozzá a szóvivő a müncheni lapnak nyilatkozva.
A Süddeutsche Zeitung ismerteti, hogy 13 európai óriáscég vezetője levélben fordult az Európai Bizottsághoz, szankciókat követelve az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét újonnan ellátó tagország ellen a nagyvállalatokra kivetett különadó miatt, amely elsősorban külföldi társaságokat sújt.
A 13 cégvezető számításai szerint az adó 1,3 milliárd euró (nagyjából 360 milliárd forint) bevételt jelent a magyar költségvetésnek, és csaknem kizárólag olyan szektorokat érint - az energetika, a telekommunikáció, a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások területét -, amelyeken külföldi vállalatok a meghatározó szereplők. Ugyanakkor hazai cégeket egyes esetekben kifejezetten mentesítenek a különadó terhe alól, például a kiskereskedelem területén - áll a müncheni liberális napilap hétfői számában megjelent cikkben.
