Peking legújabb bejelentése szerint 6 milliárd euróért vásárolna spanyol államkötvényeket 2011-ben. Az ázsiai ország kormánya korábban jelezte: Görögország és Írország (összesen 195 milliárd eurót felemésztő) megmentésében vállalt szerepe mellett a spanyol és a portugál állampapírpiacon is jelentős befektetéseket tervez - a piaci viszonyokat figyelembe véve. A görög és ír mentőövhöz szükséges források előteremtésére rendezett közös eurókötvény-aukciókon az elmúlt időszakban meglepő aktivitást mutató Kína immár négy, felelőtlen költségvetése miatt fizetési problémákkal küzdő eurózónás ország adósságának finanszírozásában vállalna kiemelkedő szerepet. Az eurózónás fellépés nem okozna nehézséget a 2648 milliárd dolláros devizatartalékkal rendelkező Kínának, s nagy segítségére lenne a tavaly kialakult helyzetet kiforrott stratégia, illetve politikai konszenzus híján kezelni képtelen térségnek. Kérdés persze, hogy a "mentőövért" cserébe milyen előnyöket kíván szerezni Kína az óvilágban.
AP/Muhammed Muheisen
Kínai hozamvadászok
A kínaiak hozamvadászatra jöttek Európába - közölte a hvg.hu kérdésére Ruzsonyi Ákos. A Commerzbank szakértője szerint a Peking rendelkezésére álló tőke arra is elegendő, hogy megnyugtassa az európai állampapírpiacokat. Kína akkora szereplő, hogy tartós és aktív jelenléte bizalmat kelthet a jelenleg pánik uralta piacokon. Visszacsábíthatja azokat is, akik most azért vonakodnak a görög, a spanyol, a portugál és az ír állampapírokba invesztálni, mert nem látják biztosítottnak befektetéseiket, illetve attól félnek, hogy ezek az országok végül mégis kiszorulnak a valutaunióból.
A kínai tartalékok jelentős része, több mint 900 milliárd dollár, alacsony hozamú amerikai államkötvényekben pihen (a tízéves lejáratú amerikai kötvények benchmark hozama csütörtökön 3,44 százalékon állt). Pekingnek érdeke, hogy tartalékait diverzifikálja, s erre az eurózóna peremországainak kötvénypiaca jól jövedelmező – igaz, egyelőre megjósolhatatlan kockázatokkal járó – lehetőséget kínál. A tíz éves lejáratú spanyol államkötvények másodpiaci hozama péntekre elérte az 5,56 százalékot, az ír kötvények pedig 9,32 százalékos hozammal forognak, a kockázati felárak pedig még mindig az egekben járnak.
A kínai kormány mindeddig meg nem erősített tervei szerint az idei első negyedévben mintegy 4-5 milliárd euróval növelné portugáliai kitettségét is, s ezzel hozzásegítené az országot, hogy áprilisban esedékes törlesztési kötelezettségének eleget tegyen. Portugáliának tavaly sikerült időben kifizetnie adósságait. Az országnak idén 9,5 milliárd eurónyi államkötvénye jár le – ebből 4,5 milliárd még áprilisban –, ennek törlesztésében nagy segítséget vár Kínától – közölték Lisszabonban.
A portugálok jövő héten kezdik meg az idei állampapír-aukciókat, nagyjából egy időben a görögökkel, s bár az Európai Központi Bank (ECB) továbbra is aktív a PIGS-országok kötvénypiacain, Jean-Claude Trichet ECB-elnök többször is jelezte: a monetáris politikai beavatkozás nem tudja helyettesíteni fiskális szigort, az eurózóna peremországainak problémáit minél előbb orvosolni kell.
Peking a miniszterelnöki poszt várományosát, az ország második emberét küldte az Ibériai-félszigetre, hogy nyilatkozat-hadjáratával csillapítsa a piaci pánikot, s növelje az euróval szembeni bizalmat.
Még nyitott kapukat döngetnek
Az Európával szembeni befektetői bizalom helyreállítása Kínának elemi érdeke, s nem véletlen, hogy a kínai miniszerelnök-helyettes, Lí Kecsüan épp Spanyolországból indult európai körútjára. A politikus érkezésével egy időben az El Paísban megjelent jegyzete szerint az ázsiai ország hisz abban, hogy a spanyol gazdaság a kormány által bejelentett intézkedésekkel újra egyensúlyba hozható, pénzügyi rendszere stabilizálható. A szakértői vélemények szerint a még talpon lévő PIGS-országok közül Portugália helyzete ugyan aggasztóbb, mint a spanyoloké, méreténél fogva azonban Spanyolország jóval nagyobb veszélyforrást jelent a térség egészére nézve.
Repülőgépverseny Portugáliában. Ők már nem szárnyalnak így
AP
Márpedig a hosszú távon gyenge eurózóna az exportra épülő kínai gazdaságot is érintené. Európa elhúzódó válsága könnyen a protekcionizmus előretörésével járhat. Azzal, hogy Kína szorosabbra fűzi a gazdasági együttműködését a PIGS-országokkal, hosszú távon politikai befolyásra is szert tehet Brüsszelben, garantálva ezzel növekvő részvételét az európai piacon. Mindez erősítheti a WTO-n belüli helyzetét is. Az eurózóna vezetői előtt elhúzott mézesmadzaggal Kína akár azt is elérheti, hogy a vele szemben 1989 óta fenntartott európai fegyverembargót feloldják, s erre már csak azért is jó esélye van, mert Nicolas Sarkozy elnök nemrég jelezte: nem ellenezné a lépést.
Az európai hídfőállások kialakítása abban is segíthet Kínának, hogy tartósan megvethesse lábát a fejlett piacokon, javítva az Egyesült Államokkal szembeni tárgyalási pozícióit is. Felgyorulhat Kína saját világmárkáinak piaci bevezetése, egyúttal a fejlett európai technológiák megszerzése is – hívta fel a figyelmet Joseph Cseng, a Hongkongi Egyetem politikatudományi professzora. Garrett Banning, a washingtoni Atlantic Council elemző intézet ázsiai térségért felelős szakértője szerint mindenki számára közös érdek Kína európai szerepvállalása.
Elhúzták Európa előtt a mézesmadzagot?
A Financial Times-ban Roger Nightingale brit gazdasági stratéga óvatosságra int: a pekingi szerepvállalás nem jelent garanciát az eurózóna fennmaradására, a pénzcsapok megnyitásával a válság csak elodázható, de el nem kerülhető – hangsúlyozza a szakértő. Szerinte a kínai állampapír-piaci beavatkozás mindössze felületi kezelést jelent, de nem kínál megoldást az európai költekezés okozta problémákra. Erre a termelékenység és a fiskális szigor növelése mellett csak a poltikai egység megteremtése mellett nyílna lehetőség.
Miért éri meg Kínának mégis ekkora pénzügyi kockázatot vállalnia? A Stratfor geopolitikai elemző intézet megfigyelője szerint azért, mert a kínai-spanyol, illetve kínai-portugál gazdasági együttműködés hozzásegítheti Pekinget a gyorsabb dél-amerikai piacszerzéshez. A Stratfor szerint az Ibériai-félsziget országainak európai befolyása elenyésző ahhoz képest, amekkora ráhatással bírnak a dél-amerikai piacokra. A Li Kecsüan kínai miniszterelnök-helyettes spanyolországi látogatásával egy időben bejelentett megállapodások is elsősorban ezt a célt szolgálják. A kínai Petrochemical és a spanyol Repsol olajvállalatok a két ország vezető politikusainak jelenlétében írták alá azt a régóta lebegtetett, több milliárd dolláros együttműködési szerződést, amellyel latin-amerikai működésüket is szorosabbra fonják.
AP
Sokan úgy vélik, nem véletlen az sem, hogy Peking az európai vezetők unszolása ellenére sem volt hajlandó pontos menetrendet adni spanyol és portugál állampapír-piaci befektetéseire vonatkozóan. A kínai miniszterelnök-helyettessel együtt utazó politikusok az erre irányuló újságírói kérdésekre rendre azzal térnek ki, hogy a pontos dátumok és összegek a piac aktuális helyzetétől függnek. A Wall Street Journalnak nyilatkozó szakértők pedig arra figyelmeztettek, hogy nem először fordulna elő, hogy a kínaiak mesébe illő ígéreteinek fele sem valósul meg.
