hvg.hu: Az állami felügyelet alá kerülő magán-nyugdíjpénztári vagyon részét képező részvényportfólió sorsáról mindeddig kevés konkrétumot tudunk. Ön szerint hogyan befolyásolhatja a Budapesti Értéktőzsde teljesítményét a magán-nyugdíjpénztári alapkezelők kihullása?

Vízkeleti Sándor, a Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója

Pioneer Alapkezelő

Vízkeleti Sándor: A magánnyugdíjpénztárak százmilliárdos nagyságrendű részvényállományt birtokolnak. Ennek a kiesése természetesen érzékelhető lesz a piacon, de a részvények visszaváltása valószínűleg nem egyik napról a másikra történik majd. A kormány nincs rákényszerítve arra, hogy a költségvetési tervek teljesíthetősége érdekében gyorsan pénzzé tegye ezeket a befektetéseket, hiszen kiadásait egyéb eszközökből is tudja fedezni.

Azért is valószínűbb, hogy a magánnyugdíjpénztáraktól átvett részvényállomány értékesítése hosszan elnyúló folyamat lesz, mert így elkerülhető, hogy a hirtelen támadt erős eladói nyomás miatt a befektetések leértékelődjenek. A magyar részvényportfóliót vélhetően az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vagy egy erre hivatott állami szerv fogja menedzselni, akár hosszú évekig is. Nem elképzelhetetlen, hogy a kormány stratégiai fontosságúnak nyilvánít néhány részvénybefektetést, mint például a Molt, vagy tovább növeli tulajdonát a Richterben, s ezeket még tovább megtartja.

hvg.hu: Érdemi változást a tőzsdén ezek szerint nem várhatunk a magán-nyugdíjpénztári részvényvagyon állami kézbe vételétől?

V. S.: A rendszer átalakítását követően persze a nyugdíjpénztárak által eddig generált kereslet megszűnik. Ha figyelembe vesszük azonban, hogy a magánnyugdíjpénztárakba befolyt évi 360 milliárd forintnak a felét állampapírba kellett fektetniük a vagyonkezelőknek, s a fennmaradó 180 milliárd forint mindössze negyedét fordították magyar részvények vásárlására, akkor látjuk, hogy ez az összeg nem meghatározó.

A magyar tőzsde kapitalizációja 70-80 százalékban külföldi kézben van, s a belföldi szereplők kezében lévő állománynak is csak egy szeletét adják a magán-nyugdíjpénztári portfóliók. Ez a pár százalékos befektetés ki fog esni, sőt, a likviditás is csökken majd, hiszen ezekkel a portfóliókkal kereskedtek a kezelőik. Ennek a forgalomnak a hiánya természetesen érzékelhető lesz, de nem fogja döntően befolyásolni a magyar tőzsde teljesítményét. Sokkal nagyobb hatása lehet a részvénypiac megítélésére a magyar gazdasággal szembeni bizalom alakulásának, a forint stabilitásának, illetve a magyar vállalatok teljesítményének.

A kormány által tavaszra ígért 600-800 milliárd forintos kiadáscsökkentő program jelentősen javíthat majd Magyarország hitelességén. A magyar adósságbesorolás jelenleg a bóvli kategória határán áll, de a nemzetközi hitelminősítők a strukturális átalakítások megkezdését követően várhatóan megerősítik majd a befektetői ajánlásukat. Ez nemcsak a forint stabilitását növelheti, de a tőzsdei aktivitás élénküléséhez is hozzájárulhat.

A magánnyugdíjpénztárak befektetési aktivitásának csökkenése a részvénypiacnál jóval markánsabban érződik majd a hazai állampapírpiacon. A nyugdíjpénztári portfóliókban lévő 1500 milliárd forintnyi állampapír-állományt  a külföldi kézben lévő, összesen 2500 milliárd forint értékű állampapír-piaci befektetéssel összevetve jól látszik a pénztárak meghatározó szerepe. Természetesen a magánnyugdíjpénztárak mellett az állampapírpiacon több hazai szereplő is jelen van - befektetési alapok, önkéntes nyugdíjpénztárak, illetve biztosítók -, de ezek inkább a rövid lejáratú papírokat keresik, illetve az aukciós piacon aktívak. A másodpiaci aktivitás - különösen a hosszú lejáratú állampapírok esetében - jelentősen csökkenni fog azt követően, hogy az ÁKK a mindeddig a magánpénztárak kiesnek a keresleti oldalról.

Ez a folyamat a külföldi befektetőket is fokozott óvatosságra intheti, egyúttal arra kényszerítheti a kormányt, hogy a költségvetést egyre inkább euró, jen, illetve dollár alapú devizakötvényekből finanszírozza, hiszen ezekre sokkal könnyebb lesz vevőt találni. Ez nem lehetetlen finanszírozási megoldás ugyan, viszont még kiszolgáltatottabbá teszi Magyarországot a nemzetközi hangulat ingadozásainak.

hvg.hu: A lakossági kereslet élénkítése, a hazai kisbefektetői réteg megerősödése és a pénzügyi kultúra színvonalának javulása nem jelentene megoldást erre a problémára?

V. S.: A devizaadósság-állomány növekedése csak növeli Magyarország finanszírozási kockázatait. Általában elmondható, hogy a magas külső finanszírozási kényszer már alacsonyabb eladósodottsági szinteknél is kockázatosabb megítélés alá esik. Ezt részben ellensúlyozni tudná a magyar állampapírok iránti lakossági kereslet növekedése. Az adókedvezményekkel a lakosság 300-500 milliárd forintnyi többletbevételhez juthat. Ennek egy része megtakarításként fog megjelenni, hiszen a középosztálynál jelentkező pluszjövedelmek várhatóan nem csak a fogyasztást élénkítik majd.

A kormány által a nyugdíjak ügyében kialakított döntéskényszer sokakat közvetve arra is rádöbbenthetett, hogy akár átmennek az állami rendszerbe, akár maradnak a magánpénzárnál, a várható nyugdíjukkal kapcsolatban nagyon nagy a bizonytalanság. Tudatosulhatott bennük az is, hogy mekkora szükség van az öngondoskodásra. Ha lehet pozitív hozadéka ennek a történetnek, akkor az az, hogy ráirányította a figyelmet a pénzügyi tervezés és a megtakarítások fontosságára.

Ezeknek a megtakarításoknak egy része a hazai állampapír-piaci keresletet is növelni tudja, sőt akár a részvénypiacon is megjelenhet különböző befektetési, biztosítási termékeken, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárakon keresztül. Ehhez azonban - ahogyan a külföldi befektetők bizalmának visszanyeréshez is - az kell, hogy a kormányzat szándékait illetően megnyugtassa a piacokat.

Erre minden lehetőség megvan, hiszen a költségvetési számaink európai viszonylatban kiemelkedők, az adósságállományunk az idén csökkenni fog, s a kereskedelmi mérlegünk is exporttöbbletet mutat. A makroszámok Magyarország jelenleginél sokkal kedvezőbb megítélését is lehetővé tennék, a tények és az eredmények sokkal jobbak, mint amilyen elbírálásban részesülünk.

A hazai részvénypiac forgalma az év vége óta látványosan visszaesett. Ebben Magyarország hitelképességének romlása és a forint leértékelődése mellett a magánnyugdíjpénztárak államosításával kapcsolatos hibás kommunikáció is szerepet játszott. A magánpénztári részvényvagyon sorsának bizonytalansága elijesztette a pesti parkettről a befektetőket.

hvg.hu: Meddig emelkedhet a nemzetközi adósbesorolásunk, ha a kormánynak sikerül a hitelminősítők számára meggyőző gazdasági programot vázolnia tavasszal?

V.S.: Ahonnan elindultunk a leminősítések előtt, oda gond nélkül visszakerülhetünk, ám ez sem lesz gyors folyamat, ahogy a hitelességünk sem egyik pillanatról a másikra romlott le a bóvli kategória közelébe. A tervek megvalósításának első félévében már megindulhatnak a felminősítések, s másfél éven belül akár a válság kitörése előtti besorolási szint is elérhető lesz.