Pozitív hozadéka is van a magánpénztárak államosításának

Vízkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami felügyelet alá helyezésének tanulságairól és várható következményeiről beszélt. A Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint Magyarország nemzetközi megítélése hiteles gazdasági programmal másfél év alatt helyrehozható, ám a bizalmat visszanyerni nem lehet egyik napról a másikra.

  • Pápai Csaba Pápai Csaba
Pozitív hozadéka is van a magánpénztárak államosításának

hvg.hu: Az állami felügyelet alá kerülő magán-nyugdíjpénztári vagyon részét képező részvényportfólió sorsáról mindeddig kevés konkrétumot tudunk. Ön szerint hogyan befolyásolhatja a Budapesti Értéktőzsde teljesítményét a magán-nyugdíjpénztári alapkezelők kihullása?

Vízkeleti Sándor, a Pioneer Befektetési Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója
Pioneer Alapkezelő

Vízkeleti Sándor: A magánnyugdíjpénztárak százmilliárdos nagyságrendű részvényállományt birtokolnak. Ennek a kiesése természetesen érzékelhető lesz a piacon, de a részvények visszaváltása valószínűleg nem egyik napról a másikra történik majd. A kormány nincs rákényszerítve arra, hogy a költségvetési tervek teljesíthetősége érdekében gyorsan pénzzé tegye ezeket a befektetéseket, hiszen kiadásait egyéb eszközökből is tudja fedezni.

Azért is valószínűbb, hogy a magánnyugdíjpénztáraktól átvett részvényállomány értékesítése hosszan elnyúló folyamat lesz, mert így elkerülhető, hogy a hirtelen támadt erős eladói nyomás miatt a befektetések leértékelődjenek. A magyar részvényportfóliót vélhetően az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vagy egy erre hivatott állami szerv fogja menedzselni, akár hosszú évekig is. Nem elképzelhetetlen, hogy a kormány stratégiai fontosságúnak nyilvánít néhány részvénybefektetést, mint például a Molt, vagy tovább növeli tulajdonát a Richterben, s ezeket még tovább megtartja.

hvg.hu: Érdemi változást a tőzsdén ezek szerint nem várhatunk a magán-nyugdíjpénztári részvényvagyon állami kézbe vételétől?

Mire jó az egyéni számla?
A kormány ígérete szerint az állami nyugdíjkasszába visszalépők aktuális megtakarításai egyéni számlán lesznek nyilvántartva. Ez akkor nyerne értelmet, ha az állami felosztó-kirovó nyugdíjrendszer egy kockázati tartalékkal is kiegészülne. Az állam nyugdíjfizetési kötelezettségei mindeddig nagyobbak voltak a nyugdíjjárulék-bevételeknél, ám a magán-nyugdíjpénztári vagyon átcsoportosításával - illetve a munkavállalói befizetések mértékének növelésével - a bevételi és a kiadási oldal a kormányzat állítása szerint nagyjából egyensúlyba kerül. A rendszer a kiadási oldal felülvizsgálata nélkül azonban továbbra sem lesz képes tartalékképzésre, s így az aktív piaci szerepvállalásra sem. Állami tőkefedezeti elem nélkül pedig egyelőre felesleges az egyéni számlavezetés.

V. S.: A rendszer átalakítását követően persze a nyugdíjpénztárak által eddig generált kereslet megszűnik. Ha figyelembe vesszük azonban, hogy a magánnyugdíjpénztárakba befolyt évi 360 milliárd forintnak a felét állampapírba kellett fektetniük a vagyonkezelőknek, s a fennmaradó 180 milliárd forint mindössze negyedét fordították magyar részvények vásárlására, akkor látjuk, hogy ez az összeg nem meghatározó.

A magyar tőzsde kapitalizációja 70-80 százalékban külföldi kézben van, s a belföldi szereplők kezében lévő állománynak is csak egy szeletét adják a magán-nyugdíjpénztári portfóliók. Ez a pár százalékos befektetés ki fog esni, sőt, a likviditás is csökken majd, hiszen ezekkel a portfóliókkal kereskedtek a kezelőik. Ennek a forgalomnak a hiánya természetesen érzékelhető lesz, de nem fogja döntően befolyásolni a magyar tőzsde teljesítményét. Sokkal nagyobb hatása lehet a részvénypiac megítélésére a magyar gazdasággal szembeni bizalom alakulásának, a forint stabilitásának, illetve a magyar vállalatok teljesítményének.

A kormány által tavaszra ígért 600-800 milliárd forintos kiadáscsökkentő program jelentősen javíthat majd Magyarország hitelességén. A magyar adósságbesorolás jelenleg a bóvli kategória határán áll, de a nemzetközi hitelminősítők a strukturális átalakítások megkezdését követően várhatóan megerősítik majd a befektetői ajánlásukat. Ez nemcsak a forint stabilitását növelheti, de a tőzsdei aktivitás élénküléséhez is hozzájárulhat.

A magánnyugdíjpénztárak befektetési aktivitásának csökkenése a részvénypiacnál jóval markánsabban érződik majd a hazai állampapírpiacon. A nyugdíjpénztári portfóliókban lévő 1500 milliárd forintnyi állampapír-állományt  a külföldi kézben lévő, összesen 2500 milliárd forint értékű állampapír-piaci befektetéssel összevetve jól látszik a pénztárak meghatározó szerepe. Természetesen a magánnyugdíjpénztárak mellett az állampapírpiacon több hazai szereplő is jelen van - befektetési alapok, önkéntes nyugdíjpénztárak, illetve biztosítók -, de ezek inkább a rövid lejáratú papírokat keresik, illetve az aukciós piacon aktívak. A másodpiaci aktivitás - különösen a hosszú lejáratú állampapírok esetében - jelentősen csökkenni fog azt követően, hogy az ÁKK a mindeddig a magánpénztárak kiesnek a keresleti oldalról.

Ez a folyamat a külföldi befektetőket is fokozott óvatosságra intheti, egyúttal arra kényszerítheti a kormányt, hogy a költségvetést egyre inkább euró, jen, illetve dollár alapú devizakötvényekből finanszírozza, hiszen ezekre sokkal könnyebb lesz vevőt találni. Ez nem lehetetlen finanszírozási megoldás ugyan, viszont még kiszolgáltatottabbá teszi Magyarországot a nemzetközi hangulat ingadozásainak.

hvg.hu: A lakossági kereslet élénkítése, a hazai kisbefektetői réteg megerősödése és a pénzügyi kultúra színvonalának javulása nem jelentene megoldást erre a problémára?

V. S.: A devizaadósság-állomány növekedése csak növeli Magyarország finanszírozási kockázatait. Általában elmondható, hogy a magas külső finanszírozási kényszer már alacsonyabb eladósodottsági szinteknél is kockázatosabb megítélés alá esik. Ezt részben ellensúlyozni tudná a magyar állampapírok iránti lakossági kereslet növekedése. Az adókedvezményekkel a lakosság 300-500 milliárd forintnyi többletbevételhez juthat. Ennek egy része megtakarításként fog megjelenni, hiszen a középosztálynál jelentkező pluszjövedelmek várhatóan nem csak a fogyasztást élénkítik majd.

A kormány által a nyugdíjak ügyében kialakított döntéskényszer sokakat közvetve arra is rádöbbenthetett, hogy akár átmennek az állami rendszerbe, akár maradnak a magánpénzárnál, a várható nyugdíjukkal kapcsolatban nagyon nagy a bizonytalanság. Tudatosulhatott bennük az is, hogy mekkora szükség van az öngondoskodásra. Ha lehet pozitív hozadéka ennek a történetnek, akkor az az, hogy ráirányította a figyelmet a pénzügyi tervezés és a megtakarítások fontosságára.

Ezeknek a megtakarításoknak egy része a hazai állampapír-piaci keresletet is növelni tudja, sőt akár a részvénypiacon is megjelenhet különböző befektetési, biztosítási termékeken, illetve az önkéntes nyugdíjpénztárakon keresztül. Ehhez azonban - ahogyan a külföldi befektetők bizalmának visszanyeréshez is - az kell, hogy a kormányzat szándékait illetően megnyugtassa a piacokat.

Erre minden lehetőség megvan, hiszen a költségvetési számaink európai viszonylatban kiemelkedők, az adósságállományunk az idén csökkenni fog, s a kereskedelmi mérlegünk is exporttöbbletet mutat. A makroszámok Magyarország jelenleginél sokkal kedvezőbb megítélését is lehetővé tennék, a tények és az eredmények sokkal jobbak, mint amilyen elbírálásban részesülünk.

A hazai részvénypiac forgalma az év vége óta látványosan visszaesett. Ebben Magyarország hitelképességének romlása és a forint leértékelődése mellett a magánnyugdíjpénztárak államosításával kapcsolatos hibás kommunikáció is szerepet játszott. A magánpénztári részvényvagyon sorsának bizonytalansága elijesztette a pesti parkettről a befektetőket.

hvg.hu: Meddig emelkedhet a nemzetközi adósbesorolásunk, ha a kormánynak sikerül a hitelminősítők számára meggyőző gazdasági programot vázolnia tavasszal?

V.S.: Ahonnan elindultunk a leminősítések előtt, oda gond nélkül visszakerülhetünk, ám ez sem lesz gyors folyamat, ahogy a hitelességünk sem egyik pillanatról a másikra romlott le a bóvli kategória közelébe. A tervek megvalósításának első félévében már megindulhatnak a felminősítések, s másfél éven belül akár a válság kitörése előtti besorolási szint is elérhető lesz.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.