A nyugati EU-partnerek nem lelkesednek a Nabucco plus tervért

A hat kelet-közép-európai kormányfőt nem véletlenül invitálta csütörtök esti vacsorára az Európai Bizottság elnöke: az összejövetel hátterében a közös uniós energiapolitikáról a 27 tagállam között régóta folyó vita áll, a frontvonal keleti és nyugati tagországok között húzódik - írta csütörtökön a Süddeutsche Zeitung.

  • MTI MTI
A nyugati EU-partnerek nem lelkesednek a Nabucco plus tervért

Mint a müncheni újság emlékeztet, a nyugati EU-tagállamok évekkel ezelőtt ígéretet tettek az új tagoknak arra, hogy szorosabb kapcsolatot hoznak létre utóbbiak és a meglévő energiahálózatok (áram, földgáz, kőolaj) között. Ezáltal lehetne csökkenteni a keletiek függőségét az orosz szállításoktól. A szavakat azonban máig nem követték tettek: a nagy európai konszernek nem érdekeltek a keleti államokban történő beruházásokban, utóbbiaknak pedig nincs sem pénzük, sem politikai hatalmuk saját vezeték építésére vagy szerződések kötésére.

A magyar EU-elnökség támogatja a keleti EU-tagok azon tervét, hogy Lengyelországtól Horvátországig húzódó észak-déli energiafolyosót hozzanak létre; ez nagyfeszültségű távvezetéket és földgáz-csővezetéket jelentene. Az utóbbi a magyar tervekben Nabucco plus néven szerepel. A lengyelországi Swinoujsciében már épül egy cseppfolyós földgázt (LNG) szállító tartályhajókat fogadó terminál, míg a csővezeték másik végét a horvátországi Rovinj kikötőjébe tervezik.

A gond ott van - írta a Süddeutsche Zeitung -, hogy Európa már három földgázvezeték tervét is dédelgeti: Északi Áramlat, Déli Áramlat, Nabucco. Szakemberek már azt is erősen kétlik, hogy csakugyan szükség van-e mind a háromra. A keleti tagállamok által szorgalmazott Nabucco plus tehát már a negyedik lenne a sorban. Ráadásul a finanszírozás kérdése sem megoldott. Az új tagállamok azt akarják, hogy a negyedik projekt elsősorban európai alapokból valósuljon meg.

E követelésükkel azonban magukra maradtak - mutat rá a német újság. A berlini kormány kezdettől fogva azt a nézetet képviseli, hogy az energetikai beruházásokat elsősorban magánvállalatok finanszírozzák. Európa 12 legnagyobb energetikai konszernje viszont csöppnyi készséget sem árult el egy észak-déli vezeték építésére - és nem csupán anyagi okokból. "Egy ilyen lépéssel saját piaci hatalmukat korlátoznák" - árulta el a lapnak egy magas rangú EU-diplomata. A meglévő európai csővezetékek túlnyomórészt kelet-nyugati irányban haladnak. Egy új, észak-déli vezeték "alaposan összekavarná" a létező struktúrákat - tette hozzá az illető.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke viszont értésre adta, hogy kész uniós alapokból pénzt biztosítani a keleti tagállamok terveihez. A csütörtöki esti vacsorán a hat kormányfővel közösen egyfajta akciótervet akar kidolgozni; ennek birtokában azután a másnapi energetikai EU-csúcson stratégiai horderejű politikai impulzust adhatnának az észak-déli folyosó létesítésének.

Günther Oettinger energetikai EU-biztos vezetésével már csütörtökön megalakul az a munkacsoport, amely kiegészíti az akciótervet konkrét nyomvonal-tervekkel és költségvonzatokkal. Legkésőbb júniusban pedig eldől majd, hogy az EU beváltja-e korábban hangoztatott szolidaritási ígéreteit, és nyújt-e pénzügyi támogatást a projekt megvalósításához.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Kádár Tamás: Nincs jó válasz

Kádár Tamás: Nincs jó válasz

Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.