Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A kormánynak van ideje a tervek megvalósításához, hiszen csak három év múlva lesznek a választások, de az országnak már csak kevés ideje van - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László. A közgazdász hozzátette: a kormányzás legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a folyamatos finanszírozást, mert a víz felszínén kell maradni. Először a következő két-három hónap feladatait kell megoldani, de fennáll annak a veszélye, hogy a kormány elveszik annak vizsgálgatásában, hogy a múltban ki mit követett el - hangsúlyozta.
Csaba László úgy véli: a kedden ismertetett Széll Kálmán-tervben kevés az olyan intézkedés, amely a munkaerőpiac helyzetét javítaná. Naivitás a foglalkoztatás növelését célul kitűzni, miközben a közigazgatást - egyébként helyesen - leépítik, mert nincs, aki foglalkoztasson - hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez egy dinamikusan bővülő belső piac kellene, valamint egy erőteljes deregulálás, mert még mindig nagyon sok az előírás.
Ha változtatni szeretnénk a foglalkoztatáspolitikán, akkor az óvodával, az általános iskolával és a szakképzéssel kellene kezdeni, mert ott van az a leszakadó harminc százalék, amellyel ha nem törődünk, akkor nagy baj lesz - figyelmeztetett a közgazdász, aki úgy véli, a problémával a jelszavakon túlmenően jelenleg nem igazán foglalkozik a kormány.
Arról, hogy 18-ról 15 évre csökkentenék a tankötelezettséget, Csaba László azt mondta: a világtendencia az, hogy feltolódnak a képzettségi szintek, és az emberek több időt töltenek az iskolában. A sokat hangoztatott élethosszig tartó tanulás pedig középiskola nélkül nem igazán megvalósítható. De szerinte a 14 és a 25 év közötti korosztály egy részét azért tartják az iskolarendszerben, hogy ne legyenek munkanélküliek - ennek ellenére mégis azok lesznek, őket valahogy munkára kéne fogni.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint 2020-ig Magyarországon nem lesz euró. Erről Csaba László azt mondta: az elmúlt négy-hat évben a kormányok sodródtak, és ha ez így megy tovább, akkor nem is célszerű ígéreteket tenni, amiket aztán nem tudunk betartani - Magyarországnak már így is alacsony a hitelessége.
A közgazdász azonban nem érti, hogy egy olyan kicsi és nyitott országnak, mint Magyarországnak, ahol az euró bevezetésének csak előnyei lehetnek, miért jó azt mondani, hogy "csak az idők végezetén" lesz közös európai fizetőeszközünk. Ez azt jelenti, hogy mi magunk sem hiszünk a saját költségvetési terveinkben - véli Csaba László.
Ha jelentősen csökken a GDP-hez viszonyított adósságállomány, csökken az infláció és stabilizálódik a forint, akkor az összes kritériumot teljesítjük. Miért ne vezetnénk be az eurót? - tette fel a kérdést a közgazdász, aki szerint ha az az üzenet van érvényben, hogy a kormány nem hisz a tervekben, akkor ez egy kommunikációs malőr.
