Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Akár a 183 milliárd dollárt (14-15 ezer milliárd jent) is elérheti a Japánban bekövetkezett földrengés és özönvíz okozta kár a Credit Suisse japán érdekeltségének számításai szerint. Ez a japán GDP-nek hozzávetőleg 2,5 százaléka és nagyjából 40 százaléka annak a kártételnek, amit az 1995-ben Kobe térségben pusztító földrengés okozott, és amelyben több mint hatezren vesztették életüket.
A svájci bankcsoport japán érdekeltségének vezető közgazdásza szerint a mostani földrengés okozta kár valószínűleg azért lesz kisebb, mint a kobei, mert az érintett térségben kevesebb az irodaépület, a kereskedelmi jellegű létesítmény, az autópálya. Akkor mintegy 40 ezer milliárd jen kár keletkezett. Mindamellett a Credit Suisse elemzőjének nincs tudomása arról, hogy a térségben jelentős ipari létesítmények semmisültek volna meg, de egyre több gyár állítja le termelését.
Elemzők azt is kiszámolták, hogy a biztosítóknak akár 50 milliárd dollárjába is kerülhet a katasztrófa. Az eddigi "csúcstartó" az amerikai partokra 2005-ben lesújtott Katrina hurrikán volt, akkor a biztosítóknak 71 milliárd dollárt kellet kifizetniük a károsultaknak. A földrengés azonban akár az egész világra kihatással lehet olyan értelemben, hogy Japán kiesése a nemzetközi vérkeringésből akár újabb globális recessziót is kiválthat.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?