Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Magyarország mindössze öt országot előz meg azon a 34 szereplős ranglistán, amelyet a fiskális, azaz költségvetési felelősség és a fenntarthatóság alapján állított össze és tett közzé az amerikai Stanford Egyetem és a Comeback America Initiative elnevezésű szervezet.
Hazánk csupán a 29-ik helyezést érte el azon a listán, amelyen 34 országot rangsoroltak a költségvetési felelősség és a fenntarthatóság alapján. A Stanford Egyetem és a Comeback America Initiative az úgynevezett Szuverén Fiskális Felelősség Indexet (Sovereign Fiscal Responsibility Index – SFRI) használta a lista felállításánál, amely egyrészt a felsorolt országok költségvetési mozgásterét, a jövőre előre jelzett fiskális pályáját és a kormányzat fiskális politikájának alapvető szabályait, átláthatóságát és érvényre juttatását értékelte.
Ez alapján hazánknál mindössze a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által korábban szintén kisegített Írország (30-ik), Izland (32-ik) és Görögország (34-ik) áll, de mögöttünk van a hatalmas adósságot maga előtt görgető Japán (31-ik) és Portugália (a 33-ik helyen), amely egyes elemzők szerint szintén IMF-segítségre szorulhat a közeljövőben. Számunkra talán sovány vigasz, hogy olyan gazdasági nagyhatalmak is aránylag rossz helyen végeztek, mint az épp előttünk, a 28-ik helyen rangsorolt USA, vagy Olaszország (a 27-ik), illetve Németország (a 25-ik helyen). A fiskális felelősségről, illetve a fenntarthatóságról összeállított ranglistát Ausztrália, Új-Zéland és Észtország vezeti.
Magyarország az összesített helyezésén belül a költségvetési politikával és kormányzással kapcsolatban sem teljesített túl fényesen, az erre a területre adható maximum 100 pontból mindössze 46,1-et kapott – igaz, itt az összesített listát vezető Ausztrália sem kapott többet 65,9 pontnál.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Kijött egy friss agrárminisztériumi rendeletmódosítás, amivel a Magyarországon élő, a vidéki üldöztetés elől városokba betelepülő fajt tanítanák móresre.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.