Az idei év államháztartási hiányának lefutása a "nem szokványos" gazdaságpolitikai intézkedések (különadók, magánnyugdíjpénztári államosítás, és adócsökkentés stb.) miatt szintén nem szokványosra sikeredik. A hiány az év elején hatalmasra púposodik, amit aztán az év második felében beömlő bevételek a tervek szerint ellensúlyozni fognak.
Tavaly márciusi 259,3 milliárd forinthoz képest idén az államháztartás központi alrendszerének deficitje 77 milliárd forinttal kedvezőbb lett, a március havi hiány 182,4 milliárd forintra teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 157,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,1 milliárd forintos deficittel zártak.
A márciusi hiány fontosabb okai a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a következők. A központi költségvetés idei hiányának alakulását egyrészt egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák (az egyes ágazatokat terhelő különadók és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap együttesen mintegy 690 milliárd forintos bevételei a második félévben teljesülnek. Továbbá az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1025/2011. (II. 11.) Korm. határozat és a költségvetési törvény módosításának megtakarítási intézkedései (ismertebb nevén a 250,3 milliárd forintos zárolás) is javarészt az év hátralévő részében csökkentik a hiányt. Ha a március végi egyenleget (742,1 milliárdos deficit) a fenti tételek időarányos teljesítésével korrigálható lenne, akkor a hiányadat 507,1 milliárd forintra, a jelenlegi érték durván 68 százalékára csökkenne.
A központi költségvetés március havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest mintegy 93 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek. A bevételeken belül elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei teljesültek magasabban. A központi költségvetés március havi kiadásai közel 22 milliárd forinttal alacsonyabbak, mint az elmúlt év azonos hónapjában.

A kamatkiadások 2011 márciusában 53,5 milliárd forintot tettek ki, 14,1 milliárd forinttal maradtak el az előző év megfelelő időszaki értékétől, a kamatbevételek pedig 4,9 milliárd forintos szintet érték el, 10,4 milliárd forinttal maradva el az előző évitől. A kamatfizetések éven belüli lefutása évről évre számottevően eltér a finanszírozási terv sajátosságainak megfelelően, ez okozta most is az eltérést.
A nyugdíjbiztosítási járulékbevételek 2011 márciusában tartalmazzák a magánnyugdíj-pénztári tagdíj helyetti járulékfizetés megvalósulását. Ezen túl, míg 2010-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap többféle jogcímen kapott támogatást a központi költségvetésből, addig 2011 márciusában ezeket már teljesen megszüntették. A kieső támogatást elsősorban a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel fogja a második félévben pótolni.
A központi alrendszer 2011. évi hiányának eddigi és várható éves alakulása az előirányzathoz viszonyítva
* A kiadások nem tartalmazzák a MÁV és a BKV adósságának átvállalását és a PPP projektek kivásárlásának ráfordításait Forrás: NGM |