Magyar kötvények kibocsátásának lehetőségét vizsgálják Kínában

Fellegi Tamás közel egyhetes kínai látogatásának utolsó napján tárgyalásait összegezve az MTI-nek elmondta: a megbeszéléseken egyetértéssel találkozott arról, hogy a kibocsátásra csakúgy, mint az Egyesült Államokban vagy Európában,  Kínában is sort lehetne erre keríteni. Hozzátette: egy vezető kínai bank szervezésében kerülne sor az ázsiai kibocsátásra, és annak - hangsúlyozta - nyilvánosnak kell lennie. Magyarország nem az adósságát szeretné finanszíroztatni Kínával - jelentette ki Fellegi Tamás. "Nem azért jöttünk, hogy a kínaiakat rávegyük a magyar adósságfinanszírozásra, mert erre nincs szükségünk" - szögezte le. "Amit viszont mi adósságcsökkentésre és államadósság-finanszírozásra fordítunk, és ezért hiányzik a fejlesztési büdzséből, azt például innen is pótolhatjuk" - tette hozzá.

Beszámolója szerint hongkongi megbeszélésein ugyancsak szóba került a téma, pénzintézeti vezetőkkel tárgyaltak a helyi lehetőségekről, a feltételekről és az időzítésről. Pekingben a kínai jegybank kormányzójával, a kínai fejlesztési bank és az Eximbank vezetőivel is tárgyalt a magyar delegáció, amelynek tagja volt Urbán Zoltán a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgató-helyettese, valamint Pleschinger Gyula, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója is. A megbeszéléseken a magyar fejlesztési intézmények és a kínai fejlesztési intézmények közötti pénzügyi együttműködéséről és konkrét projektek finanszírozásáról is szó volt.

"Nem elvi, nem politikai, hanem nagyon is valóságos, konkrét tárgyalásaink voltak" - jelentette ki a miniszter, egyben jelezte, hogy a folyamatban lévő megállapodásokról egyelőre nem árul el részleteket. Tájékoztatásából ugyanakkor kiderült: közel egyhetes intenzív megbeszélései alapján arra számít, hogy több, kiemelten fontos területen, mint például a Malévet érintő tervek, vagy a magyar vasút korszerűsítése, belátható időn belül pozitív eredmény jelentkezik.

Arra a kérdésre, hogy a vasút-korszerűsítés területén kinyilvánított együttműködési szándék mögött mi van, s hogy napirenden van-e még a korábban már beharangozott ferihegyi gyorsvasút kérdése, a fejlesztési miniszter elmondta: "a vasútfejlesztési feladatok a vasúti sínek korszerűsítésétől a biztosító és jelzőberendezések cseréjén át egészen az állomáskorszerűsítésig is terjedhetnek. A Budapest belváros - Ferihegy gyorsvasút terve továbbra is aktuális" - jelentette ki.

A MÁV és a China Railway Construction Corporation (CRCC) közötti  együttműködésben foglaltak finanszírozásának értéke több száz milliárd forintot tehet ki - mondta még Fellegi Tamás, akinek társaságában volt Szarvas Ferenc, a MÁV vezérigazgatója is.
  A Magyar Fejlesztési Bank és a kínai Eximbank képviselői már tárgyalásokat folytattak arról, hogy a két állami vasúti cég között létrejött együttműködési keretmegállapodás folyományaként kialakuló projekteknek a finanszírozása milyen módon történjen - közölte a miniszter.
  A delegáció az út során találkozott olyan vállalatok vezetőivel, amelyek már jelen vannak Magyarországon, velük további beruházási lehetőségekről tárgyaltak. Ilyen cég a Wanhua Industrial Group, amely immár a BorsodChem teljes jogú tulajdonosa, és a Huawei is, amely a Kínán kívüli globális központját hozta Magyarországra.
  "A Huawei vezetőjével közösen vizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy a vállalat, hogyan tudja jelentősen bővíteni gyártási kapacitását Magyarországon, ami további többezer munkahely megteremtését jelentheti" - tájékoztatott a miniszter.
  A délnyugat-kínai Csungking (Chongqing) tartományban folytatott megbeszélésekről fellegi Tamás elmondta, a kínai fél érdeklődését felkeltette a tény, hogy az elmúlt években Magyarország autógyártási központ lett Közép-Kelet-Európában, és a térségben a beszállítói háttér, infrastruktúra már kialakult. Mivel Csungking az autógyártás egyik kínai központja, a magyar küldöttség  tárgyalást folytatott arról, hogy miként lehetne Magyarországra hozni kínai autógyártást.
  "Miután Csungking Kína belsejében helyezkedik el, és a térségnek nincs közvetlen összeköttetése Európával, a tárgyalások egyik legfontosabb témája volt a Csungking-Magyarország, illetve Európa közötti közvetlen légi járat létesítése. A felek megállapodtak abban, hogy megvizsgálják ennek a hatósági, engedélyezési, jogi feltételeit és törekszenek arra, hogy a közvetlen légi kapcsolat minél hamarabb létrejöjjön" - foglalta össze belső kínai megbeszéléseit Fellegi Tamás.
  Tájékoztatása szerint Csungking területileg körülbelül akkora mint Magyarország, viszont 32 millió lakosa van. A környező tartományokkal együtt mintegy 250 millió embernek jelenleg lényegében csak Sanghajon és Pekingen keresztül van lehetősége Európába jutni.