Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélkül számított - első négyhavi hiánya 666,2 milliárd forint volt, az éves előirányzat 96,9 százaléka, az áprilisi többlet 75,9 milliárd forint volt - közölte az előzetes adatokkal megegyező részletes adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az április havi többleten belül a központi költségvetés 101,1 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 5,9 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 31,1 milliárd forintos hiánnyal zártak. 2010-ben az államháztartás négyhavi deficitje 637,0 milliárd forintot tett ki, amely az éves teljesítés 73,2 százaléka volt. Tavaly áprilisában az államháztartás központi alrendszere 27,1 milliárd forint deficitet mutatott, ehhez képest az idei teljesítés 103 milliárd forinttal kedvezőbb.
Az április végi 666,2 milliárdos deficitet a magánnyugdíjból származó 528,8 milliárd forint bevétel időarányos teljesítésével korrigálva, a hiány 490 milliárd forintra csökkenne, amely az éves előirányzat 71,3 százalékával egyenlő - közölte a minisztérium. Az NGM ismételten leszögezte, hogy a központi költségvetés idei hiányának havi alakulását egyrészt egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutása okozza, mindenekelőtt az, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból származó bevétel a második félévben teljesül. A honlapon közzétett közleményben a szaktárca azt is kiemelte, hogy a stabilitási tartalék (összesen 250,3 milliárd forint) képzéséhez szükséges takarékossági intézkedések is nagyobbrészt csak az év hátralévő részében eredményeznek hiánycsökkenést.
Az NGM előrejelzése szerint a központi alrendszer második negyedévi várható hiánya 468,5 milliárd forint lesz, a harmadik negyedévi 220,6 milliárdos és a negyedik negyedévi 302 milliárdot meghaladó szufficittel csökkenhet az éves előirányzatnak megfelelő 687,4 milliárdra a hiány.
A központi költségvetés áprilisi bevétele 48 milliárd forinttal elmarad az előző év azonos hónapjától. A bevételeken belül elsősorban a személyi jövedelemadó bevételek (29,8, milliárddal) az általános forgalmi adó (5,9 milliárddal), valamint a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok (34,6 milliárddal) bevételei teljesültek kisebb összegben.
Az április kiadások jellemzését megadva az NGM azt rögzíti, hogy a központi költségvetés közel 191 milliárd forinttal kevesebbet költött, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A nagyságrendileg legnagyobb elmaradás a központi költségvetési szerveknél és fejezeti kezelésű előirányzatoknál figyelhető meg (70,2 milliárd forint), aminek részben ütemezési okai vannak, illetve egyes kiadási tételek kiesései (például a 2010. évi eseti kereset-kiegészítés második részének kifizetése, a tavalyi országgyűlési választások költsége).
Az adatokból az látszik, hogy a központi költségvetés első négyhavi 2.619 milliárd forintos bevétele az éves tervezett előirányzat 31,6 százaléka, egy hajszállal több az elmúlt év hasonló időszakában mért 31 százaléknál, bár összege csekély 6 milliárd forinttal kisebb. A részletek azt mutatják, hogy az első négy hónapban a gazdálkodó szervezetek közel 70 milliárd forinttal fizettek be többet, mint egy évvel korábban. A fogyasztáshoz kapcsolt adókból 38 milliárddal nagyobb a befolyt összeg. Ezen belül az áfa-bevétel 2,6 százalékkal (19 milliárd forinttal) haladja meg az előző évit. Ugyanakkor a tervezettnek megfelelően kisebb az szja bevétel (134 milliárddal).
A központi költségvetés első négyhavi 3.205 milliárd forintos kiadása az éves előirányzat 36 százaléka, szemben a tavalyi 35,2 százalékkal és összege 69 milliárd forinttal kisebb.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Indokolatlan nyomás a bírákon, a magas szintű korrupció üldözésének hiánya, akadályok az Integritás Hatóság előtt, Szuverenitásvédelmi Hivatal által üldözött újságírók, és nyomás alá helyezett külföldi vállalatok – nem szűkölködik kritikákban az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentése.
Ha Orbán Viktor arra gondolt, hogy egyszer a távoli jövőben Varga Judit ugyanúgy képes lett volna elvezetni az országot, mint ő, akkor érdemes megjegyezni, hogy egy bankot sem lehet egymás után kirabolni...
„A nyarat végig kellene dolgozni” – olvasható a dokumentumban, amelyből elvileg az is kiderül, mikorra tervezik a következő békemenetet.
A pusztító időjárásnak az autópályán is voltak elszenvedői.
Miközben sok helyütt ismét heves zivatarok vannak, felmerül a kérdés: vajon a jövőben több ilyen várható?
A zűrös múltú szlovákiai Jozef Szivák vinné a Dunaferr-utódcéget.
A Katona József Színház következő igazgatója szerint hiába támadják majd a mássága miatt.
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.