Alaposan felkavarta a németországi és európai energiapiacokat az Angela Merkel vezette kormánykoalíció hétvégi bejelentése, amely szerint Németország 2022-ig leállítaná mind a 17 atomerőművét, a hivatalos magyarázat szerint részben azért, hogy náluk ne ismétlődhessen meg a márciusi japán földrengés és cunami után bekövetkezett fukusimai atomkatasztrófa. Az elképzelések szerint a korábban átmenetileg leállított hét legidősebb német atomerőművet már nem is indítanák újra, az összes többit pedig több lépésben állítanák le 2022-ig.

Németországi tüntetés az atomenergia ellen

AP

Az atomreaktorokat, amelyek a német áramfogyasztás 23 százalékát elégítik ki, megújuló energiaforrásokkal – főleg szél- és naperőművekkel – pótolnák, a szélerőművek részesedése az áramellátásban a tavalyi 17 százalékról az új német tervek szerint 2020-ra 35 százalékra ugrana. Az atomerőművek leállításával azonban a piaci várakozások szerint olyan olcsó energiaforrás szűnne meg, amelyet csak drágább forrásokból lehetne pótolni, így a német döntés várhatóan az áramárak emelkedéséhez vezethet. De nemcsak Németországban, hanem – ahogy azt a cseh piaci szereplők is jósolják – akár az egész közép-európai régióban is, ahol a helyi áramtőzsdék árfolyamai jórészt a német tőzsdei árakhoz igazodnak, ráadásul a német áramexport mennyisége is csökkenhet.

Maradhatnak a magas határidős árak

A hét német atomerőmű leállításáról szóló korábbi bejelentés után a jövő évre szóló, határidős magyar áramárak a megawatt-óránkénti 52 euróról 59-60 euróra ugrottak, és most is ezen a szinten állnak – vázolta a helyzetet a hvg.hu kérdésére Arató Ferenc, az áramkereskedéssel is foglalkozó, a HUPX magyar áramtőzsdén is aktív JAS Budapest Zrt. vezetője. Szerinte ez az árszint az év második felében várhatóan már nem is nagyon fog csökkenni, bár az árak az összes német atomerőmű leállításáról szóló hétvégi bejelentés után már nem is emelkedtek tovább. Arató Ferenc szerint azért nem, mert bizonyos ellenhatások is megjelentek: egyrészt a kereskedők a Merkel-féle bejelentést inkább csak politikai, mintsem gazdaságpolitikai döntésnek tartják, másrészt pedig sokan az áremelkedéstől tartó, erős német ipari lobbi aktivizálódására számítanak. Így kivárás jellemezheti majd az árampiacokat a közeljövőben.

Drágul-e a hazai áram a németek miatt?

Fazekas István

Mindenesetre a magyar határidős áramárak most a legmagasabbak közé tartoznak a régióban, legalábbis a cseh és a szlovák árakhoz képest, és továbbra is az összehasonlítási alapnak tekintett lipcsei áramtőzsde árai fölött járnak. A jelenlegi helyzetben szintén kivárnak a magyar ipari áramfogyasztók – tette hozzá Arató Ferenc, aki szerint e fogyasztóknak csak körülbelül a harmada köthette már meg éves áramvásárlási szerződését 2012-re. Igaz, a legtöbb cég csak ősz körül köti meg ezeket a megállapodásokat, ráadásul a kivárásban az is szerepet játszhat, hogy még mindig nem derültek ki – az eredetileg a megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek számára kidolgozott – kötelező áramátvételi rendszer (KÁT) átalakításának pontos részletei.

Egyelőre nem érintheti a lakosságot

A német atomerőművek leállításáról szóló bejelentés az idén már semmiképp sem lehet hatással a magyar háztartások által fizetendő áramárakra, mert a legutóbbi, áprilisi emelés után, illetve a rezsiköltségek befagyasztásának bejelentését követően a kormány várhatóan nem szeretne újabb drágulást – mondta a hvg.hu-nak Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Szerinte az atomstop csak a határidős tőzsdei áramárakra lesz hatással, de a döntés hatása akár fél éven belül le is csenghet, hiszen kevesen látják előre, hogy mi történhet még 2022-ig, azaz addig akár felül is bírálhatják a mostani döntést. Az viszont, ha az ipari fogyasztók magasabb áron szerezhetik csak be az áramot, akár a termelői árakra, így esetleg az infláció mértékére is hatásssal lehet – tette hozzá a szakértő.

A német kancellár pálfordulása

Foreign Policy

A korábbi döntések gyors megváltoztatása a jelek szerint nem áll távol Angela Merkeltől: a kancellár kilenc hónappal ezelőtt még meg szerette volna hosszabbítani a német atomerőművek élettartamát átlagosan további 12 évvel, ám a márciusi japán atomkatasztrófa után a korábbival szöges ellentétben álló energiapolitikát célzott meg.

A pálfordulás a Reuters összefoglalója szerint egybeesett azzal, hogy részben Merkel atomenergiát támogató álláspontja miatt a kormányzó pártok, a CDU és az FDP sorozatos vereséget szenvedtek a tartományi választásokon. Merkel, aki az FDP meggyengülése miatt új koalíciós partner után nézhet a következő választások előtt, elvileg nyerhet is az atomerőművek teljes leállításának tervével, hiszen a közvélemény nagyobbik része ellenzi az atomenergiát, ráadásul a Zöldek szavazóinak is szimpatikus lehet a hétvégi döntés. Kérdéses viszont, hogy hány szavazat vándorolhat át Merkelékhez a Zöldektől – idéz német politológusokat a Reuters.

Nőhet az oroszok hegemóniája

Frau Flip-Flopnak nevezi Merkelt az atomenergiával kapcsolatos hátraarca miatt a Foreign Policy magazin, amely erősen kritizálja a német kancellárt a következetlensége miatt. A lapban megjelent vélemény szerint a német atomenergia-politika megváltozását nem átfogó vízió, hanem a kétségbeesés szülte. Merkelnek nem volt más választása – teszi hozzá az írás, amely viszont azt is kiemeli, hogy az atomenergia-ellenes környezetvédők annak ismeretében, hogy Merkel koalíciója korábban még az atomerőművek mellett foglalt állást, nem is sietnek megdicsérni a most bejelentett tervet.

Nemzetközi viszonylatban a Foreign Policy energiapolitikai szakértője, Steve LeVine a kelet-európai államokat egyértelműen a német bejelentés vesztesének tekinti, mert szerinte továbbra is gyengék maradhatnak az orosz energiától való függőségük megtörésében, ugyanakkor a német piacot földgázzal ellátó orosz Gazprom sokat nyerhet az atomerőművek leállításával, hiszen Németország a véleménye szerint az eddigiekhez képest is több gázt vásárolhat majd Oroszországtól.