Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Jóváhagyta az indiai kabinet azt a javaslatot, amely több mint 4 milliárd dollár értékben 10 darab amerikai, C-17 típusú katonai szállítórepülőgép vásárlását irányozza elő.
Ilyen nagy értékű védelmi megállapodás korábban még nem volt a két nemzet között - közölte hétfőn egy név nélkül nyilatkozó indiai tisztségviselő. Az indítvány szerint az ügyletben érintett amerikai Boeing repülőgépgyártó vállalatnak a 4 milliárd dollár 30 százalékát a védelmi iparba kell befektetnie Indiában.
A C-17 Globemaster III típusú teherszállító repülőgépeket elsősorban tankok és nehéz katonai felszerelések szállítására, illetve humanitárius szükséghelyzetben evakuálásra használják. A mostani megállapodást azután hagyta jóvá az újdelhi vezetés, hogy elutasított egy másik amerikai fegyvereladási ajánlatot (a Boeing és a Lockheed Martin cégek jelentkezését egy 11 milliárd dolláros, 126 vadászrepülőgép beszerzéséről szóló pályázatra).
A védelem területén Újdelhi és Washington között eddig a 2009-ben megkötött, nyolc darab Boeing P-81-es típusú tengeri felderítőgép megvásárlásáról szóló, 2,1 milliárd dolláros üzlet számított a legnagyobbnak. 2002 óta India az Egyesült Államok egyre szorosabb stratégiai és katonai szövetségesévé lépett elő a hidegháború idejét jellemző, évtizedeken át tartó fagyos viszonyt követően. A kontinensnyi ország a következő évtizedben mintegy 80 milliárd dollárt szándékozik költeni a védelem korszerűsítésére. A jelenlegi indiai katonai felszerelés 70 százaléka szovjet eredetű.
A stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint az utóbbi néhány évben a dél-ázsiai állam vált a világ elsőszámú fegyverimportőrévé.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?