szerző:
hvg.hu

A Vecernji list című horvát napilap arról számolt be, hogy tízmillió eurós vesztegetéssel vádolják Hernádi Zsoltot Horvátországban. A tét aligha a Mol elnök-vezérigazgatójának becsülete, hanem az INA olajtársaság feletti ellenőrzés és a politikai haszonszerzés. Mindenesetre a hírre mintegy 4 százalékot esett a Mol-részvények ára a Budapesti Értéktőzsdén.

Majdnem pontosan két évvel ezelőtt, 2009. június 10-én vette át a Mol hivatalosan az INA működtetése feletti irányítást. A megállapodással lehetővé vált, hogy a Mol Csoport beszámolójában 2009. június 30-tól teljes körűen konszolidálják az INA-t. Nem kellett két hét, és a Vecernji list című horvát napilap – amely az ügyben azóta is mindig igen jól értesült – már arról számolt be, hogy a magyar Mol mint az INA többségi tulajdonosa a nemrég átvett irányítási jogkörében "lefejezte" a horvát olajtársaság vezetését.

Dobro dosli - üdvözlő felirat az Ina benzinkútján. Ezt azért megbeszélnék
©

Ez a cikk startlövésként dörrent az azóta újra és újra felhabosított ügyben, amely sokkal inkább a horvát belpolitika hullámverésének ütemében zajlik, semmint a piaci mozgatóerők szerint. Ez pontosan érthető a magyarok számára is, akik végigkövetették az OMV machinációit a Mol bekebelezése érdekében, vagy a Szurgutnyeftyegaz Mollal kapcsolatos lépéseit, a magyar parlament védelmi rendelkezéseinek (Lex Mol) megszületését, s legutóbb a Szurgut Mol-részvényeinek ellentmondásos állami visszavásárlását. Az INA a horvátok számára „a Mol”, azzal a különbséggel, hogy déli szomszédaink elveszítették a nemzeti olajtársaságuk feletti irányítást. Ennek visszaszerzése pedig nagyon érthető és nagyon népszerű politikai cél, különösen, ha kimutatható, hogy ez a helyzet ellenoldali korrupt politikusok nélkül nem állhatott volna elő.

A Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt a hvg.hu-n november 11-én megjelent interjúban többek között arról beszélt, hogy Jadranka Kosor nem ezért a területért volt felelős miniszterelnök-helyettesként, így biztos, hogy a teljes szerződést, legalábbis részletekbe menően, nem ismerte.

„A szerződés tartalmát azonban a horvát kormány többször megtárgyalta. S ha a miniszterelnök asszony a szerződést meg akarja ismerni, akkor a szerződéskötés környezetét is meg kell ismernie. Azt, hogy miért születtek ezek a megállapodások. Egyfelől, mert a Mol egy nyilvános vételi ajánlat következtében megnövelte részesedését az INA-ban, s ennek megfelelően módosítani kellett a fő részvényesek közötti irányítási modellt. Másfelől a horvát gázpiac nagyon erőteljes szubvencióval működik, amit nem bír el az INA, és közben be kell fejezni a futó fejlesztéseket… De tény, hogy az INA tartozik a horvát államnak. Tény, hogy voltak átmeneti likviditási feszültségek, s ezt rendezni kell. Tény, hogy januárban kötöttünk a horvát állammal bizonyos megállapodásokat, amelyekben bizonyos pontok még nyitva vannak” – sejtette a meglévő vitákat a Mol első embere.

A Mol és az INA párosa
A Mol és az INA üzleti öszkapcsolódásáról a portfolio.hu készített összeállítást.

Pár hónapnyi nyugalom után a Mol feletti ellenőrzésért folytatott harcban alulmaradó, s az INA-ra is ácsingózó osztrák olajcég, az OMV kavarta fel az állóvizet február közepén. „Szabálytalanul érte el a Mol meghatározó pozícióját az Inánál, nem érvényes hát a megállapodás, amelynek alapján a magyar cég hozzájutott a horvát olajtársaság állami kézben lévő részvényeihez” − állította az OMV horvátországi képviselője, egyszersmind ottani ügyvédje, Marijan Kostrencic a zágrábi Vecernji list című lapnak adott nyilatkozatában. Tudósítónk arról számolt be, hogy: „Eddig csak általában gyanúsították Stjepan Mesic távozó államfőt és a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) irányadó politikusait azzal, hogy a Mol érdekében gyakoroltak nyomást. Most viszont a már tavaly kirobbant Podravka-botránnyal hozzák konkrétan összefüggésbe a Molt.”

Az osztrák Wirtschaftsblatt nem sokkal később szintén egy „különös” hitelszerződésről értekezett az OTP és a Podravka között, amely mögött Damir Polancec volt horvát gazdasági miniszter és a Mol közötti megállapodás állhat. A lap beszámolója szerint a Podravka úgy vett fel az OTP-től tavaly 34 millió euró hitelt saját részvények vásárlására, hogy arra a horvát INA olajipari vállalat részvényei jelentették a fedezetet, noha a Podravkának nem voltak INA-részvényei.

Az INA-Mol saga következő fejezete tavaly július végén nyílt meg, amikor horvát lapok tudni vélték, hogy az INA több száz magyart foglalkoztat feketén. Goran Maric, a horvát parlament vizsgálóbizottságának vezetője azt mondta, hogy a feketén foglalkoztatott magyar menedzserek Magyarországról kapják a fizetésüket. A Mol viszont állította, hogy az INA-ban kevesebb, mint 50 külföldi dolgozik tartósan, ez az INA munkavállalók 0,5 százaléka. Ők szlovák és magyar állampolgárok. A tartósan külföldön dolgozók a nemzetközi adószabályoknak megfelelően adóznak: aki 183 napnál többet dolgozik külföldön, az adott országban, így Horvátországban fizet adót - közölte a Mol.

Október közepén már nem ilyen csip-csup ügyeket vizsgált a horvát parlament bizottsága, hanem magát az INA privatizációját. A testület Ivo Sanader volt kormányfőt is kikérdezte arról, hogy a Mol hogyan szerzett irányítást az INA-ban. Sanader egy hónappal az ügylet lezárulta után júliusban váratlanul lemondott. Hirtelen távozását többen korrupciós ügyekkel hozták összefüggésbe.

Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint a parlamenti bizottság azt a kérdést vizsgálja, hogy kivételeztek-e a Mollal a privatizációs eljárásban. A testület nem indítványozhat vádemelést, de hatósági vizsgálatot kezdeményezhet. A Sanader két egykori munkatársa - Damir Polancec volt miniszterelnök-helyettes és Mladen Barisic, a horvát vámhatóság vezetője - ellen ekkor már nyomozás indult korrupció gyanújával, a miniszterelnök-helyettes ellen vádat is emeltek.

Hernádi Zsolt. Személyes üggyé vált
©

December elejére aztán már nagyon világossá váltak a politikai kívánságok a Mol-INA ügylettel kapcsolatban. A horvát ellenzéki szociáldemokrata párt felszólította a kormányt, akadályozza meg, hogy a Mol többségi részesedéshez jusson az INA vállalatcsoportban annak stratégiai jelentősége miatt.

Horvátország igyekszik megakadályozni, hogy a Mol többségi részesedést szerezzen az INA horvát nemzeti olajtársaságban – jelentette pár nap múlva az APA osztrák hírügynökség a Vecernji list írására hivatkozva. Eszerint a horvát állami nyugdíjalap a Mol ajánlatánál többet akar ígérni az INA közkézen lévő törzsrészvényeiért, és az Adris dohányipari konszern is hajlandó volna ráígérni a december 2-i magyar ajánlatra, ugyanis a közkézen lévő részvények megszerzésével a Mol többségi tulajdonossá válna.

A hónap közepére a kötélzúzás ismét a nyilvánosság szeme láttára folytatódott. A Mol szóvivője ugyanis kijelentette, hogy az INA részvényeinek tőzsdei kereskedelme spekulatív és nem transzparens módon zajlott, ezért a horvát tőzsdefelügyelet, a Hanfa akár érvényteleníthet is egyes ügyleteket. A tőzsdefelügyelet azonban cáfolta, hogy szó lehetett volna manipulációról, legalábbis a nyugdíjalapok részéről.

A Hanfa példa nélkülinek nevezte a Mol kommunikációját, és felszólította a társaságot, hogy a jövőben tartózkodjon az efféle magatartástól... Amennyiben a Mol konkrét jogsértésről, vagy szabálytalanságról tud, a Hanfát kell értesítenie, amely ezek kivizsgálásában illetékes, nem a médiát – áll a közleményben.

Karácsony előtt a Jutarnji List című napilap Mosonyi Györgyöt, a Mol vezérigazgatóját idézte, aki szerint „Vihar egy pohár vízben, ami az elmúlt héten történt az INA-részvényeivel a horvát tőzsdén”. Mosonyi szerint a horvátok "irracionális félelmet" tanúsítanak a Mollal szemben, mert bárhogyan is alakul az INA tulajdonosi szerkezete, akkor sem változik semmi, ha a Mol többségi tulajdonosává válna a horvát olajtársaságnak. A Mol teljes mértékben elkötelezett az INA fejlesztéséért, "a kormánnyal együtt sikeressé tesszük az INA-t”.

Idén március végéig aztán elaludt az ügy. Akkor Ljubo Jurcic a horvát közgazdasági társaság elnöke egy konferencián kifejtette, hogy az INA olajvállalat privatizálása az ország szuverén döntése volt, a külföldi befektető elfogadta a szabályokat, a kondíciókat pedig utólag módosítani nem lenne szerencsés lépés. "Amennyiben 49 százalékban korlátozzuk a részvényesek tulajdoni hányadát, felmerül a kérdés, hogy ilyen feltételek mellett egyáltalán vásárolt-e volna részvényeket egy külföldi befektető" - mondta Ljubo Jurcic.

Jadranka Kosor miniszterelnök pár nappal korábban jelentette be ugyanis, hogy a kormány javaslatot terjeszt be a privatizációs törvény módosítására, amelynek értelmében egy tulajdonos nem szerezhetne 49 százaléknál nagyobb részesedést az INA olajvállalatban.  A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatot a Hanfa horvát pénzügyi felügyelet által az INA-részvények kereskedésének felfüggesztéséről hozott döntéssel összefüggésben terjesztik be. Erre végül nem került sor.

Április elején aztán kiderült, hogy csak a taktika változott meg, a pozíciós játék tovább folytatódik. „A horvát kormány mégsem módosította az INA olajtársaság privatizációjával kapcsolatos törvényt, a kabinet megvárja a részvényfelvásárlásokkal kapcsolatban indított, Szlovákiára, Magyarországra és Ciprusra is kiterjedő ügyészségi vizsgálat eredményét” - közölte Jadranka Kosor miniszterelnök.

A horvát pénzügyi felügyelet viszont a Molt vádolta piaci manipulációval. A hatóság szerint ugyanis a vállalat ciprusi cégeken keresztül vásárolt részvényeket, a szlovák alvilág pedig pénzmosás miatt szerezte meg a horvát olajvállalat papírjait – közölte a Vecernji List horvát napilap.

A Mol ismét visszautasított minden piacbefolyásolásra vonatkozó gyanúsítást, és közölte: eddig is betartott és a jövőben is betart minden tőkepiaci szabályt és nemzetközi sztenderdet, ide értve a tőzsdei kereskedésre és az ezekkel kapcsolatos közzétételi kötelezettségekre vonatkozókat is. Azt is közölte, hogy teljeséggel alaptalanok és elfogadhatatlanok a mostanában tapasztalt kísérletek a Mol lejáratására.

A Hanfa azonban május 23-án piaci manipuláció és csalás bűncselekményének gyanúja miatt eljárást kezdeményezett a Mol, illetve a társaság "felelős személyei" ellen a horvát államügyészségnél. A horvát felügyelet szűkszavú közleményében az áll, hogy az általa megfogalmazott "piaci manipuláció bűncselekménye" egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezzel együtt a Hanfa "az üzleti tranzakciók" során elkövetett csalás gyanúja miatt is feljelentést tett, ami egytől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

E bizalomerősítő fordulat után a horvát kormány június 2-án jóváhagyta, hogy tárgyalások kezdődjenek a Mol-lal a Mol-INA részvényesi szerződés módosításáról. A Hina hírügynökség beszámolója szerint Djuro Popijac gazdasági miniszter elmondta: a tárgyalások célja, hogy hatékonyabbá váljon az eredeti, 2003-ból származó szerződésben foglalt célok megvalósítása, különös tekintettel a nemzeti energiabiztonságra.

Ma aztán kiderült, hogy tízmillió eurós vesztegetéssel vádolják Hernádi Zsoltot Horvátországban. Az ügyről az Index a Vecernji listet idézi, amely szerint Hernádi Ivo Sanader volt horvát kormányfőt vesztegette meg, akit az Interpol elfogatóparancsa alapján Ausztriában tartóztattak le még a télen. Hernádi ügye a Sanader ellen folytatott büntetőeljárás során került elő. A lap szerint az ügyletben közreműködött Damir Polančec volt horvát alelnök is. A Vecernji list cikkének feldolgozása magyarul a Serbia Insajd blogon található.

A Mol menetrend szerinti visszautasítása is megjött: "soha, semmilyen kifizetés nem történt sem közvetve, sem közvetetten a horvát politikai élet egyetlen szereplőjével sem". A magyar olajtársaság határozottan visszautasítja a horvátországi INA privatizációjával összefüggésben Hernádi Zsolt vezérigazgatót ért vesztegetési gyanúsításokat, és találgatásnak minősíti az ezzel kapcsolatban megjelent sajtóhíreket. A Molnak semmilyen hivatalos információja egy esetleges nyomozásról az ügyben nincs. Ami a horvát médiában megjelent, az mind találgatás és szóbeszéd - hangsúlyozza a társaság közleménye, és hozzáteszi, hogy a gyanúsításokkal szemben szigorú jogi eszközökkel fel fog lépni.

A Mol szerint a gyanúsítás beleillik az elmúlt időszak eseménysorozatába, amelyet azok indítottak és irányítanak, akik ellenérdekeltek abban, hogy az állami konglomerátum INA-ból olyan versenyképes vállalat alakuljon, melyet a gazdasági alapelvek szerint vezetnek. A támadásokat a Mol és annak vezetése ellen indították rögtön az INA részvényesi megállapodásának aláírása után azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy homályos bűnügyi gyanúsításokkal kétségbe vonják a megállapodás érvényességét - olvasható a közleményben. A Mol felhívta a figyelmet, hogy az INA átalakításának vesztesei is vannak. Azok, akik már nem tudnak a piaci ár fölött extra profitot realizálni és a korábban megszokott módon az INA-val baráti vagy politikai alapon üzletelni. Azok, akiknek lehetőségük volt arra is, hogy az INA-val szemben fennálló tartozásukat ne fizessék évekig. A vesztesek többnyire ugyanazok, akik személyes érdekeiket előszeretettel rejtik az úgynevezett nemzeti érdek jelszava mögé.

Meglepő volna ezek után, ha elsimulnának a hullámok, s gyors megegyezés születne a horvát kormány és a Mol vezetése között. Az év második felében esedékes horvát parlamenti választások közeledése pedig még inkább ki fogja emelni, hogy ebben az elhúzódó ügyben csak egyetlen dolog világos: a politikai (vagy másféle) haszonszerzéshez fűzött remények legalább annyiszor diktálnak, mint az üzleti logika.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ismeretlen új vírusokat találtak a jégbe zárva Tibetben

Ismeretlen új vírusokat találtak a jégbe zárva Tibetben

Lemondott az Öt Csillag Mozgalom éléről Luigi Di Maio

Lemondott az Öt Csillag Mozgalom éléről Luigi Di Maio

Santanderbe is repül a Wizz Air

Santanderbe is repül a Wizz Air

Perel a Közbeszerzési Döntőbizottság bírsága miatt a BKV

Perel a Közbeszerzési Döntőbizottság bírsága miatt a BKV

Rókát akart lézerezni a férfi, akit egy pilóta elvakításával vádolnak

Rókát akart lézerezni a férfi, akit egy pilóta elvakításával vádolnak

Kiesett a női címvédő az Australian Openen

Kiesett a női címvédő az Australian Openen