Nettó százezres teher nyomorít minden magyar magánembert

Az idén júniusban – a szezonálisan kiigazítatlan – adatok szerint a háztartások az előző hónapokhoz hasonlóan forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, azaz nettó hitelfelvevők voltak, míg devizában többet törlesztettek, mint amennyit felvettek – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A háztartások hitelállománya 21,9 milliárd forinttal mérséklődött, ezen belül a forinthitel-felvétel 16,9 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket, a devizahitelek állománya ugyanakkor – az átértékelődés és az egyéb volumenváltozás hatásától eltekintve – 38,8 milliárd forinttal csökkent.

MNB

Az MNB szerint a tranzakciók nyomán a betétállomány 55,9 milliárd forinttal nőtt: 65 milliárd forint nettó forintbetét-elhelyezés és 9 milliárd forint nettó devizabetét-kivonás mellett.

Összességében június végén 8297 milliárd forintos hitelállománnyal szemben 7357 milliárd forintot tett ki a lakosság betétállománya, aminek 15,5 százalékát denominálták devizában, döntően euróban. Azaz összesen a lakosságnak 939,5 milliárddal több hitele volt, mint amennyi betétje. Ezen belül a forintban lekötött betétállomány 3320,2 milliárddal meghaladja a 2898,7 milliárd forint hitelállományt, miközben a devizahitel-állomány – ugyancsak forintban számolva – 4260,2 milliárd forinttal több, mint az 1138,6 milliárdos betétállomány.

Az MNB szerint júniusban a háztartások által felvett forintban denominált új lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség-mutatói kisebb mértékben csökkentek. A lakáscélú forinthitel-szerződések teljes hitelköltség-mutatója (THM) november óta először júniusban csökkent: 10,46 százalékra a májusi 10,56 százalékról. A THM a 2010 novemberi 9,7 százalékról folyamatosan emelkedett májusig.

MNB

A lakáscélú forinthitelek havi szerződésállománya január óta folyamatosan emelkedik: a januári 11,4 milliárd forintról júniusra 19,8 milliárd forintra nőtt.

Az idei első félévben olyan alacsony volt a hitelfelvételi kedv a magyar lakosság körében, amire hat éve nem volt példa – állapította meg a Portfolio elemzése. A szaklap szerint nem indult meg a frankhitelek euróalapúra való átváltása sem: mindössze 160 millió forint euróalapú jelzáloghitelt folyósítottak a bankok június folyamán. A lakosság betétállománya ugyanakkor csaknem 50 milliárd forinttal nőtt egyetlen hónap alatt.

A lakosság csak 29 milliárd forint összegben kötött új jelzáloghitel-szerződéseket júniusban, ami a gyenge egy évvel ezelőtti adatot is csaknem 29 százalékkal alulmúlja. Ezen belül szinte elenyésző, 600 millió forint volt a frank-, és 160 millió az euróalapú hitelek aránya.

Az árfolyammozgások azonban megtették a magukét, s a lakosság jelzáloghitel-állománya elérte a 6660 milliárd forintot, ami a teljes lakossági hitelállomány közel 80 százaléka. A korábbi hónapokhoz hasonlóan a háztartások hitelállományának közel kétharmada devizaalapú tartozás volt.

MNB

A bankok számára egyre fontosabb a hazai, főleg a lakossági forrásbevonás. Az egy éven belül lekötött forintbetétre ma átlagosan 5,5 százalék kamatot fizetnek a bankok, ami az egy évvel ezelőttinél közel 1 százalékponttal magasabb.

A magasabb kamatok ellenére csaknem 20 milliárd forinttal csökkent júniusban a háztartások egy éven belül lekötött betéteinek állománya, ezt azonban bőven kompenzálta a látra szóló és folyószámla-betétek majdnem 54 milliárd forintos növekménye. Összességében 49,5 milliárd forinttal nőtt a hónap során a lakosság betétállománya, ami igen jól mutat, de a lekötés nélküli betétek magas aránya miatt még nem utal a megtakarítási kedv tartós javulására.