szerző:
hvg.hu

A gyengébb gazdasági növekedés miatt idén még nincs lépéskényszerben a kormány, jövőre viszont a Széll Kálmán-tervben vállaltnál is nagyobb megszorítást kell végrehajtania, ha tartani akarja a 2012-es hiánycélt. Több elemző arra számít, hogy a megoldást az adócsökkentés felfüggesztése, esetleg egy adóemelés fogja jelenteni a kormány számára. Mások szerint még az államapparátuson is lehetne egyet csavarni.

Legjobb volna, ha a kormány beismerné Matolcsy gazdaságpolitikájának kudarcát és kiigazítaná a hibát – vélekedett több, neve elhallgatást kérő elemző is a hvg.hu tegnapi gyenge GDP-adattal kapcsolatos körkérdésére. Találni persze olyan elemzőt is, aki szerint abból, hogy a gazdaság növekedése a második negyedévben megállt, korai még levonni azt a következtetést, hogy Matolcsy-receptje kudarcot vallott.

Abban viszont mindegyik elemző egyetért, hogy a lassabb gazdasági növekedés miatt a kormánynak további kiigazítást kell végrehajtania jövőre a Széll Kálmán-tervben 2012-re vállalt 550 milliárd forintos megszorításon felül, legfeljebb a kiigazítás mértékéről térnek el a vélemények.

©

Idén még nincs lépéskényszerben a kormány, ugyanis a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosításával 2011-ben hiány helyett nagyjából 2 százalékos többletet fog mutatni a büdzsé egyenlege. Ha viszont a jövő évre vonatkozóan nem dönt további kiadáscsökkentésekről és bevételnövelésekről a kabinet, akkor már nem lesz képes tartani a 2012-re vállalt 2,5 százalékos költségvetési hiánycélt. Az komoly kockázatként lóg még a levegőben, hogy a Széll Kálmán-tervben 2012-re vállalt kiigazításból is hiányzik még legalább 100-200 milliárd forint, ugyanis a kormánynak még az év második felében kell meghoznia az ezzel kapcsolatos intézkedéseket.

Orbán Viktor szerdán háromkor sajtótájékoztatót tart, melyen remélhetően szót ejt majd az előállt helyzetről és ennek várható következményeiről.

Van mozgástér, nincs mozgástér

Az 1 százalékos GDP-csökkenés körülbelül 100 milliárd forintos kiesést eredményez. Ha tehát a jövőre tervezett 3 százalékos növekedés helyett csak 1,5 százalékot érünk el, akkor az 150 milliárdos kiesést jelent. De a kiesés szerkezete nem ismert egyelőre. Ha a kivitel elmaradása okozza a nagyobb részét, akkor annak kisebb a hatása, mintha a belső lassulás miatt nem folyna be jelentős mennyiségű forgalmi adó. Még olyan helyzet is előállhat, hogy a 150 milliárd helyett végül csak 50 milliárdos kiesés keletkezik. Vannak viszont olyan elemzők is, akik szerint az alacsonyabb növekedési pálya miatt a kiigazítási igény akár 900-1000 milliárdos is lehet.

Az idei bevételekre egyébként legalább ekkora (százmilliárdos) csapást jelenthet az Európai Bíróság elmarasztaló határozata az áfaelszámolásokkal kapcsolatban, mint a gyengébb növekedés miatti bevételkiesés.

Kérdés, hogy az újabb várható kiigazítást hogyan fogja elérni a kormány, hiszen már a Széll Kálmán-tervben bejelentett intézkedések is brutális megszorításként hatottak, emiatt vannak, akik kétségbe vonják, hogy van még mozgástér további kiadáscsökkentésre. Más hozzáértők viszont ennek éppen az ellenkezőjét mondják, miszerint akár további több százmilliárdot is meg lehetne spórolni jövőre.

Mihez nyúlhatnak?

A nemzetközi gazdasági helyzet romlása jó alkalmat teremtene arra, hogy a kormány a külső körülményekre hivatkozva visszatérjen a nagyobb költségvetési bevételeket generáló progresszív adórendszerhez – vélik egyesek. Más vélemények szerint azonban felesleges megint felbolygatni az adórendszert, más megoldás is adódik.

Az Origo ugyanakkor kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban is számolnak azzal a lehetőséggel, hogy 2012-ben felfüggesztik a már törvénybe foglalt adócsökkentést. Az egykulcsos adó bevezetésének jövő évre eső második fázisa az lenne, hogy a kormány megfelezné a szuperbruttósítást. Jelenleg az szja alapját úgy számítják ki, hogy a munkavállaló bruttó bérét felszorozzák 1,27-tel (a munkáltató által befizetett 27 százalék járulékkal), és a jövedelemadót az így kapott szuperbruttó után kell megfizetni. Jövőre a szuperbruttó szorzóját, 1,135-re csökkentené a kormány, ami 140-160 milliárddal javíthatná a költségvetés egyenlegét. Amennyiben a gazdaság csak egy százalékkal nőne lassabban a várt 3 százaléknál, az adócsökkentés elhalasztása fedezné is a lassulás miatti bevételkiesést.

Az szja-rendszerben lehetne vágni a kedvezményeken is, egyes számítások szerint a családi adókedvezményen kívül még legalább 130 milliárd forint marad el a költségvetésből évente más kedvezmények miatt. Ebben még nincs benne az adójóváírás, ami további 3-400 milliárd forintos bevételtől fosztja meg a büdzsét, és a kormány a konvergenciaprogramban vállalta is, hogy ebből 2012-ben 180 milliárd forintot, 2013-ban pedig 230 milliárd forintot visszavesz.

Az adóváltozásoknál ott van még a kormány tarsolyában a cigaretta (és az alkohol) jövedéki adójának emelése is, amit legutóbb a dohánylobbi miatt elhalasztottak.

Az államapparátust is meg lehet még szorítani

Más elemzők hangsúlyozzák, hogy az államapparátuson is sokat lehetne még fogni. A közigazgatásban az év végén mindig van egy „kiengedés”, amit vissza lehet venni. A decemberi prémiumok és bónuszok kifizetésének törlése, a dologi kiadások csökkentése, a következő évre való áttolások vagy a nagy állami cégek társasági adóalapjának feltöltése is szóba jöhet számos más intézkedés mellett.

Vannak olyan vélemények is, hogy a költségvetési zavarokat sokkal könnyebb volna megoldani, ha nagyobb tartalékokat különítenének el a váratlan események kezelésére. Ha nincs elég félretett pénz, akkor előkerül a fűnyíró-elv, amely ugyan a spóroláshoz igen hatékony eszköz, de jelentős károkat is okoz. Nyugodt időszakban elég lehet a 100-200 milliárdos költségvetési tartalék, de amikor a zűrök állandósulnak, ennél nagyságrendileg nagyobb tartalék is indokolt lehet. Esetleg úgy is, hogy az elkölthető tartalék nagyságát időarányosan csökkentenék.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Miért került ma a krokodilvadász Steve Irwin a Google főoldalára?

Miért került ma a krokodilvadász Steve Irwin a Google főoldalára?

Alaposan eltúlozza a kormány, mennyire jelentős az adócsökkentés

Alaposan eltúlozza a kormány, mennyire jelentős az adócsökkentés

Ha iPhone-ja van, töltse le gyorsan a WhatsApp legújabb frissítését

Ha iPhone-ja van, töltse le gyorsan a WhatsApp legújabb frissítését

Új könyv jelent meg a kutyák történetéről

Új könyv jelent meg a kutyák történetéről

Főhetnek a fejek a Sonynál, minden érkező okostelefonjuk kiszivárgott

Főhetnek a fejek a Sonynál, minden érkező okostelefonjuk kiszivárgott

Az Európai Néppárt listavezetője is meglenne a Fidesz nélkül

Az Európai Néppárt listavezetője is meglenne a Fidesz nélkül