Demján a szakszervezetekkel együtt menne a kormányhoz

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája és a Munkástanácsok Országos Szövetsége „Munkából élnénk” címmel nemzetközi konferenciát szervezett a Munka törvénykönyvének tervezett változásairól. A rendezvényen a munkaadók és munkáltatók képviselői részt vettek, de a kormány távol maradt.

A kormány távolmaradását Gaskó István, a Liga szakszervezetek elnöke bevezetőjében is szóvá tette. Matolcsy György gazdasági miniszter a Liga elnöke szerint csak egy rövid válaszüzenetet küldött a meghívásra: „Nem veszek részt és helyettesről sem gondoskodom.” Ez mindent elmond – vélekedett Gaskó István. Úgy gondolja, a tervezet nagyon sok vitatandó elemet tartalmaz  a munkavállalói jogok erőteljes korlátozása miatt. Elfogadhatatlan analógia, hogy egyes szakértők a Munka törvénykönyvét a Polgári törvénykönyvhöz hasonlítják. Az elnök reméli, hogy ez a tervezet nem fog a parlament elé kerülni, és sohasem lesz belőle törvény.

Sharan Burrow, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség, az  ITUC főtitkára szerint a dialógust a kormány verte szét. Az alapvető sztrájkjogot a törvényen kívül szabályoznák, és ez nem felel meg az ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) előírásainak. Ezekre az alapokra nem lehet szociális, demokratikus jövőt építeni. A kormányt alighanem nem érdeklik ezek a jogok, s nem törődik a következményeivel. A régióban mindenhol megsértik a munkavállalói jogokat. A Világbank írja például az ukrán foglalkoztatási törvényeket, ami nonszensz. Burrow ezért levelet írt az ILO-nak, amelyikben kéri, hogy készítsenek egy nemzetközi összehasonlító tanulmányt, mert: „hihetetlen, mi mindenre képes a hatalom.”

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke elmondta, hogy a versenyszféra szakszervezeteivel akarnak tárgyalni. Ott ugyanis vannak olyan közös érdekek, amelyek alapján meg lehet egyezni. Demján viziója szerint 2040-ben az Európai Unióban megtermelt GDP a világénak pusztán 5 százalékát fogja adni. A kínai ennek a 2,5-szöröse lesz egy főre vetítve, de az USA-é még ezt is meghaladja. A hatalmas átrendeződés hordoz jó kilátást sem a magyar vállalkozóknak, sem a magyar munkavállalóknak.

Demján Sándor. Erős szakszervezeteket akar

MTI / Kovács Tamás

Szerinte probléma, hogy a nyugati világban menedzseruralom van, nincsenek igazi tulajdonosok, s ezért a vállalatoknál is választási ciklusok vannak. Ez volt a válság kirobbanásának is az oka. Magyarország nem ment át az alapvető reformokon, s ezért ma a legsebezhetőbb, mert senki sem védi meg senkit, s az adósságot is bevasalják rajta. A szakszervezetek és vállalkozók is Magyarországon szeretnének boldogulni. Ez a közös alap – fogalmazott Demján Sándor. Szerinte nincs vita abban, hogy nem lehet a védett kort eltörölni, a gyermekvállalást elő kell segíteni, a képzésükben pedig azonos jogokat kell élvezni.

Kijelentette, hogy az államnak integráló vállalatokat kell létrehozni, mert ez egy tőkeszegény ország, ahol 40 százalék a külföldi finanszírozás. Termelnünk kell, de ehhez európai szinten kell megfizetni a szakmunkát. Amikor viszont nem produktív embereket képeznek nagy számban, az nem liberalizmus, hanem lopás. A foglalkoztatási szerkezet helyreállításához egymillió termelő fizikai munkás kell, de ma nincs meg a termelő munka tisztelete – szögezte le a VOSZ elnöke. Elmondta, hogy a szövetség érdekelt az erős szakszervezetekben. Az üzemi tanács nem jó megoldás, mert a demokratikus tripartit rendszerből az üzemi tanács kilóg. Vezessék be a szolidaritási adót is a magasabb jövedelműeknél. Aki viszont tud dolgozni és van munkaalkalma, az dolgozzon. A kulcskérdés a kkv-nél lévő szabályoknál le kell rögzíteni az alapjogokat, s a családi vállalkozásokra ki kell dolgozni a foglalkoztatás feltételeit, s a szakszervezetek működését e területen. Végül kifejtette, hogy a nemzeti tőke tisztességesebben nyúl a foglalkoztatáshoz, mint a racionalizáló multik. Kell új Munka törvénykönyv, de közösen kialakított és elfogadott szabályokkal.

Demján Sándor a hvg.hu-nak elmondta, hogy lát esélyt a megállapodásra, de hogy ezt sikerül-e tető alá hozni, azt nem tudja. Ha a szakszervezetekkel folyó tárgyalásaik eredményesek lesznek, akkor közösen fogják megkeresni a kormányt. A tripartit rendszer működik, azért ennek a fenntartásában érdekeltek.

Rolek Ferenc, a Munkáltatók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kifejtette, hogy új Munka törvénykönyvére van szükség. A hatályban lévő Mt. egyen szabályozást kényszerít mindenkire mérettől és szektortól függetlenül. Ez még mindig a nagyüzemi struktúrákra van kidolgozva, de ez már egy másik vállalti környezet. A hatályos szabályozás ráadásul nem tudja kezelni a nemzetközi összefüggéseket, ami az utóbbi időben pedig nagyon fontossá vált.

Helyi megoldások és megállapodások megkötésére lehetőséget kell teremteni. A szakszervezetek és az üzemi tanácsok duplikációját meg kell szüntetni. Járuljon hozzá az adminisztratív terhek csökkentéséhez – sorolta Rolek Ferenc a kívánságaikat.

Az NGM honlapján való megjelentetését és magát a törvényt is furcsának tartja. Nem egyeztetéseken keresztül dolgozták ki, ami rossz. De ez százszor jobb tervezet, mint amilyen a fogadtatása volt – vélekedett az alelnök. Szerinte a szöveg családbarátabb a hatályosnál, mert korlátozottabb a vasárnapi munkavállalás, biztosított a visszatérő anyáknak részidős foglalkoztatása.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kifejtette az 1929-33-as válság után alkalmazott amerikai New Deal rendszer lebontása kísértetiesen hasonlít a mostanira. Akkor is a progresszív adórendszert és a szakszervezeteket leépítették Reagan elnökségtől kezdve. Hatalmas különbségek keletkeztek a jövedelmekben. Csak politikai háttérrel jöhet létre egy olyan rendszer, ahol több százszoros a jövedelemkülönbség az alsó és felső rétegek között. Paul Krugman szerint - idézte a Nobel-díjas közgazdászt az elnök - ez egy politikai szándék következménye, hogy a munkásoktól a befektetők irányba áramoltassa át a jövedelmeket, s nem gazdasági szükségszerűség. Az elmúlt 30 év produktivitásából az átlag munkavállaló nem részesült, de a befektetők nagyon is. Csakhogy a kiszolgáltatott tömegeknek megvan a joguk, hogy megfogalmazzák: a politikát senki se tekintse önös eszköznek.

A politikát a befektetők finanszírozzák, így jobban megéri ezeket az igényeket kielégíteni - vélekedett Palkovics Imre. De ha a politika egyre rosszabb helyzetet teremt, akkor a polotikacsinálóknak a következményeket vállalni kell. Az Mt. kidolgozói között például megjelent a Tesco munkajogásza. Egy szűk gazdasági érdekcsoport tűrhetetlen befolyásra tett szert. Ezért nagyon keményen fel kell lépni. Nem a politika ellen vannak, hanem az MT. tervezete ellen - jelezte a Munkástanácsok vezetője. „Ez embertelen és keresztényietlen, s ezt alá tudjuk támasztani. Alattvalóvá teszi a munkavállalót. Ez nem egy jövőbe mutató munkajogi szabályozás. Egy olyan feudális társadalom képét vetíti előre, aminek nem kívánnak részesei lenni. Ez ellen össze kell fogni, hogy nem kerülhessen hatályba" - jelentette ki Palkovics Imre.