"Ádáz vita" az IMF és az euróövezet között

"Ádáz vitává" fajult a nézeteltérés a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az euróövezeti hatóságok között a valutauniós bankok helyzetéről készülő IMF-jelentés ügyében - írta a csütörtöki Financial Times.

  • MTI MTI

A londoni gazdasági napilap értesülése szerint az euróövezeti bankokról szóló IMF-értékelés a valutaalap új globális pénzügyi stabilitási jelentésének tervezetében szerepel, és a héten került az IMF igazgatótanácsa elé. Az IMF a törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) aktuális árazását vette figyelembe az IMF-segítségben részesülő három euróövezeti ország - Írország, Görögország és Portugália -, valamint Olaszország, Spanyolország és Belgium kormánykötvényeinek piaci értékmeghatározásához.

Jóllehet a valutaalap elemzését még felülvizsgálhatják, a Financial Times által név nélkül idézett illetékesek azt mondták, hogy a bankok portfoliójában tartott szuverén kormánykötvények e "mark-to-market" alapú értékbecslése hozzávetőleg 200 milliárd euróval - mintegy 10-12 százalékkal - csökkentené az érintett európai bankok alapszintű tőkebázisának értékét.

Christine Lagarde IMF-vezér európai pénzügyminiszterek társaságában
AP

A "mark-to-market" (aktuális piaci jegyzésű) elszámolási rendszer alapján a birtokolt értékpapírokat nem névértéken, hanem a pillanatnyi piaci értéken tartják nyilván a befektetői könyvekben. Árfolyamnyereség idején az ilyen értékpapírok jó fedezetet nyújtanak a tőkebevonáshoz, ha azonban veszítenek értékükből, az súlyos likviditási válsághoz vezethet, amint ezt a legutóbbi pénzügyi válság megmutatta.

A Financial Times szerint az e módszerrel készült IMF-értékelést az euróövezeti jegybank (EKB) és a valutauniós kormányok egyaránt erőteljesen visszautasították, "pártosnak és félrevezetőnek" nevezve a Valutaalap jelentését.

Elena Salgado spanyol pénzügyminiszter a londoni napilapnak kijelentette, hogy az IMF "téved", amikor csak a potenciális veszteségeket veszi figyelembe, és nem veszi bele a számításokba például a banki portfoliókban szintén jelenlévő német kormánykötvényeket, amelyek értéke emelkedett. Salgado szerint az IMF látásmódja "részrehajló", mert "csak a rosszat látja meg". A spanyol pénzügyminiszter hozzátette, hogy az utóbbi időben "másodszor történik ilyesmi".

A Financial Times szerint Salgado ezzel az IMF 2009 októberében kiadott globális pénzügyi stabilitási jelentésére utalt, amelyben az állt, hogy az euróövezeti bankok a pénzügyi válság miatt várható 814 milliárd dollár veszteségből addig még csak 347 milliárd dollárt írtak le. Az IMF később mindazonáltal negyedével csökkentette az általa valószínűsített banki veszteségek mértékét. A spanyol pénzügyminiszter szerint az európai stressztűrési vizsgálatok jobban mutatják, hogy mennyire sebezhetők az európai bankok.

A Financial Times szerint "a vitában részes illetékesek" úgy tartják, hogy a mark-to-market alapú elemzés magyarázza az európai - főleg a jelentős mennyiségű euróövezeti szuverén kötvényportfoliót tartó francia és német - kereskedelmi bankok által a legutóbbi időszakban elszenvedett részvényárfolyam-zuhanások jelentős részét.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.