Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A bíróság azt is megállapította ugyanakkor, hogy a virágpor maga nem minősül génkezelt szervezetnek, mert nem képes genetikai anyagának átadására.
Az ügy német méhészek beadványa nyomán került az uniós bíróságra. A termelők azért fordultak az uniós igazságszolgáltatáshoz, mert mézükben és étrend-kiegészítőként forgalmazott virágporukban a közeli földeken termesztett, génkezelt kukoricaféleség génjeit mutatták ki. Úgy vélték: a méhészeti termékek emiatt alkalmatlanná váltak a forgalomba hozatalra, illetve a fogyasztásra.
Az uniós bíróság kimondta, hogy a szóban forgó virágpor jelenléte miatt az érintett termékeket előzetes engedélyezés nélkül nem lehet forgalomba hozni. Az engedélykötelezettség ráadásul nem függ attól, hogy a virágpor szándékosan vagy véletlenül került-e a mézbe, és attól sem, hogy a géntechnológiával módosított anyag milyen arányban van jelen a termékben.
Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek – amelyek ellenzik a génmódosított növények terjedését – üdvözölték a luxembourgi döntést. A Greenpeace például közleményében botrányosnak minősítette, hogy nincs uniós szintű felelősségi rendszer a gazdák védelmére. A szervezet azt is sürgette, hogy az érintett méhészeket kártalanítsák.
