Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A PSZÁF elnöke továbbra is fix, vagy referencia-kamatlábhoz kötött kamatot javasol a lakossági kölcsönöknél a futamidő egészére a Heti Válasznak adott csütörtökön megjelent interjújában. Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke úgy vélte nem csak minden lakossági kölcsönre, de a mikrocégekre is alkalmazni kellene ezeket az új feltételeket, mivel utóbbiaknál a vállalkozó és a vállalkozás vagyona gyakorlatilag ugyanaz, és a banki kapcsolatrendszerük sem különül el egymástól. "A PSZÁF-nak az a javaslata, hogy a hitelkamat meghatározása is legyen mindenki számára átlátható" – fogalmazott az elnök.
A javaslat hasonló ahhoz, amit a Magyar Nemzeti Bank már tavaly augusztusban javaslatként megfogalmazott a nemzetgazdasági minisztériumnak és a PSZÁF-nak küldött levelében. Simor András jegybankelnök szerdán Matolcsy György miniszterrel is egyeztetett a jegybank tízpontos, hiteleseket segítő javaslatcsomagjáról. Az abban foglaltakat Simorék nem hozták nyilvánosságra, de gyanítható, hogy azok a tavalyi levélben már felvázolt lépések szerepelnek benne, amelyekről itt olvashat.
A Heti Válasznak adott interjúben Szász Károly azt mondta: rosszul esett neki, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Európai Bankfelügyelethez fordult a devizahitelezés nyomán kialakult nehéz helyezet miatt. "Amikor a politika ilyen szakmai szervezeteket szólít meg nyíltan, akkor azt kockáztatja, hogy a szakmai válaszok olyan közegbe kerülnek, amelyekben nehezen értelmezhetővé válnak, s politikai motivációk sejlenek fel a háttérben" – fogalmazott a PSZÁF elnöke. A miniszter helyében Szász Károly az Ecofinhez, az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereink tanácsához vagy a Nemzetközi Pénzügyi Társasághoz, esetleg az Európai Bizottsághoz fordult volna.
A devizahitelezéssel összefüggő problémák felelősei között az akkori kormányzatot, a szabályozó hatóságokat, a bankokat említette, valamint azokat a fogyasztókat, akik szerződéseiket előzetesen nem olvasták el. Megjegyezte, amikor 2004 májusában távozott a PSZÁF éléről, akkor a lakossági hitelállománynak mindössze 4 százaléka volt devizaalapú, az is többnyire euróhitel volt. Szász Károly szerint Simor András jegybankelnöknek észre kellett volna vennie, hogy a devizahitel-állomány kontroll nélküli bővülése az egész bankrendszert veszélyeztetheti, fel kellett volna ismernie a nemzetgazdasági kockázatokat. Az interjúban az elnök elmondta, hogy több százan fordultak eddig a PSZÁF-hoz a reálhozammal és a tagdíj-kiegészítéssel kapcsolatos panaszokkal.
